Az Uránia Nemzeti Filmszínház közleményében emlékeztetett: 124 éve, 1901. április 30-án a mozi közönségének mutatták be A táncz című filmfüzért, amely az első magyar filmalkotásként vonult be a mozgókép történetébe.
A tájékoztató szerint az évforduló alkalmából a szerdai napon 17 órától A legbelsőbb Ázsia – Magyarok nyomában Mongolországban című, személyes hangvételű roadmovie-t vetítik, amelyet bemutatója óta már több mint ötezren tekintettek meg mozikban, többek közt az Urániában, ahol folyamatosan műsoron van.
A vetítés különlegessége, hogy jelen lesz Füredi Zoltán orientalista-antropológus filmrendező, akit a vetítést követően kérdezhet a közönség.
19:30-tól a Láthatatlan kötelek című, „életútkövető” dokumentumfilmet tűzik műsorra, amit eddig csak néhány alkalommal vetítettek moziban. Varga Ágota filmrendező egy vak szülők gyermekeként felnőtt látó fiú, a 19 éves Fecó történetét folytatja – immár harmadik filmjében, a 2006-os Szemünk fénye és a 2015-ös Szülei szeme után. A vetítést szintén beszélgetés követi, a rendezőt Buglya Zsófia programigazgató mellett a nézők is kérdezhetik. A dokumentum- és ismeretterjesztő alkotások sorában a nap folyamán levetítik a dunaszerdahelyi magyar focicsapatról szóló DAC Film című produkciót is.
A nap során újdonságokkal is találkozhat a közönség, vetíteni fogják Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet, Sós Bálint Dániel Minden rendben című rendezését, valamint a Csongor és Tünde animációs filmet. De újranézhető lesz a Ma este gyilkolunk című krimivígjáték, valamint a rendszerváltás utáni évtizedek legmagasabb nézettségét elérő Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés vígjáték is.
Kapcsolódó
Lakos Nóra: „Nekem rengeteget segített az írás kamaszként”
„Még egy szerető családban is érezheted magad egyedül, amikor kamasz vagy” – fogalmazott lapunknak Lakos Nóra, akivel legújabb filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet kapcsán ültünk le beszélgetni.
Emellett a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum három klasszikust is műsorra tűz, angol felirattal. Makk Károly filmrendező születésének közelgő centenáriuma alkalmából egyik legkedveltebb filmjét, a Hunyady Sándor novellája alapján készült Egy erkölcsös éjszakát vetítik 1977-ből, amely egy bordélyház különleges napját meséli el Psota Irén és Cserhalmi György főszereplésével, Tóth János operatőr képeivel.
A márciusban 73 éves korában elhunyt filmrendező, Sopsits Árpád (Torzók, A marfűi rém) munkássága előtt első nagyjátékfilmje, a rendszerváltás idején készült Céllövölde vetítésével tisztelegnek. A tragikus apa-fiú történetben Kovács Lajos és Lengyel Zoltán mellett Nagy Feró is látható, a lenyűgöző audiovizuális világot pedig olyan alkotótársak biztosítják, mint Medvigy Gábor és Klöpfler Tibor operatőrök, valamint Melis László zeneszerző.
Jelenet a Csapd le, csacsi! című filmből (Fotó/Forrás: Port.hu)
Ugyancsak a rendszerváltást idézi meg Tímár Péter népszerű szatírája, a Csapd le csacsi!, amely most abból az alkalomból látható, hogy nemrég készült el a restaurálása a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívumban.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) két ingyenes vetítést is rendez, amelyre regisztrálni a mozi weboldalán lehet. Az első filmblokk során, 16 órától levetítik a legkorábbi magyar film, A táncz virtuális rekonstruálásáról szóló alkotást Fazekas Bence rendezésében, valamint
Vadász János az élet születéséről szóló, Nyitány című 1965-ös ismeretterjesztő rövidfilmjét, amely az első Oscar-jelölt magyar film volt.
A 18 órakor kezdődő blokkban Szőts István Kövek, várak, emberek című, klasszikus hollókői dokumentumfilmjét vetítik le 1955-ből, majd a tudományos filmkészítésről tűznek műsorra egy rövidfilmet Rák József rendezésében. A 16 órai vetítés részeként adják át az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának elismerő okleveleit is.
További részletek az Uránia weboldalán.
Fejléckép: Jelenet a Csongor és Tünde, a Véletlenül írtam egy könyvet, illetve az Egy erkölcsös éjszaka című filmből (Fotó/Forrás: Fórum Hungary; JUNO11; Markovics Ferenc / NFI)
hírlevél
