Vizuál

Megérteni Hieronymus Boscht

2022.06.30. 07:45
Ajánlom
A dokumentumfilm segítségével közvetlen közelről, részleteiben ismerhetjük meg Hieronymus Bosch világát. A 87 perces alkotás rávilágít arra is, hogy a németalföldi mester műveinek lényege egy olyan középkori tudásban és világképben gyökerezik, amivel a mai ember elveszítette a kapcsolatát.  

Rózsaszín, belsőszervnek látszó épületek, tivornyázó társaság egy leviatán rettenetes pofájában, repülő halon utazó házaspár, lángoló városok, embereket elevenen felfaló madarak, szárnyas démonok, kínzóeszközként használt hangszerek, fára felakasztott medvék, és persze a távolból tágra nyílt szemmel figyelő, rémísztő baglyok – enyhe merítés, hogy mi mindenre kell számítania annak, aki bemerészkedik Hieronymus Bosch meghökkentő, zavarba ejtő, ám annál varázslatosabb világába.

A németalföldi mester több mint ötszáz éve foglalkoztatja a szakértőket és laikusokat egyaránt, festményei ugyanis minél gazdagabbak, minél többek próbálnak megmutatni, annál nehezebb rájönni, hogyan is kellene viszonyulnunk hozzájuk. Páratlanul gazdag, moralizáló képein a vászon szinte minden egyes pontján külön kis történetek, különböző tanítások és figyelmeztetések jelennek meg. Leghíresebb alkotásain például a földi létezés káosza bontakozik ki előttünk azáltal, hogy Bosch mintegy kiteríti előttünk az emberiség teljes történetét, a paradicsomtól a bűnbeesésen át egészen az utolsó ítéletig.

Jheronimus_Bosch_023-150145.jpg

Bosch A gyönyörök kertje című festményének részlete (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Boscht joggal nevezhetjük korszakos zseninek, akinek művészettörténeti recepcióját tovább nehezíti, hogy életéről meglehetősen keveset tudunk, és mindösszesen 44 műve maradt fent, amelyeket a világ különböző múzeumaiban őriznek, ezért csak ritkán lehet az egyes darabokat egyszerre, egy kiállításon látni. Ezért is kivételes a Szépművészeti Múzeum július 17-ig még látogatható tárlata, és ezért is volt világszenzáció, amikor hat évvel ezelőtt a művész halálának ötszázadik évfordulóján szülővárosában, Den Boschban sikerült majdnem a teljes életművet egyszerre megmutatni. A Het Noordbrabants Múzeumban 2016. február 13. és május 8. között volt látható a Hieronymus Bosch – Egy géniusz látomásai című kiállítás, amely a valaha megvalósult legnagyobb retrospektív tárlat a festő képeiből: 44 fennmaradt művéből 36-ot sikerült bemutatnia az intézménynek.

Ezt az egyedülálló gyűjteményt most mi is láthatjuk: a brit Seventh Art Productions Exhibition on Screen sorozatának Egy zseni látomásai – Hieronymus Bosch különös világa című dokumentumfilmje által újraélhetjük a nagyszabású kiállítás élményét, és szakértők segítségével közelebb kerülhetünk Bosch képeinek titkaihoz.

A 87 perces film rögtön az elején választ ad arra a kérdésre, hogyan sikerült a hollandiai múzeumnak megszereznie a kiállításra Bosch 36 eredeti alkotását: a szakértelmüket és a rendelkezésükre álló technológiát ajánlották fel. A festő életútját bemutatva a film aztán végigtekint a legfontosabb festményeken: a közeli kamerabeállításoknak köszönhetően a néző a legapróbb részleteket is felfedezheti, miközben a narrátor röviden elmondja, mi a művészettörténeti jelentősége Bosch újító megoldásainak. A filmben megszólal mások mellett Peter Greenaway filmrendező és Charles de Mooij, a múzeum igazgatója is.

A film egyik nagy érdeme például, hogy életre kelti Bosch triptichonjait, egyben jeleníti meg azok különálló darabjait, amelyeket különböző múzeumok őriznek – ezzel e műveknek teljesen új értelmezési horizontja nyílik meg.

De a holland múzeum röntgenes vizsgálatainak köszönhetően azt is megismerhetjük például, hogyan tűntette el Bosch egyik oltárképéről a festmény megrendelőit, akik eredetileg a szárnyakon voltak láthatók.

Visions-of-the-Hereafter-a-Museo-di-Palazzo-Grimani-Venice_1-144655.png

Bosch A mennybemenetel című festményének részlete (Fotó/Forrás: Pannonia Entertainment)

A szakértők egyúttal arra is felhívják a figyelmet – és ez a film egyik kulcsfontosságú megállapítása –, hogy Bosch, habár rendkívüli képzelőerővel rendelkezett, festményein valójában nem csupán saját vízióira támaszkodott, hanem az akkoriban megjelent népszerű könyvekre, korának hiedelmeire. A képein látható démonok, különleges lények és a mai ember számára értelmezhetetlennek tűnő jelenetek valójában korának hitvilágából és kultúrájából származnak.

Mindaz, amit művein láthatunk, az akkori emberek számára a hétköznapi valóság eleven része volt.

E tudás híján a mai ember már, értelemszerűen, nehezen boldogul a művek befogadásával.

A film Bosch moralizáló hajlamát bizonyítandó, nagy hangsúlyt fektet a vallásosságára is, a festő ugyanis tagja volt a Miasszonyunk Testvéri Gyülekezetnek. A szakértők valószínűsítik, hogy egy rendkívül visszafogott, aszketikus életet élő ember volt, aki rossz szemmel nézte a köznép Istennek nem tetsző életmódját. A szakértők így azzal érvelnek, hogy festményeit érdemes e szempontból értékelni, s azokat egyfajta intő figyelmeztetésként interpretálni.

Hogy közelebb jutottunk-e valójában Bosch titkaihoz a kiállítás és a dokumentumfilm által? Különös módon a tárlat és ekként a film is mintha azt bizonyítaná, hogy hiába gyűjtötték egybe szinte az összes művet, hiába állt rendelkezésre csaknem minden ahhoz, hogy a lehető részletesebben vizsgálhassák át a festményeket, azok lényegéről sokkal többet nem sikerült megtudnunk. Bosch műveinek titka – már ha beszélhetünk egy ilyen, feltárható, feltárandó titokról egyáltalán – nem tárult fel. És talán nem is merész azt feltételezni, hogy nem is fog soha.  

Egy zseni látomásai – Hieronymus Bosch különös világa

Angol dokumentumfilm
Rendező: David Bickerstaff

Forgalmazó: Pannonia Entertainment
Bemutató: Június 30. 

Fejléckép: Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című festménye (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.
Zenés színház

„Magamból építkezve bújok az adott karakter bőrébe” – interjú Laki Péterrel

Laki Péter mozgalmas időszakot tudhat maga mögött. A Budapesti Operettszínház évadát záró két jubileumi gála mellett a tízéves évfordulóját ünneplő Budavári Palotakoncerten is láthatta őt a közönség, ráadásul a következő évadban egy új szerepkörben is bemutatkozik. Az elmúlt időszakról, műfaji határátlépésekről, valamint az új szakmai kihívásokról beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Vizuál hír

Októberben érkezik a mozikba az egész estés Toldi

Teljes gazdagságában megjelenik a lovagvilág és a magyar puszta a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó, grandiózus alkotásában, a Toldiban. Az animációs film szöveghűen követi Arany János eredeti művét, melynek főhőse a készítők reményei szerint példaképe lehet a mai fiataloknak is.
Vizuál videó

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Vizuál gyász

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Vizuál ajánló

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál.