Rózsaszín, belsőszervnek látszó épületek, tivornyázó társaság egy leviatán rettenetes pofájában, repülő halon utazó házaspár, lángoló városok, embereket elevenen felfaló madarak, szárnyas démonok, kínzóeszközként használt hangszerek, fára felakasztott medvék, és persze a távolból tágra nyílt szemmel figyelő, rémísztő baglyok – enyhe merítés, hogy mi mindenre kell számítania annak, aki bemerészkedik Hieronymus Bosch meghökkentő, zavarba ejtő, ám annál varázslatosabb világába.

A németalföldi mester több mint ötszáz éve foglalkoztatja a szakértőket és laikusokat egyaránt, festményei ugyanis minél gazdagabbak, minél többek próbálnak megmutatni, annál nehezebb rájönni, hogyan is kellene viszonyulnunk hozzájuk. Páratlanul gazdag, moralizáló képein a vászon szinte minden egyes pontján külön kis történetek, különböző tanítások és figyelmeztetések jelennek meg. Leghíresebb alkotásain például a földi létezés káosza bontakozik ki előttünk azáltal, hogy Bosch mintegy kiteríti előttünk az emberiség teljes történetét, a paradicsomtól a bűnbeesésen át egészen az utolsó ítéletig.

Bosch A gyönyörök kertje című festményének részlete (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Boscht joggal nevezhetjük korszakos zseninek, akinek művészettörténeti recepcióját tovább nehezíti, hogy életéről meglehetősen keveset tudunk, és mindösszesen 44 műve maradt fent, amelyeket a világ különböző múzeumaiban őriznek, ezért csak ritkán lehet az egyes darabokat egyszerre, egy kiállításon látni. Ezért is kivételes a Szépművészeti Múzeum július 17-ig még látogatható tárlata, és ezért is volt világszenzáció, amikor hat évvel ezelőtt a művész halálának ötszázadik évfordulóján szülővárosában, Den Boschban sikerült majdnem a teljes életművet egyszerre megmutatni. A Het Noordbrabants Múzeumban 2016. február 13. és május 8. között volt látható a Hieronymus Bosch – Egy géniusz látomásai című kiállítás, amely a valaha megvalósult legnagyobb retrospektív tárlat a festő képeiből: 44 fennmaradt művéből 36-ot sikerült bemutatnia az intézménynek.

Ezt az egyedülálló gyűjteményt most mi is láthatjuk: a brit Seventh Art Productions Exhibition on Screen sorozatának Egy zseni látomásai – Hieronymus Bosch különös világa című dokumentumfilmje által újraélhetjük a nagyszabású kiállítás élményét, és szakértők segítségével közelebb kerülhetünk Bosch képeinek titkaihoz.

A 87 perces film rögtön az elején választ ad arra a kérdésre, hogyan sikerült a hollandiai múzeumnak megszereznie a kiállításra Bosch 36 eredeti alkotását: a szakértelmüket és a rendelkezésükre álló technológiát ajánlották fel. A festő életútját bemutatva a film aztán végigtekint a legfontosabb festményeken: a közeli kamerabeállításoknak köszönhetően a néző a legapróbb részleteket is felfedezheti, miközben a narrátor röviden elmondja, mi a művészettörténeti jelentősége Bosch újító megoldásainak. A filmben megszólal mások mellett Peter Greenaway filmrendező és Charles de Mooij, a múzeum igazgatója is.

De a holland múzeum röntgenes vizsgálatainak köszönhetően azt is megismerhetjük például, hogyan tűntette el Bosch egyik oltárképéről a festmény megrendelőit, akik eredetileg a szárnyakon voltak láthatók.

Bosch A mennybemenetel című festményének részlete (Fotó/Forrás: Pannonia Entertainment)

A szakértők egyúttal arra is felhívják a figyelmet – és ez a film egyik kulcsfontosságú megállapítása –, hogy Bosch, habár rendkívüli képzelőerővel rendelkezett, festményein valójában nem csupán saját vízióira támaszkodott, hanem az akkoriban megjelent népszerű könyvekre, korának hiedelmeire. A képein látható démonok, különleges lények és a mai ember számára értelmezhetetlennek tűnő jelenetek valójában korának hitvilágából és kultúrájából származnak.

E tudás híján a mai ember már, értelemszerűen, nehezen boldogul a művek befogadásával.

A film Bosch moralizáló hajlamát bizonyítandó, nagy hangsúlyt fektet a vallásosságára is, a festő ugyanis tagja volt a Miasszonyunk Testvéri Gyülekezetnek. A szakértők valószínűsítik, hogy egy rendkívül visszafogott, aszketikus életet élő ember volt, aki rossz szemmel nézte a köznép Istennek nem tetsző életmódját. A szakértők így azzal érvelnek, hogy festményeit érdemes e szempontból értékelni, s azokat egyfajta intő figyelmeztetésként interpretálni.

Hogy közelebb jutottunk-e valójában Bosch titkaihoz a kiállítás és a dokumentumfilm által? Különös módon a tárlat és ekként a film is mintha azt bizonyítaná, hogy hiába gyűjtötték egybe szinte az összes művet, hiába állt rendelkezésre csaknem minden ahhoz, hogy a lehető részletesebben vizsgálhassák át a festményeket, azok lényegéről sokkal többet nem sikerült megtudnunk. Bosch műveinek titka – már ha beszélhetünk egy ilyen, feltárható, feltárandó titokról egyáltalán – nem tárult fel. És talán nem is merész azt feltételezni, hogy nem is fog soha.  

Fejléckép: Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című festménye (Fotó/Forrás: Wikipedia)