Vizuál

Meghalt Solti Gizella textilművész, a nemzet művésze

2015.03.18. 17:50
Ajánlom
84. évében elhunyt Solti Gizella, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas iparművész, gobelintervező, érdemes és kiváló művész, a kortárs magyar iparművészet kiemelkedő alakja - tudatta március 18-án Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága.

Solti Gizella "annak a nagy textilművész-generációnak volt a tagja, amely nemcsak a hazai, hanem az európai textilművészetet is megújította. Pályája kezdetén figurális, később nonfiguratív gobelineket készített. Nagy műgonddal szőtt gobelinjeiben, virtuóz textilgrafikáiban és +írógéprajzaiban+ a felszínnél mindig mélyebbre hatolva, a lét titkait, a megpróbáltatásokat, az örömöt és a bánatot igyekezett több rétegben és olvasatban feltárni és megmutatni" - fogalmaz az Emmi közleménye.

Solti Gizella Budapesten született 1931. november 18-án. Középiskolai tanulmányait a "kisképzőben", a Szépmíves Líceumban végezte. 1950-ben került az Iparművészeti Főiskolára, ahol Ferenczy Noémi tanítványa volt. Mestere halála után ő örökölte meg csaknem kétméteres szövőszékét, ettől kezdve minden a gobelinszövésre predesztinálta. Pályája kezdetén figurális, később nonfiguratív gobelineket készített. Első nagy sikerét az auschwitzi rabruhát mintázó Egy fél csíkos kabát című szabálytalan darabjával aratta, amely a háborúra és meghurcolásra emlékezteti szemlélőjét. Később formára "szabott" szövött gyümölcsei, majd az Erdély Miklóssal közösen készített Dupla-sarkú megkettőzött szövése és a Pászka című munkája jelentik a szövés technikai megújításának egy-egy állomását. Művei kilépnek a textil műfajából, egyszerre festőiek, grafikusak, figuratívak és absztraktak, tradicionálisak és formabontók. Nagy műgonddal szőtt gobelinjeiben, virtuóz textilgrafikáiban és "írógéprajzaiban" a felszínnél mindig mélyebbre hatolva, a lét titkait, a megpróbáltatásokat, az örömöt és a bánatot igyekezett több rétegben és olvasatban feltárni és megmutatni.

Munkásságát 1999-ben római ösztöndíj is segítette, amely új impulzusokat is adott számára, mindezek merített papírjaiban, írógépgrafikáiban, frottázsaiban (úgynevezett átdörzsöléses képzőművészeti technikával készült alkotások), valamint gobelinjeiben keltek életre. A hatvanas évek elejétől állították ki műveit, első egyéni tárlatára a budapesti Fényes Adolf teremben került sor 1962-ben. Ezt követően a fővároson kívül kiállított Győrben, Kőszegen, Sárváron, Pannonhalmán, Székesfehérváron, külföldön is rangos galériákban jelentek meg munkái, többek között Madridban, Varsóban, Frankfurtban, Tokióban és Párizsban is. 1993-tól volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, akadémiai székfoglaló kiállítását 1994-ben rendezték meg a Budapest Galériában. Számos közgyűjtemény őrzi alkotásait, köztük a budapesti Iparművészeti Múzeum, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a Szombathelyi Képtár. Köztéri alkotásai középületeink belső tereit díszítik.

Solti Gizella munkásságát 1974-ben Munkácsy-díjjal, 1981-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész címmel, 2006-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2014-ben beválasztották a nemzet művészei közé.

 Temetéséről a család később intézkedik. Az Emmi osztozik a család gyászában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Vizuál galéria

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.