Vizuál

Meghalt Solti Gizella textilművész, a nemzet művésze

2015.03.18. 17:50
Ajánlom
84. évében elhunyt Solti Gizella, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas iparművész, gobelintervező, érdemes és kiváló művész, a kortárs magyar iparművészet kiemelkedő alakja - tudatta március 18-án Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága.

Solti Gizella "annak a nagy textilművész-generációnak volt a tagja, amely nemcsak a hazai, hanem az európai textilművészetet is megújította. Pályája kezdetén figurális, később nonfiguratív gobelineket készített. Nagy műgonddal szőtt gobelinjeiben, virtuóz textilgrafikáiban és +írógéprajzaiban+ a felszínnél mindig mélyebbre hatolva, a lét titkait, a megpróbáltatásokat, az örömöt és a bánatot igyekezett több rétegben és olvasatban feltárni és megmutatni" - fogalmaz az Emmi közleménye.

Solti Gizella Budapesten született 1931. november 18-án. Középiskolai tanulmányait a "kisképzőben", a Szépmíves Líceumban végezte. 1950-ben került az Iparművészeti Főiskolára, ahol Ferenczy Noémi tanítványa volt. Mestere halála után ő örökölte meg csaknem kétméteres szövőszékét, ettől kezdve minden a gobelinszövésre predesztinálta. Pályája kezdetén figurális, később nonfiguratív gobelineket készített. Első nagy sikerét az auschwitzi rabruhát mintázó Egy fél csíkos kabát című szabálytalan darabjával aratta, amely a háborúra és meghurcolásra emlékezteti szemlélőjét. Később formára "szabott" szövött gyümölcsei, majd az Erdély Miklóssal közösen készített Dupla-sarkú megkettőzött szövése és a Pászka című munkája jelentik a szövés technikai megújításának egy-egy állomását. Művei kilépnek a textil műfajából, egyszerre festőiek, grafikusak, figuratívak és absztraktak, tradicionálisak és formabontók. Nagy műgonddal szőtt gobelinjeiben, virtuóz textilgrafikáiban és "írógéprajzaiban" a felszínnél mindig mélyebbre hatolva, a lét titkait, a megpróbáltatásokat, az örömöt és a bánatot igyekezett több rétegben és olvasatban feltárni és megmutatni.

Munkásságát 1999-ben római ösztöndíj is segítette, amely új impulzusokat is adott számára, mindezek merített papírjaiban, írógépgrafikáiban, frottázsaiban (úgynevezett átdörzsöléses képzőművészeti technikával készült alkotások), valamint gobelinjeiben keltek életre. A hatvanas évek elejétől állították ki műveit, első egyéni tárlatára a budapesti Fényes Adolf teremben került sor 1962-ben. Ezt követően a fővároson kívül kiállított Győrben, Kőszegen, Sárváron, Pannonhalmán, Székesfehérváron, külföldön is rangos galériákban jelentek meg munkái, többek között Madridban, Varsóban, Frankfurtban, Tokióban és Párizsban is. 1993-tól volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, akadémiai székfoglaló kiállítását 1994-ben rendezték meg a Budapest Galériában. Számos közgyűjtemény őrzi alkotásait, köztük a budapesti Iparművészeti Múzeum, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a Szombathelyi Képtár. Köztéri alkotásai középületeink belső tereit díszítik.

Solti Gizella munkásságát 1974-ben Munkácsy-díjjal, 1981-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész címmel, 2006-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2014-ben beválasztották a nemzet művészei közé.

 Temetéséről a család később intézkedik. Az Emmi osztozik a család gyászában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Klasszikus

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.