Vizuál

Megjavították Gárdonyi Géza törött lámpáját

Megmentett műkincsek 2019 - Kiállítás a Nemzeti Múzeumban
2019.08.02. 15:55
Ajánlom
De egy könyvkötőmester különleges papírglóbuszát, egy drótostót cégérét és a rokokó hölgy szobrát is helyre hozták. Ismét be lehet lesni a restaurátor hallgatók vizsgamunkáiba a Nemzeti Múzeumban.

Huszonegy frissen végzett restaurátor hallgató harminc munkáját - többek között a Szépművészeti Múzeum 1500 körülről származó, nagyméretű freskóit és az Esterházy-kincsárba tartozó, drágakövekkel díszített pallost - vonultatja fel a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kő/Papír/Freskó - Megmentett műkincsek 2019 című kiállítása.

A közönség egyebek mellett egy könyvkötőmester által készített glóbuszasztalt, kortárs grafikát, festett cégért és egy 129 elemből összeállított kovácsoltvas lámpaszerkezetet is láthat - sorolta Zsámbéki Anna, a tárlat kurátora. A kiállítás a felfedezésről, megismerésről szól.

Láttatja, hogy a restaurátorok nem csupán művészek, hanem jó kezű szakiparosok"

- fogalmazott, majd kitért rá: egyre fontosabb, hogy tudományos ismeretanyag is társul "az amúgy magas színvonalon kivitelezett munkákhoz".

Kedvenceink a tárlatról:

 

A petróleumlámpa

a bécsi Brünner fivérek gyárából származik. Eredeti tulajdonosa az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza volt, restaurálása pedig inkább egy puzzle összeállításához hasonlíthatott, mint egy műtárgy javításához. Az üvegbúra ugyanis 57 apró darabra tört az idők során, bár ragasztómaradványokra is bukkant a restaurálást végző szakember, így feltehetően már korábban is történtek kísérletek a búra összeállítására. A darabkák összeillesztése után az eredetivel azonos technikával kiegészítették a festést is. 

 

A glóbuszasztal

elterjedt bútordarabnak számított, a kiállításon látható, 1880-as évekből származó darab azonban különleges. Egy aradi könyvkötőmester készítette mégpedig a megszokott fa helyett a számára természetes alapanyagból: papírból. A külső felületet előbb márványfestéssel díszítette, utóbb azonban a felső félgömbre egy kézzel festett térkép került. Ezen kívül több változtatás is történt az asztalon az idők folyamán, amelyek közül a lehető legtöbbet igyekezett megtartani a restaurátor. Emellett eltávolította a szennyeződéseket a térképről és kiegészítette a beszakadt, sérült alsó félgömböt is. 

 

A cégér

Kátai József és Roth Vilmos üzletét díszítette, az 1884-ben a Király u. 1. szám alatt nyílt vaskereskedést. A drótostótot ábrázoló, három fa deszkára készített festmény azonban az idők folyamán felismerhetetlenné sötétedett, a lakk megrepedezett és felhólyagosodott, vagy, ahogy a tájékoztató tábláról megtudhatjuk "krokodilbőrösödött" és "feltáskásodások voltak" a felületen. A restaurátorok munkájának eredményeként előbukkant az alak és a táj is.

 

A függőlámpa

a tárlat egyik legmonumentálisabb darabja. A látogatók feje felett függő kovácsoltvas lámpaszerkezet 129 darabból áll, a XIX-XX. század fordulóján készült neobarokk stílusban. Az eredeti, valószínűleg hajlított üvegekről sajnos semmilyen információval nem rendelkezett a restaurátor, így azokat inkább nem pótolta a helyreállítás során. Lekerült viszont az aranyszín benyomását keltő rozsdaréteg.

 

Pallos

A 17. századi díszfegyver a II. világháborúban bombatalálatot kapott budavári Esterházy-palota romjai közül került elő. A négy évig törmelék alatt lévő, súlyosan sérült pallos bükkfából készült hüvelye töredékes, acélpengéje korrodált és elhajlott volt. Aranyozott ezüst veretei, markolata és keresztvasa hiányos és erősen szennyezett volt. A vereteken lévő foglalatokból több nefritmedalion és türkizkő elveszett, ahogy rubinok, almandinok és smaragdok is hiányoztak a berakásokból. A pengét megtisztították, de deformált formájában hagyták a további sérülések elkerülése miatt.

 

Csontfaragással készült ikon

Az ikon alapját ezüstözött rézlemezzel fedett falap képezi, melyre csontcsapokkal rögzítették az áttört csontfaragást. A papírvirágokkal, levelekkel és celluloiddal borított rézlevelekkel díszített kerettel utólag látták el. Az ikont valószínűleg már javították egyszer, egyes faragott csontelemeket leragasztottak, a hiányzó gyöngysort pedig más anyagból pótolták. Az üveggel lezárt doboz az idők folyamán meggyengült és az ikon felületén szennyeződések jelentek meg. A restauráláshoz részlegesen meg kellett bontani a tárgyat: a csonthiányokat marhacsonttal pótolták, a papírvirágokat formára igazították ügyelve, hogy a használt vegyi anyagok ne okozzanak elszíneződést.

 

A tárlat címe a restaurátorok által használt anyagok sokféleségére utal. A diplomázó szakemberek ezek mellett még üveggel, porcelánnal, ezüsttel, mészkővel, celluloiddal, papírmaséval, acéllal, temperával, csonttal, akrilfestékkel, korallal, selyembársonnyal, kovácsoltvassal, farostlemezzel, rozmáragyarral és különféle drágakövekkel dolgoztak, melyek mind felfedezhetőek a kiállítótérben. A tárlat hagyománya, hogy a kiállított tárgyak mellett elhelyezett ismertető tablók végigkísérik a látogatót a restaurálás teljes folyamatán. 

A műtárgyakon végzett beavatkozások nem lehetnek ötletszerűek, a kreativitásra való igényt a tervezésbe, a kísérletezésbe kell átirányítani

- szögezte le Zsámbéki. 

Az egyik vizsgamunka, a Fájdalmas Krisztus-szobor már vissza is került eredeti helyére, a Szilágyi Erzsébet fasorra. A restaurálást végző Gheorghita Noémi Borbála, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének diplomázó hallgatója az egyetem Epreskerti műtermében restaurálta Budapest egyik legkorábbi, 1725-ben felállított köztéri szobrát.

KŐ/PAPÍR/FRESKÓ  
Megmentett műkincsek 2019
2019/06/21 - 2019/09/01
Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

Kapcsolódó

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Kínai papíresernyő, fallosz alakú üvegtárgy és Zsolnay váza is található a diplomázó iparművészeti restaurátorok munkái között. Zsámbéki Anna restaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ főosztályvezetője a Megmentett műkincsek című, idén 21. éve megrendezett diplomakiállítás legérdekesebb darabjairól mesélt, de szó esett arról is, mi mindenhez kell értenie egy restaurátornak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.