Vizuál

Megkezdődött a pereskedés a Munkácsy-képért

2016.07.08. 10:17
Megosztom
Pákh Imre tulajdonos indította a Forster örökségvédelmi központ ellen, miután védetté nyilvánították a festményt. Azt sem zárja ki, hogy nemzetközi bírósághoz fordul.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kezdődött meg július 7-én az a közigazgatási per, amelyet Munkácsy Mihály Golgota című, sok millió dollár értékűre becsült festményének védetté nyilvánítása miatt indított Pákh Imre tulajdonos a Forster örökségvédelmi központ ellen.

Előzmények

Munkácsy 1884-ben festette a képet, mely magyar és francia kiállításokon is szerepelt, majd 1888-ban az Egyesült Államokba került, ahol később egy ismert üzletember megvásárolta és húsvét előtti időszakokban az áruházában tette közszemlére. Ezután egy magyar származású Amerikában élő műkereskedő tulajdonába került, 1991-ben pedig Magyarországra szállították. Közben a szakszerűtlen csomagolás miatt megrongálódott a nagyméretű műalkotás, melyet a Szépművészeti Múzeum szakemberei restauráltak. A képet a debreceni Déri Múzeumban állították ki. Szakemberek szerint Munkácsy két másik alkotásával, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt című festményekkel együtt a Golgota egy trilógiát alkot.

Munkácsy-trilógia

Munkácsy-trilógia

A képet 2003-ban Pákh Imre műgyűjtő vásárolta meg és letéti szerződést kötöttek a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben. Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni hatmillió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A tulajdonos azonban kilencmillió dollár alatt nem volt hajlandó eladni a Munkácsy-képet. Az adásvételről a tulajdonos és a magyar állam között folyó eredménytelen egyeztetések után indult meg a kép védetté nyilvánítása. Ennek során egy külső szakértő, tanácsadó testület, a Kulturális Javak Bizottsága nem támogatta a védetté nyilvánítást, ám a közigazgatási eljárásában első fokon tavaly októberben a Műtárgyfelügyeleti Iroda, majd idén februárban másodfokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elrendelte a Pákh Imre tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását, így a képet nem lehet kivinni az országból. A tulajdonos ezt a határozatot támadta meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon azzal, hogy nem szakmai, hanem a magyar állam politikai, gazdasági érdekeit szolgáló döntés született.

"Lopott képet nem állítunk ki múzeumban"

A felperes, Pákh Imre szerint a szerződések megkötésekor hatályos szabályozás az úgynevezett "visszaviteli kötelezettség miatt kizárja a védetté nyilvánítást", ezért kérik a bíróságtól a vitatott döntés hatályon kívül helyezését, továbbá, hogy "kötelezzék az örökségvédelmi központot tisztességes eljárás lefolytatására és új döntés meghozatalára". Az alperes (Forster Központ) álláspontja szerint

 a kép kiemelkedő, pótolhatatlan kulturális értéke nem vitatható;

a Kulturális Javak Bizottsága nem szakmai alapon döntött, a visszaviteli kötelezettséget pedig nem az 1959-es polgári törvénykönyv, hanem az örökségvédelmi jogviszonyok alapján kell vizsgálni". Ebben az esetben "nincs olyan visszaviteli kötelezettség, amely megakadályozná a védetté nyilvánítást". Ezért az örökségvédelmi központ kérte a bíróságtól a tulajdonos keresetének elutasítását. A közigazgatási bíróság szeptemberre halasztotta a tárgyalást.

A tárgyalást követően Pákh Imre újságírók előtt arról beszélt: a kép Debrecenben van letakarva, mert - mint mondta - "lopott képet nem állítunk ki múzeumban". A tulajdonos megjegyezte, hogy jelen eljárásban jól látható a "taktikázás, időhúzás", ezért nem zárja ki, hogy nemzetközi bírósághoz fordul.

Most akkor haragszunk, vagy nem haragszunk?

Közben napvilágot látott olyan hír is, miszerint Munkácsy-kiállítás lesz az Ermitázsban, és a   szentpétervári kiállításon a Magyar Nemzeti Galéria anyagát  a Pákh Imre tulajdonában lévő képei egészítenék ki.  Pákh Imre Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójával együtt kereste fel Mihail Piotrovszkijt, az Ermitázs igazgatóját, akivel megállapodtak a kiállítás megrendezéséről. Pákh kijelentette: hozzájárulna, hogy lefüggönyözve tartott Golgotát is bemutassák az Ermitázsban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kovács János: „Egy zenekar érző lelkekből áll”

Hetvenötödik születésnapján köszönti a Kossuth-díjas karmestert a Nemzeti Filharmonikus Zenekar: december 10-én Mahler 6. szimfóniáját adják elő a Müpában. Kovács János a művel való első találkozásáról is mesélt.
Vizuál

A fák titkaitól az angyalokig – Wim Wenders és Enyedi Ildikó találkozása Berlinben

Wim Wenders és Enyedi Ildikó beszélgetett november 12-én a Collegium Hungaricum Berlin színpadán. Fák, emberek, helyek, emlékek és persze angyalok – ezekről osztották meg gondolataikat a világhírű filmrendezők.
Zenés színház

Visszakövetelt támogatásból finanszírozhatta előadásait az Opera? – újabb állítások a Mentőöv Programról

A SzíDoSz időközben húsz érintett beszámolóját gyűjtötte össze, és azt állítja: a művészekkel visszafizettetett állami támogatást az intézmény végül saját előadásainak finanszírozására fordította.
Vizuál

Öt magyar emigráns, akik nyomot hagytak London építészetén és dizájnján

A londoni Liszt Intézet november 19-én nyílik kiállítás azon magyar alkotókról, akik az 1930-as évek üldöztetései elől menekülve formálták a brit főváros látképét és a modern dizájnt.
Plusz

Krasznahorkai László díszdoktori címet vehetett át a Szegeden

Koszorúzással, jubileumi szenátusi üléssel, díszdoktori címek és rangos egyetemi kitüntetések átadásával ünnepelte november 14-én a Szegedi Tudományegyetem az Egyetem Napját.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Öt magyar emigráns, akik nyomot hagytak London építészetén és dizájnján

A londoni Liszt Intézet november 19-én nyílik kiállítás azon magyar alkotókról, akik az 1930-as évek üldöztetései elől menekülve formálták a brit főváros látképét és a modern dizájnt.
Vizuál beszámoló

A fák titkaitól az angyalokig – Wim Wenders és Enyedi Ildikó találkozása Berlinben

Wim Wenders és Enyedi Ildikó beszélgetett november 12-én a Collegium Hungaricum Berlin színpadán. Fák, emberek, helyek, emlékek és persze angyalok – ezekről osztották meg gondolataikat a világhírű filmrendezők.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A legszárazabb 1901 óta

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért látszik beigazolódni azon tudósok elmélete, akik szerint az évszázad közepére a víz lesz a legértékesebb természeti kincs.
Vizuál ajánló

Brad Pitt ismét Cliff Booth bőrébe bújik – Tarantino új történetét David Fincher rendezte meg

Cliff Booth újabb zűrös kalandjai címmel decemberben érkezik a Netflixen a Volt egyszer egy... Hollywood folytatása, amely ezúttal Los Angeles sötétebb, bűnnel és intrikákkal teli oldalát mutatja meg. Előzetes a cikkben!
Vizuál kritika

Van, akinek tizenkilenc különböző hanggal kell együtt élnie a saját fejében

Maasja Ooms holland rendező megrázó pszichológiai portréja olyan emberek történetét mutatja be, akik különböző hangokat hallanak a fejükben. A terápiás folyamat során egy pszichiáter közvetlenül a hangokkal is párbeszédbe lép.