Vizuál

Meglettek a Veronából elrabolt műkincsek

2016.05.12. 11:34
Ajánlom
A nagyjából ötmilliárd forint összértékű műkincseket egy kis folyami szigeten elrejtve találták az ukrán hatóságok. A 17 barokk és reneszánsz festményt, köztük Tintoretto, Rubens és Mantegna remekműveit 2015 novemberében rabolta el Veronából egy többségében moldovaiakból álló bűnbanda.

A legkevesebb 16 millió euró (5 milliárd forint) összértékű műkincsek megkerülését Petro Porosenko ukrán elnök jelentette be Kijevben, hangoztatva: a "briliáns művelet" sikere is bizonyítja, hogy országa hatékonyan veszi fel a harcot a korrupció és csempészet ellen. Az elnöki hivatal által közzétett videofelvételen látható, amint az ukrán határőrök kicsomagolják a biztonságba helyezett festményeket.

A képeket az ukrán-moldovai határvidéken, Odessza közelében, a Dnyeszter és a Turuncsuk folyó által körülölelt Turuncsuk-szigeten, sűrű bokrok között, műanyag zsákokba rejtve találták meg. A bűnözők azután küldték oda őket - állítólag postán, közönséges csomagküldeményként -, hogy Moldovában márciusban több gyanúsított letartóztatása után nagyszabású hajsza indult a festmények előkerítésére.

Az olasz sajtó úgy értesült, hogy a festményeket egy csecsenföldi megrendelő megbízásából lopták el az olaszországi múzeumból

Az elkövetők november 18-án este hatoltak be a veronai Castelvecchio városi múzeumba. Az utolsó látogató távozása után, a múzeumzárás előtti percekben érkezett három álarcos, fegyveres rabló közül ketten a bejáratnál álló biztonsági őrt arra kényszerítették, hogy vezesse őket a kiállítótermekbe. A harmadik megkötözte a pénztárosnőt, száját ragasztószalaggal tapasztotta be.

A rablók elvitték nagy mesterek 17 remekművét, köztük Tintoretto öt képét, Jacopo Bellini, Pisanello, Mantegna, Peter Paul Rubens festményeit, a múzeum legértékesebb darabjait. Egyes festményeket kiszedtek a keretükből és összetekertek, másokat kerettel együtt vitték el. A képeket a biztonsági őr gépkocsijával szállították el, majd erről egy másik autóba szálltak át.

Minden idők egyik legdurvább műkincslopását leplezték le

Veronából tavaly novemberben 17 értékes reneszánsz és barokk festményt loptak el, minden idők egyik legjelentősebb - átszámítva 4,5-6 milliárd forint összértékű - olaszországi műkincsrablását produkálva. A szálak Moldovába vezettek.

Az ügyben márciusban 13 embert tartóztattak le Olaszországban és Moldovában, többségében moldovai állampolgárokat, valamint a rablás idején a múzeumban szolgálatot teljesítő olasz biztonsági őrt, annak ikertestvérét és a testvér moldovai származású feleségét, a feltételezett tippadót. Olasz értesülések szerint Ukrajnában újabb letartóztatások történtek, de az őrizetbe vett személyek száma nem ismert.

A nyomozók 4000 órányi videót néztek meg és telefonbeszélgetések százait hallgatták le, hogy elfogják a gyanúsítottakat. A lehallgatott hívásokban a tettesek gratuláltak egymásnak "a nagy fogáshoz" és arról beszéltek, hogy várniuk kell néhány hónapot az értékes festmények eladásával.

Dario Franceschini olasz kulturális miniszter Veronában "nagy napnak" nevezte a festmények megkerülését, és közölte, hogy azok rövidesen visszakerülnek a Castelvecchio-múzeumba.

Az ukrán hatóságok a múlt hónapban négy, a 17. századi "holland aranykorból" származó festményt szereztek vissza, több mint egy évtizeddel azután, hogy egy hollandiai múzeumból ellopták őket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál beethoven

Teljesen megújul a bonni Beethoven-ház

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére.
Vizuál ajánló

Aki a kaposvári katonaélményeiből csinált karriert New Yorkban – Halász András

A művész neve mára legendává vált, elsősorban azért mert már a 70-es években az új képzőművész-generáció egyik meghatározó vezéralakja volt, művei pedig rangos magyar és nemzetközi múzeumi és magángyűjteményekben szerepelnek. A kiállításon kiemelkedik az 1983-ban készült, a személyi számítógépek korát megelőző, első computer-grafikai sorozatának a 2015-ben újragondolt, hatásos festményei.
Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.