Vizuál

Megmentők vagy újraalkotók? – Polgárdi Ákos és Seres András a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.11.17. 12:00
Ajánlom
Mi időtálló és mi nem? Megvárjuk, hogy ez kiderüljön valamiről, vagy még idő előtt lecseréljük? Látszódnia kell valamin, hogy az kortárs? És hogyan maradhat háttérben egy restaurátor munkája az eredeti műhöz képest? Ezeket a témákat is érintettük Polgárdi Ákos grafikussal és Seres András restaurátorral.

 

Polgárdi Ákos

Libbenő fehér függönyökkel teremtett meghitt és egyben Bauhaust idéző hangulatot a lipcsei könyvvásáron felállított pavilonnal. A Kálvin teret betonkockányi kálvinista bölcsességgel hintette tele, a Budapest100 kiadványokban pedig az eddigi százéves házak program bestofjának adott formát.

A lipcsei nemzetközi könyvvásár magyar pavilonjának tervezésére három éve építészirodákat kérnek fel, így a német olvasók a kortárs magyar dizájnból is ízelítőt kaphatnak az irodalom mellett. A 2018-as stand a Hetedik Műterem csoport, vagyis Biri Balázs, Polgárdi Ákos és Szabó Levente közös munkája volt. A Bauhaus atmoszféráját idéző alkotásuk egy teljes évvel beelőzte a témát, a centenáriumra tartogató nemzetközi mezőnyt, és már 2018-ban egy Walter Gropiustól vett mottóval jelentek meg a könyvszemlén.

A több ezer négyzetméteres kiállítótérben 7 méter magas, fehér, áttetsző textilfüggönyökkel bensőséges teret hoztak létre,

ugyanakkor felidézték a Ludwig Mies van der Rohe és Lilly Reich tervezte, 1927-es német selyemipari kiállítási pavilont. A hatalmas nyitott térben és tömegek részvételével zajló rendezvényen is megteremtették a befelé figyelés, a könyvekre hangolódás lehetőségét. Ugyanez a szemlélet érződik a Kálvin tér járdájába süllyesztett idézeteiken is.

IMG_0325-HIGHRES-121443.jpg

Polgárdi Ákos (Fotó/Forrás: Kult50)

Polgárdi Ákos hivalkodás nélküli, de egyéniséggel bíró munkái finoman hozzásimulnak a projekthez, amin dolgozik, és megemelik azt. Alkotásairól azt állítja:

Nem nagyon szeretnék kifejezni semmit, csak azt szeretném, hogy jobban nézzenek ki a dolgok.

A mondat mögött pedig a nem a teremtésben, hanem a formázásban, az alakításban kedvet lelő személyiség rajzolódik ki – legyen az az Európa Kiadó diákkönyvtár-sorozata, a Budapest100 könyvecskéi vagy a nagykörúti üzlete arculatának újratervezése.

 

Seres András

Seres András vezető restaurátornak és hetvenfős csapatának sikerült teljesen megmenteniük a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának falfestéseit. 2018-tól a nyilvánosság is meggyőződhet erről.

seres_andras-131248.jpg

Seres András (Fotó/Forrás: Csordás Lajos)

A Román Csarnok 1900 és 1906 között épült, hogy műtárgyak gipszmásolatai révén bemutassa a középkor szobrászati és építészeti stílusainak történetét, hasonlóan a múzeum többi földszinti, különféle korszakokról elnevezett tereihez. Seres András restaurátortól tudható: a 20. század elején a kor építészei nem akartak egy az egyben reprodukálni egy román kori templomot, hanem

a középkor művészetének esszenciáját próbálták megragadni a freskóknál, falfestéseknél is.

A második világháborúban a csarnok tetőablakai azonban beszakadtak, a falfestés is súlyosan megsérült. Hosszú éveken át ázott az egész. Még az ötvenes évekből is van olyan fotó, amelyen éppen lapátolják a havat a csarnokban. Nem hozták rendbe a termet, inkább lezárták hetven évre. Szobor- és festményraktár volt. Az állapotát sem tudták felmérni. Amikor Seres András 2015-ben állványon először feljutott a mennyezetig, azzal szembesült: a vakolat sok helyen, mint egy függöny, lóg a fal előtt.

Az volt a célunk, hogy az eredeti festésből mindent megmentsünk. Meg is mentettünk

– nyilatkozta Seres, aki korábban egyebek mellett a Zeneakadémia vezető restaurátora is volt.

A Román Csarnok 20. századi falfestései az évtizedes eróziótól középkorivá öregedtek. Ugyanolyan technológiát kellett alkalmazni a restauráláskor, mintha valóban román kori falfestések lennének, nem pedig a historizmus idejéből valók. A csarnok helyreállítása 2016 decemberében kezdődött. Seres szerint: rejtőzködő szakma a restaurátoroké, hiszen csendben, a háttérben végzik a munkájukat. De a lenyűgöző eredmény, tesszük hozzá, mégiscsak őket dicséri. 2018-tól ismét látogatható a Román Csarnok.

szöveg: Karácsony Ágnes

 

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Színház

„Minden téren jönnek előre a nők” – Interjú Péterfy Borival

Az Átrium új bemutatója, a Mefisztó Klaus Mann Mephistójának szabad átirata a kortárs kabaré műfajában, sok zenével és meglepetéssel. Az Urbán András rendezte előadásban Péterfy Bori a többi színészhez hasonlóan sokféle karaktert villant fel.
Klasszikus

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Vizuál

Évtizedes elfeledettség után először látható Péli Tamás monumentális pannója

A Születés című alkotás szeptember 26-ig látható a BTM Vármúzeum Barokk Csarnokában. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, ez idáig a közönség elől elzárt fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Favella, fakanál, fatányér…

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Rocinha favellában megélt tapasztalatairól mesélt.
Vizuál hír

50 éves a legendás Kecskemétfilm

Magyar Népmese sorozatuk immár hivatalosan is hungarikum, a világhálón 170 országból 134 millióan nézték meg. Itt készült a Vízipók-csodapók, melyet 46 ország vásárolt meg, és melyből generációk tanulhatták meg, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos.
Vizuál magazin

Évtizedes elfeledettség után először látható Péli Tamás monumentális pannója

A Születés című alkotás szeptember 26-ig látható a BTM Vármúzeum Barokk Csarnokában. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, ez idáig a közönség elől elzárt fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza.
Vizuál ajánló

Leonardótól Miróig - rajzok, grafikák a Szépművészeti Múzeum gyöngyszemei közül

A Grafikai Gyűjtemény százötven éves jubileumára nyílt kiállítás és reprezentatív album nem csupán a művekről nyújt széles körű áttekintést, hanem a múzeumi kulisszák mögé is betekintést enged. Egyszerre ünnepli az európai rangú, egyedülálló gyűjtemény jeles évfordulóját és a múzeum újranyitását.