Vizuál

Megmentők vagy újraalkotók? – Polgárdi Ákos és Seres András a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.11.17. 12:00
Ajánlom
Mi időtálló és mi nem? Megvárjuk, hogy ez kiderüljön valamiről, vagy még idő előtt lecseréljük? Látszódnia kell valamin, hogy az kortárs? És hogyan maradhat háttérben egy restaurátor munkája az eredeti műhöz képest? Ezeket a témákat is érintettük Polgárdi Ákos grafikussal és Seres András restaurátorral.

 

Polgárdi Ákos

Libbenő fehér függönyökkel teremtett meghitt és egyben Bauhaust idéző hangulatot a lipcsei könyvvásáron felállított pavilonnal. A Kálvin teret betonkockányi kálvinista bölcsességgel hintette tele, a Budapest100 kiadványokban pedig az eddigi százéves házak program bestofjának adott formát.

A lipcsei nemzetközi könyvvásár magyar pavilonjának tervezésére három éve építészirodákat kérnek fel, így a német olvasók a kortárs magyar dizájnból is ízelítőt kaphatnak az irodalom mellett. A 2018-as stand a Hetedik Műterem csoport, vagyis Biri Balázs, Polgárdi Ákos és Szabó Levente közös munkája volt. A Bauhaus atmoszféráját idéző alkotásuk egy teljes évvel beelőzte a témát, a centenáriumra tartogató nemzetközi mezőnyt, és már 2018-ban egy Walter Gropiustól vett mottóval jelentek meg a könyvszemlén.

A több ezer négyzetméteres kiállítótérben 7 méter magas, fehér, áttetsző textilfüggönyökkel bensőséges teret hoztak létre,

ugyanakkor felidézték a Ludwig Mies van der Rohe és Lilly Reich tervezte, 1927-es német selyemipari kiállítási pavilont. A hatalmas nyitott térben és tömegek részvételével zajló rendezvényen is megteremtették a befelé figyelés, a könyvekre hangolódás lehetőségét. Ugyanez a szemlélet érződik a Kálvin tér járdájába süllyesztett idézeteiken is.

IMG_0325-HIGHRES-121443.jpg

Polgárdi Ákos (Fotó/Forrás: Kult50)

Polgárdi Ákos hivalkodás nélküli, de egyéniséggel bíró munkái finoman hozzásimulnak a projekthez, amin dolgozik, és megemelik azt. Alkotásairól azt állítja:

Nem nagyon szeretnék kifejezni semmit, csak azt szeretném, hogy jobban nézzenek ki a dolgok.

A mondat mögött pedig a nem a teremtésben, hanem a formázásban, az alakításban kedvet lelő személyiség rajzolódik ki – legyen az az Európa Kiadó diákkönyvtár-sorozata, a Budapest100 könyvecskéi vagy a nagykörúti üzlete arculatának újratervezése.

 

Seres András

Seres András vezető restaurátornak és hetvenfős csapatának sikerült teljesen megmenteniük a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának falfestéseit. 2018-tól a nyilvánosság is meggyőződhet erről.

seres_andras-131248.jpg

Seres András (Fotó/Forrás: Csordás Lajos)

A Román Csarnok 1900 és 1906 között épült, hogy műtárgyak gipszmásolatai révén bemutassa a középkor szobrászati és építészeti stílusainak történetét, hasonlóan a múzeum többi földszinti, különféle korszakokról elnevezett tereihez. Seres András restaurátortól tudható: a 20. század elején a kor építészei nem akartak egy az egyben reprodukálni egy román kori templomot, hanem

a középkor művészetének esszenciáját próbálták megragadni a freskóknál, falfestéseknél is.

A második világháborúban a csarnok tetőablakai azonban beszakadtak, a falfestés is súlyosan megsérült. Hosszú éveken át ázott az egész. Még az ötvenes évekből is van olyan fotó, amelyen éppen lapátolják a havat a csarnokban. Nem hozták rendbe a termet, inkább lezárták hetven évre. Szobor- és festményraktár volt. Az állapotát sem tudták felmérni. Amikor Seres András 2015-ben állványon először feljutott a mennyezetig, azzal szembesült: a vakolat sok helyen, mint egy függöny, lóg a fal előtt.

Az volt a célunk, hogy az eredeti festésből mindent megmentsünk. Meg is mentettünk

– nyilatkozta Seres, aki korábban egyebek mellett a Zeneakadémia vezető restaurátora is volt.

A Román Csarnok 20. századi falfestései az évtizedes eróziótól középkorivá öregedtek. Ugyanolyan technológiát kellett alkalmazni a restauráláskor, mintha valóban román kori falfestések lennének, nem pedig a historizmus idejéből valók. A csarnok helyreállítása 2016 decemberében kezdődött. Seres szerint: rejtőzködő szakma a restaurátoroké, hiszen csendben, a háttérben végzik a munkájukat. De a lenyűgöző eredmény, tesszük hozzá, mégiscsak őket dicséri. 2018-tól ismét látogatható a Román Csarnok.

szöveg: Karácsony Ágnes

 

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legolvasottabb

Klasszikus

„A hagyományos koncerteknek egyszer csak vége lesz” – Beszélgetés Tihanyi László és Horváth Balázs zeneszerzőkkel

Mindketten régóta részt vesznek az UMZE Kamaraegyüttes és Egyesület munkájában, a jövő évadban ismét játssza is darabjaikat a zenekar. Tihanyi László és Horváth Balázs a jövő évi koncertek mellett a kortárs zene népszerűsítéséről is mesélt, és arról, hogyan vezényli egy komponista a saját művét.
Színház

Bezárja kapuit az Átrium

A színház a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a támogatások hiánya olyan helyzetbe sodorta őket, amelyben az intézmény fenntartását nem tudják megoldani.
Színház

Feminista tragikomédiából a náci Németországba

A kisvárdai tartózkodásom harmadik napjára elárasztottak az olyan „elintézésre váró”, kulturális tevékenységhez csak lazán kapcsolódó ügyek, mint a másnap hajnali taxi intézése, vagy a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz beszerzése. Erőfeszítéseimet ugyan csak részben koronázta siker, de legalább maradt időm lélekben felkészülni az esti két előadásra.
Vizuál

Gondolán érkezik Kolodko Mihály legújabb miniszobra

Nem példanélküli, hogy a gerillaszobrász miniatűr alkotásai külföldön bukkannak fel – ezúttal egészen az olaszországi Velencéig kell utaznunk az új szoborért.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Gondolán érkezik Kolodko Mihály legújabb miniszobra

Nem példanélküli, hogy a gerillaszobrász miniatűr alkotásai külföldön bukkannak fel – ezúttal egészen az olaszországi Velencéig kell utaznunk az új szoborért.
Vizuál hír

Flesch Andrea is szavazhat az Oscar-díjakról

Újabb magyar taggal bővült az Amerikai Filmakadémia. Flesch Andrea jelmeztervezőként karrierje során olyan elismert rendezőkkel és színészekkel dolgozott együtt, mint Peter Greenaway, Ari Aster, Enyedi Ildikó, Léa Seydoux vagy épp Hugh Jackman.
Vizuál hír

Csaknem 330 ezren vettek részt a Múzeumok Éjszakáján

Kétszer annyi ember vonzott idén Múzeumok Éjszakája, mint a tavalyi évben. A legtöbben a Szépművészeti Múzeumra programjaira voltak kíváncsiak június 25-én, de a vidéki helyszíneket is sokan látogatták az ország legnépszerűbb kulturális eseményén.
Vizuál hír

Hollywood magyar filmeseire fókuszál a Budapesti Klasszikus Film Maraton

Kertész Mihály, Bánky Vilma, Lugosi Béla, Rózsa Miklós – néhány világsztár a Budapest, Bécs, Hollywood címmel érkező Budapesti Klasszikus Film Maraton kínálatából. Idén szeptember 13. és 18. között érdemes szabaddá tenni az estéinket, a restaurált filmek világszerte jegyzett fesztiváljára.
Vizuál ajánló

Ahol a múzsák laknak – Kiállítás nyílik a Szigligeti Alkotóház történetéről

Füst Milán, Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes vagy épp Karinthy Ferenc alakja is megelevenedik a Szigligeti Alkotóház történetét bemutató kiállításon. A kultikus helyszínről, a pezsgő kulturális életről archív fotók és leírások segítségével tájékozódhatunk július 1-től a Balaton-parti településen.