Vizuál

Megmentők vagy újraalkotók? – Polgárdi Ákos és Seres András a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.11.17. 12:00
Ajánlom
Mi időtálló és mi nem? Megvárjuk, hogy ez kiderüljön valamiről, vagy még idő előtt lecseréljük? Látszódnia kell valamin, hogy az kortárs? És hogyan maradhat háttérben egy restaurátor munkája az eredeti műhöz képest? Ezeket a témákat is érintettük Polgárdi Ákos grafikussal és Seres András restaurátorral.

 

Polgárdi Ákos

Libbenő fehér függönyökkel teremtett meghitt és egyben Bauhaust idéző hangulatot a lipcsei könyvvásáron felállított pavilonnal. A Kálvin teret betonkockányi kálvinista bölcsességgel hintette tele, a Budapest100 kiadványokban pedig az eddigi százéves házak program bestofjának adott formát.

A lipcsei nemzetközi könyvvásár magyar pavilonjának tervezésére három éve építészirodákat kérnek fel, így a német olvasók a kortárs magyar dizájnból is ízelítőt kaphatnak az irodalom mellett. A 2018-as stand a Hetedik Műterem csoport, vagyis Biri Balázs, Polgárdi Ákos és Szabó Levente közös munkája volt. A Bauhaus atmoszféráját idéző alkotásuk egy teljes évvel beelőzte a témát, a centenáriumra tartogató nemzetközi mezőnyt, és már 2018-ban egy Walter Gropiustól vett mottóval jelentek meg a könyvszemlén.

A több ezer négyzetméteres kiállítótérben 7 méter magas, fehér, áttetsző textilfüggönyökkel bensőséges teret hoztak létre,

ugyanakkor felidézték a Ludwig Mies van der Rohe és Lilly Reich tervezte, 1927-es német selyemipari kiállítási pavilont. A hatalmas nyitott térben és tömegek részvételével zajló rendezvényen is megteremtették a befelé figyelés, a könyvekre hangolódás lehetőségét. Ugyanez a szemlélet érződik a Kálvin tér járdájába süllyesztett idézeteiken is.

IMG_0325-HIGHRES-121443.jpg

Polgárdi Ákos (Fotó/Forrás: Kult50)

Polgárdi Ákos hivalkodás nélküli, de egyéniséggel bíró munkái finoman hozzásimulnak a projekthez, amin dolgozik, és megemelik azt. Alkotásairól azt állítja:

Nem nagyon szeretnék kifejezni semmit, csak azt szeretném, hogy jobban nézzenek ki a dolgok.

A mondat mögött pedig a nem a teremtésben, hanem a formázásban, az alakításban kedvet lelő személyiség rajzolódik ki – legyen az az Európa Kiadó diákkönyvtár-sorozata, a Budapest100 könyvecskéi vagy a nagykörúti üzlete arculatának újratervezése.

 

Seres András

Seres András vezető restaurátornak és hetvenfős csapatának sikerült teljesen megmenteniük a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának falfestéseit. 2018-tól a nyilvánosság is meggyőződhet erről.

seres_andras-131248.jpg

Seres András (Fotó/Forrás: Csordás Lajos)

A Román Csarnok 1900 és 1906 között épült, hogy műtárgyak gipszmásolatai révén bemutassa a középkor szobrászati és építészeti stílusainak történetét, hasonlóan a múzeum többi földszinti, különféle korszakokról elnevezett tereihez. Seres András restaurátortól tudható: a 20. század elején a kor építészei nem akartak egy az egyben reprodukálni egy román kori templomot, hanem

a középkor művészetének esszenciáját próbálták megragadni a freskóknál, falfestéseknél is.

A második világháborúban a csarnok tetőablakai azonban beszakadtak, a falfestés is súlyosan megsérült. Hosszú éveken át ázott az egész. Még az ötvenes évekből is van olyan fotó, amelyen éppen lapátolják a havat a csarnokban. Nem hozták rendbe a termet, inkább lezárták hetven évre. Szobor- és festményraktár volt. Az állapotát sem tudták felmérni. Amikor Seres András 2015-ben állványon először feljutott a mennyezetig, azzal szembesült: a vakolat sok helyen, mint egy függöny, lóg a fal előtt.

Az volt a célunk, hogy az eredeti festésből mindent megmentsünk. Meg is mentettünk

– nyilatkozta Seres, aki korábban egyebek mellett a Zeneakadémia vezető restaurátora is volt.

A Román Csarnok 20. századi falfestései az évtizedes eróziótól középkorivá öregedtek. Ugyanolyan technológiát kellett alkalmazni a restauráláskor, mintha valóban román kori falfestések lennének, nem pedig a historizmus idejéből valók. A csarnok helyreállítása 2016 decemberében kezdődött. Seres szerint: rejtőzködő szakma a restaurátoroké, hiszen csendben, a háttérben végzik a munkájukat. De a lenyűgöző eredmény, tesszük hozzá, mégiscsak őket dicséri. 2018-tól ismét látogatható a Román Csarnok.

szöveg: Karácsony Ágnes

 

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legolvasottabb

Klasszikus

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Szabó Benedek, a Zeneakadémia hallgatója

A fiatal tehetség halálhíréről az Egyetem tuba tanszéki csoportja számolt be. Szabó Benedek első albuma idén januárban jelent meg The Thousand-faced Construct címmel.
Klasszikus

Idén is kedvenc kávézóinkban hallgathatjuk a BFZ muzsikusait

November 9-én a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei ismét kilépnek a koncertteremből, és belemerülnek a budapesti éjszakába. Kivételes szombat estét ígér a zene éjszakája 2024-ben az érdeklődőnek!
Plusz

Nyolcezer év étkezési kultúrája

Fine Dining: az ősi Kína gasztrotörténetei címmel nyílt meg a Néprajzi Múzeum új időszaki kiállítása, amelyet január közepéig láthatnak az érdeklődők. Az új tárlatról Wilhelm Gábor kurátorral beszélgettünk.
Könyv

Vámos Miklós: Elgondolkodtató tények, találomra

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal a KSH kiadásában megjelent 2023-as Magyar statisztikai zsebkönyvet ajánlja. Gondolataira a kiadvány egyik szerkesztője, Benedek Szabolcs reagál.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyetteseit

„Új idők, új szelek, új működési rend” – egyebek közt ezzel indokolta Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, miért váltak meg Hammerstein Judittól és Virágos Gábortól.
Vizuál hír

A felhők felett két héttel tovább kék az ég – meghosszabbították Gaál Kata kiállítását

Szeptember 13-án nyílt meg a Várfok Galériában Gaál Kata A felhők felett mindig kék az ég című kiállítása, amelynek zárlatára eredetileg október 31-én került volna sor, ám a galéria most bejelentette, hogy a tárlatot két héttel tovább, november 16-ig még látogathatja a közönség.
Vizuál interjú

Immerzív utazás az emberi psziché és a természet rejtett birodalmaiban – A Light Art Múzeum legújabb kiállításán jártunk

A LAM Phantom Vision című, 2025. június 30-ig megtekinthető új tárlatáról a két kurátorral, Bencsik Barnabással és Szalai Borbálával beszélgettünk.
Vizuál gyász

Elhunyt az underground filmjeiről híres Paul Morrissey, Andy Warhol egykori alkotótársa

Paul Morrissey 86 éves volt. Noha világéletében konzervatívnak vallotta magát, Warhol „szupersztárjaival” – modellekkel, drag queenekkel és transznemű színészekkel – forgatta underground filmjeit – írja a hvg.hu a Guardianre hivatkozva.
Vizuál ajánló

„Ha a tudat csendje beköszön” – Szaladják „Taikyo” István fényképei a Capa Központban

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban nyílt meg a közelmúltban Szaladják „Taikyo” István Utazás Hirosigével című kiállítása. A tárlaton látható panorámaképeken a magyar táj emberi figura nélküli látványa elevenedik meg, amely megidézi a magányos elvonulás érzését.