Ha egyszer a szívünk megváltozik, nem csoda, hogy utána általunk a világ is megváltozik!” (Loyolai Szent Ignác)
„Aki kifelé néz, álmodik, aki befelé pillant, felébred” – vallja Tolvaly Ferenc, aki számos zarándokúton vett részt, és ezen útjait mind kötet, mind film változatban dokumentálta. Számára ezek az utazások önismereti utak: keresi a csendet, a nyugvópontokat és az életváltoztató benső élményeket. Az ezredfordulón megjárta az El Caminót, a Szent Jakab utat. Erről a spirituális élményéről is forgatott filmet és írt regényt. Most A Szent Ignác útján szinte ugyanott folytatja Spanyolországban, ahol egykor abbahagyta.
Új filmjével gondolatébresztő külső és belső utazásra invitál, mely az élet igazi kalandját, az útkeresést és önmagunk megtalálásának lehetőségét kínálja. A spanyolországi történelmi helyszíneken forgatott 90 perces alkotás közelről, személyes hangvételű elbeszéléssel, érzékenyen mutatja be, hogyan válik egy zarándoklat életváltoztató úttá. A filmben szereplő négy fiatal zarándok lelkigyakorlatát az úton egy spanyol jezsuita lelki vezető – José Luis Iriberri SJ – kíséri, aki egyben a nézők lélek-útikalauzává is válik.
A zarándokok Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítójának nyomában járnak, aki népszerűséget hajszoló katonából vált lelki vezetővé, és aki 500 évvel ezelőtt először tette meg a ma már Camino Ignacianóként ismert, Loyolától Manresáig tartó, 640 km-es életváltoztató útját.
Szent Ignác útja (Fotó/Forrás: Cameofilm Stúdió)
A zarándok olyan, mint a hegymászó. Küzd a természet erőivel testben, és lélekben saját természetével. Már az ókori görögöknél és rómaiaknál is léteztek zarándokutak. Évezredek óta ösztönösen keressük azokat a távoli és közeli helyeket, ahol megújhodást remélhetünk”
- mondja Tolvaly Ferenc rendező, akinek filmje elsőként mutatja be az út spirituális és vizuális szépségeit, mégsem kizárólag a vallásos nézőkhöz szól: az önismeret, az önfejlesztés minden tudatos ember sajátja, és napjainkban – különösen a pandémia idején – nagyobb jelentősége van, mint valaha.
A Balázs Zsuzsa újságíróval közösen írt forgatókönyv Tolvaly Ferenc El Camino 20 év múlva – Szent Ignác útja című regénytervezete alapján készült. A regény, melyben a szerző feldolgozza a forgatás alatt gyűjtött tapasztalatait a filmmel egy időben, szeptember 2-án kerül a könyvesboltokba, a Kortárs Kiadó gondozásában.
A film egyaránt hordoz üzenetet az önmagukat keresőknek, a pszichológia iránt érdeklődőknek, a mély lelkiséget vágyóknak és mindazoknak, akik változtatni szeretnének életükön kortól, nemtől és vallási hovatartozástól függetlenül, miközben a spanyol kultúra, és a természet szerelmeseinek is egyedülálló élményt ígér.
Szent Ignác útja (Fotó/Forrás: Cameofilm Stúdió)
Szent Ignácról
Egyetlen ritka és kiváló cselekedet sokkal többet ér ezer közönségesnél.” (Loyolai Szent Ignác)
Iñigo López de Loyola, azaz Loyolai Ignác 1491-ben született Loyolában. A baszk-navarrai Foix Germána aragóniai királyné apródjaként, majd tisztjeként dicsőségről álmodozott. Bátor volt „a játékban, a nők körüli forgolódásban, a verekedésben és a hadakozásban.” 1521 pünkösd vasárnapján Pamplona város védelme közepette egy ágyúgolyó eltalálta a lábát. Ez az élmény indította Isten keresésére, és ez szolgált indítékul ahhoz, hogy „a spanyol király szolgálatát fölcserélje Krisztusnak, az ég és föld Urának szolgálatával". Ezt követően tette meg a ma már Camino Ignacianóként ismert, Loyolától Manresáig tartó, 640 km-es zarándolatot. A Manresában töltött közel egy év alatt élte át élete legnagyobb kegyelmét: „Csak úgy lehet összefoglalni, hogy értelmében nagy világosság támadt.” és itt írta meg Lelkigyakorlatok című könyvét, amely segítségére volt „a lelkek megkülönböztetésében és az emberek szolgálatában”. Elment Rómán és Velencén át a Szentföldre, majd hosszú éveken keresztül tanulmányokat folytatott Barcelonában, Alcalában, Salamancában és Párizsban – de közben mindvégig segített az embereket életük megváltoztatásában. Ténykedése magára vonta az inkvizíció figyelmét is, de mindannyiszor felmentették a vádak alól. Már korábban „fölébredt benne a vágy, hogy néhány embert közösségbe gyűjtsön, akikből aztán Jézus Krisztus harsonái lehettek volna”, végül az akkor már pappá szentelt Szent Ignác 1540. szeptember 27-én megalapította Jézus Társasága néven a jezsuita szerzetesrendet. Fáradhatatlanul dolgozott a közösség építésén, mely 1556. július 31-én bekövetkezett halálakor, már több mint ezer tagot számlált. Ma már a világ 112 országában 16 000 jezsuita él.
A forgatásról
A zarándokút spanyolországi, 2020 augusztusi forgatását nehezítette, helyenként szinte ellehetetlenítette a pandémia következtében kialakult helyzet. A kijárási korlátozások – például Zaragoza városában – azonban a rendező koncepcióját nagyban segítette, hisz Tolvaly Ferenc az út összes helyszínén csak a zarándokokat és a lelki vezetőt szerette volna láttatni, mindezzel szemléltetve az ötszáz évvel ezelőtti környezetet, a néptelen tájakat, üres „skanzeneket”. Felgyorsult és globalizált világunk és társadalmunk szimbólumai, az autók, a tömeg, a közlekedési táblák, az antennánk a film képi világában nem jelennek meg. Ennek köszönhetően az út, mint egy spirituális híd, „összeköti ”a múltat és a jelent. A mű filmtörténeti szempontból az eredeti meghatározása értelmében úti fim, amely azonban a lelkigyakorlatos zarándoklat által egyedülálló, új dimenziót nyit a műfaj számára.
A Szent Ignác útja - Camino Ignaciano a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, a Cameofilm Stúdió Csáky Attila producer vezetésével gyártotta, és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya patronálta.
Szent Ignác útja - Camino Ignaciano
Bemutató: 2021 szeptember 4.
Uránia Nemzeti Filmszínház
Fejléckép: jelenet A szent Ignác útja c. filmből / Fotó: Cameofilm Stúdió
hírlevél
