Az ünnepélyes kiállításmegnyitón Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke elmondta, a tárlat megvalósításának oka egy kettős évforduló: 2025-ben volt a székelyudvarhelyi Csanády György születésének 130. évfordulója, most 2026 februárjában pedig a zeneszerző Mihalik Kálmán születésének ugyancsak 130. évfordulója. Csanády a szövegírója, Mihalik a zeneszerzője a Székely himnusznak.
Lehet-e kiállítást rendezni magyarok milliói szívének titkából? Lehet-e kiállítást rendezni a Székely himnuszról? Vezette fel a kiállítás bemutatását Kása Csaba. A Székely himnusz története azzal kezdődött, hogy Csanády György szövegíró a székely egyetemi hallgatók összetartozás-tudatának megerősítése érdekében 1921-ben ceremóniát állított össze Nagyáldozat címen. A szertartás forgatókönyve négy dalszöveget is tartalmazott, ezeket Mihalik Kálmán zenésítette meg. Az egyiket, amely eredetileg a Kántáté címet viselte, idővel országszerte megismerték – ez vált később a Székely himnusszá.
1940. augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, amelynek értelmében Észak-Erdélyt és Székelyföldet visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar honvédséget ünnepségek sorával köszöntötte az ottani lakosság, ahol a résztvevők a Székely himnuszt is énekelték. A rádióközvetítések révén milliók ismerték meg a dallamot és a szöveget, Csanády pedig még ebben az évben kiadta a mű kottáját és A májusi nagyáldozat című könyvét.
A kommunisták hatalomra kerülése után a Székely himnusz t „szellemi fogságba” zárták: 1946 után mind Magyarországon, mind Romániában felkerült a tiltott énekek listájára, és csak illegális úton terjeszthették. 1989-ben mindkét országban összeomlott a kommunizmus, egyúttal pedig a darab is kiszabadult „fogságából”.
A kiállítás május 3-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.
Fejléckép: A Székely himnusz története című időszaki kiállítás részlete (forrás: MNMKK)


hírlevél









