„Képzeljünk el egy terebélyes fát, melynek törzse izmos ágakat bocsát a négy világtájnak. Ahány ág, annyi művészeti irány. Az ágakból temérdek gally indul szerteszét, és a gallyak végén, a szárakon levél és gyümölcs helyett megannyi stílusra különböző kép meg szobor terem. Ennek a tüneményes fának a törzse Franciaország áldott művészeti talajában gyökerezik, de csemetéi a világ minden országában, minden valamirevaló szellemi éghajlat alatt föllelhetők. Ezt a csodatermő fatörzset Paul Cézanne-nak hívják.” (Kállai Ernő: Cézanne és a XX. század konstruktív művészete)
Kilenc évvel a nagy sikerű Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című kiállítást követően újabb Cezanne-hoz kapcsolódó kiállításnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum: a most nyíló tárlat ezúttal a francia mester életműve és az európai avantgárd művészet 1906 és 1930 közötti kapcsolatait vizsgálja. A február közepéig látható tárlatra a múzeum saját anyaga mellé a világ mintegy negyven jelentős gyűjteményéből kölcsönözött remekműveket, amelyek biztosítási összértéke - a Szépművészeti saját műtárgyai nélkül - meghaladja a 300 milliárd forintot.
A Cezanne-tól Malevicsig - Árkádiától az absztrakcióig című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Kovács Tamás / MTI)
A Szépművészeti Múzeum kilenc évvel ezelőtti Cezanne-kiállítása a gyökereket, azaz a mester és nagy elődei kapcsolatát tárta fel. Hosszú évek kutatómunkája és előkészületei után most egy újabb nagykiállítás Cezanne és a klasszikus avantgárd kapcsolódási pontjait mutatja be - mondta el a tárlat szerdai sajtóbejárásán Baán László, az intézmény főigazgatója.
Geskó Judit kurátor hozzátette, a tárlat a nagy aixi mester és az orosz, holland, német és magyar konstruktív irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjait vizsgálja a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának tükrében.
A korábbi, franciás írásmód helyett a most nyíló kiállítás - a család és a Société Paul Cezanne kérésére is - immár a festő nevének eredeti, ékezet nélküli, provanszál változatát használja - közölte. Geskó Judit hangsúlyozta, hogy
Cezanne munkássága a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos eredményei az avantgárd törekvések kiindulópontjai lettek.
Paul Cezanne: Kártyázók, 1893-96 körül (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum, Budapest)
A tárlat tematikus elrendezésben mutatja be a kiállított műveket. A látogatók elsőként Cezanne mediterrán szülővárosának, Aix-en-Provence-nak a festő életművében betöltött szerepét ismerhetik meg, majd az impresszionistákkal való kapcsolatát, valamint a baráti körét. Ebben az egységben kapott helyet Cezanne egy korai Zola-portréja éppúgy, mint Monet, Pissarro, Gauguin és Renoir festményei.
Ezzel párhuzamosan vizsgálja a kiállítás a mester újszerű tájábrázolását - némileg visszanyúlva az olyan elődökig is, mint Courbet -, majd az Utak elválnak című kiállításrész Cezanne életművének a festő halála utáni különböző értelmezéseit kutatja a már sokfelé bemutatott expresszionista értelmezések helyett a konstruktív avantgárdra fókuszálva.
A látogatók képet kaphatnak a kubisták (például Picasso, Léger, Braque) Cezanne-hoz fűződő viszonyáról, az absztrakció kialakulásáról és irányzatairól, valamint az életmű orosz avantgárddal való kapcsolódásáról. A tárlat tematikus részei bemutatják azokat a szellemi és formai kapcsolódási pontokat, amelyek Cezanne halálát követően a francia festő munkái és a holland De Stijl mozgalom, az orosz konstruktivizmus és szuprematizmus, valamint a Bauhaus mestereinek alkotásai között létrejöttek.
A kiállításon egymás mellett szereplő festmények - képpárok és szekvenciák - láthatóvá teszik a vizuális és szellemi kapcsolódási pontokat Cezanne és Piet Mondrian, Paul Klee, Lyonel Feininger, Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Mihail Larionov, Kazimir Malevics vagy Friedrich Vordemberge-Gildewart alkotásai között - mondta el a kurátor.
Paul Cezanne: A tálaló, 1877–79 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum, Budapest)
A Szépművészeti Múzeum a 2022. február 13-ig látható tárlathoz reprezentatív, kétnyelvű katalógust is megjelentetett - közölte Geskó Judit, aki két kapcsolódó rendezvényre is felhívta a figyelmet: pénteken a Francia Intézet rendez nemzetközi konferenciát a kiállításhoz kapcsolódva, majd szombaton Balatonfüreden rendeznek kerekasztal-beszélgetést többek között a festő dédunokája, Philippe Cezanne részvételével.
Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig
Szépművészeti Múzeum
2021. október 29. – 2022. február 13.
Fejléckép: Paul Cezanne: A tálaló, Olaj, vászon, 65,5 × 81 cm (részlet) / Fotó: Szépművészeti Múzeum, Budapest
hírlevél
