A Heti Válasz július 24-ei számában megjelent interjúban a szobrász kifejti, véleménye szerint a szobor körül kialakult helyzet "a balliberális bizniszpolitikusok, művészkörök és médiaholdudvaruk aknamunkájának következménye". Mivel újságolvasásra nem volt ideje a megfeszített munka mellett, a környezetétől tájékozódott a szobor körüli eseményekről. "A mélypont az volt, amikor azt állították: nem az áldozatoknak, hanem a német megszállásnak állítunk emléket, illetve amikor terrorizmusra - a szobor felrobbantására - uszítottak" - jegyzi meg Párkányi Raab Péter.

A német megszállási emlékművet jegyző alkotó úgy véli, ma olyan irányzatok az uralkodóak, mint például a konceptuális művészet, amelynek képviselői "nem a befektetett munkáról híresek", és "a művészet halálát hirdetik". Párkányi Raab Péter ezután mű nélküli művészről beszél, majd kifejti, az új irányzat filozófiájának "gyökere ugyanonnan ered, mint a kommunizmusé: ami egykor létrehozta az elvtársat, mára létrehozta a kortársat". A Szabadság téri szobor kapcsán a szobrász úgy véli, az emlékmű is az ennek az irányzatnak a "felkent papjai" által végzett tevékenység áldozata lett. (A teljes interjú a Heti Válasz július 24-ei számában olvasható.)

Párkányi Raab Péter készítette el tavaly a Zeneakadémia előtt felállított Solti György-szobrot, amelyet akkor Martonyi János külügyminiszter és Valerie Solti, a karmester özvegye leplezett le. A július 20-ra virradóan felállított német megszállási emlékműnek - tekintettel az ahhoz kapcsolódó társadalmi vitákra, megszólalásokra, az emlékművet sérelmezők fájdalmára és "félreértéseire" - nem lesz avatóünnepsége.