Vizuál

Megvan a Nemzeti Múzeum igazgatója

2016.01.05. 15:37
Ajánlom
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója nyerte el a posztot, amelyet hivatalosan július 1-től tölthet be.

2016. július elsejétől Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója veszi át a Magyar Nemzeti Múzeum irányítását – értesült a Magyar Idők. A múzeumot – 2010. február 1-jétől – öt éven keresztül Csorba László történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora vezette, majd 2015. február 1-jétől december 15-ig megbízott főigazgatóként folytatta munkáját. A lap szerint január elsejétől további fél évig marad a múzeum megbízott vezetője.

Varga Benedek ugyancsak történész végzettségű szakember, a SOM vezetői posztja mellett tavaly március óta a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának Magyar Nemzeti Bizottsága elnöki tisztségét tölti be. A posztra a másik esélyes jelölt Dezső Tamás, az ELTE volt dékánja volt. Az ideális jelölt megtalálása korántsem volt egyszerű, a most zárult pályázatot már másodjára írták ki. Dezső Tamás állítólag L. Simon László támogatását élvezte, viszont semmilyen múzeumi tapasztalata nem volt;  Varga Benedekkel szemben az volt az ellenérv, hogy bár kiváló múzeumi szakembernek tartják, még nem irányított olyan nagyságú szervezetet, mint a Nemzeti Múzeum. A pályázat hátteréről a Magyar Narancs összefoglalójából tudhat meg többet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál beethoven

Teljes megújul a bonni Beethoven-ház

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére.
Vizuál ajánló

Aki a kaposvári katonaélményeiből csinált karriert New Yorkban – Halász András

A művész neve mára legendává vált, elsősorban azért mert már a 70-es években az új képzőművész-generáció egyik meghatározó vezéralakja volt, művei pedig rangos magyar és nemzetközi múzeumi és magángyűjteményekben szerepelnek. A kiállításon kiemelkedik az 1983-ban készült, a személyi számítógépek korát megelőző, első computer-grafikai sorozatának a 2015-ben újragondolt, hatásos festményei.
Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.