Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

2024.04.19. 09:45
Ajánlom
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.

Június 12-15. között rendezik meg idén a legnagyobb hazai filmes mustrát, a Magyar Mozgókép Fesztivált.  A négy nap során a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várják a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében. A szervezők április 19-én közzétették, mely alkotók részesülnek idén a szemle életműdíjában. Az ünnepélyes díjátadóra június 14-én este Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában kerül majd sor. 

Elek Judit

Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában, 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es, Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagy sikerű cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.

Judit_Elek_portrait_Photo_by_Lucinda_Douglas-Menzies_002-093846.jpg

Elek Judit (Fotó/Forrás: Lucinda Douglas-Menzies)

Piros Ildikó

Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint ötven filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudniA veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, amellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter zeneszerzőre is emlékeznek a szervezők.

Pirosildiko_foto_Szabados_Zsuzsanna-093902.jpg

Piros Ildikó (Fotó/Forrás: Szabados Zsuzsanna)

Gulyás Buda

Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című alkotása 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.

GulyasBuda_foto_Kirsch_Gusztav-093743.jpg

Gulyás Buda (Fotó/Forrás: Kirsch Gusztáv)

Selmeczi György

Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.

Selmeczi_Gyorgy_foto_Eder_Vera-093800.jpg

Selmeczi_Gyorgy_foto_Eder_Vera-093800.jpg (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Deimanik Tamásné Baba

Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.

Deimanik_Baba_foto_sajat-093831.jpg

Deimanik Tamásné Baba (Fotó/Forrás: A szerző engedélyével)

Fejléckép: Selmeczi György, Elek Judit, Piros Ildikó (Fotó/Forrás: Magyar Mozgókép Fesztivál)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Az abúzust nyilván másképp értelmezi, aki elköveti, és aki elszenvedi” – reagált Almási-Tóth András védekezésére Varga-Tóth Attila

Varga-Tóth Attila énekes, aki a közelmúltban Almási-Tóth András zeneakadémiai menesztése kapcsán abúzussal vádolta a rendezőt, arról is beszámolt, milyen sérelmeket kellett tanulmányai alatt Marton Évától elszenvednie.
Színház

Nagy Viktor: „Szász János nálunk, Kaposváron tér vissza a magyar színpadi rendezéshez”

A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója szerint az intézmény nemcsak szervezeti, hanem szemléleti átalakuláson is keresztülmegy. Nagy Viktor a Fideliónak árulta el: Szász János náluk rendez jövőre, ami szintén fontos mérföldkő a színház életében.
Színház

„Nagy Ervin kincset örökölt meg!” – reagált Vidnyánszky Attila

Merre tovább, új kezdet? címmel hosszú véleménycikk jelent meg Vidnyánszky Attilától az Indexen. A Nemzeti Színház igazgatója az írással az Inga ZaccPerKávé című műsorának Nagy Ervin kulturális államtitkárral készített adására reflektál.
Zenés színház

A hangversenyterem Szent Grálja – új Parsifal a Müpában

A húszéves évfordulóra új Parsifal-produkcióval készült a Budapesti Wagner-napok. Az újdonság varázsánál azonban sokkal fontosabb volt, hogy az előadás épp azokat az erényeket mutatta, amiért a Duna-parti Bayreuthot annyira szeretjük.
Könyv

David Szalay: „Az elődeim és az utódaim is magyarok, csak én nem vagyok rendes magyar”

A Booker-díjas író beszédével nyílt meg az Ünnepi Könyvhét, a hazai irodalmi élet egyik legfontosabb eseménye. David Szalay a Magyarországhoz és saját magyarságához való bonyolult viszonyáról beszélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Nagy Ervin: „Nyílt pályázatot hirdetünk az NFI intézményvezetői pozíciójára”

A kulturális államtitkár június 11-én este egyeztetett a filmszakma képviselőivel. Terveik közt szerepel egy többablakos finanszírozási rendszer kialakítása a köztelevízió átalakításával, illetve egy V4-es koprodukciós alap létrehozásával.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Poloskavadászaton

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a poloskafényképezés embert próbáló kihívásairól mesél. 
Vizuál gyász

Elhunyt David Hockney világhírű festőművész

A kortárs brit képzőművészet egyik meghatározó alakja egy hónappal 89. születésnapja előtt hunyt el otthonában. David Hockney a 60-as években indult pop-art mozgalom egyik vezéregyénisége volt.
Vizuál ajánló

Gasztroélmények, történelmi kalandok, koncertek – június 20-án ismét Múzeumok Éjszakája

A Múzeumok Éjszakáján országszerte különleges kalandok várnak minden korosztályt: a múzeumok zenével, tánccal, gasztroprogramokkal telnek meg, és feltárulnak titkos helyszínek a látogatók előtt.
Vizuál kritika

Az emlékezet tengerpartján – kritika a Blue Heron című filmről

Sophy Romvari érzékeny és személyes filmje azt vizsgálja, miként élnek tovább bennünk a múlt feldolgozatlan veszteségei. A rendező a gyermekkori emlékek töredékeiből teremt fájdalmasan szép mozgóképes önvizsgálatot. Blue Heron kritika.