Vizuál

Megvásárolja az állam André Kertész fotógyűjteményét

2020.06.16. 16:20
Ajánlom
A gyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeumba kerül majd – írja a hvg.hu.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány André Kertész munkásságát a magyar kulturális örökség kiemelt elemének tekinti, ezért döntöttek a magyar származású fotóművész egy New York-i alapítvány tulajdonában lévő fotógyűjteményének megvásárlásáról legfeljebb bruttó 6,1 millió dollárért (csaknem 2 milliárd forint) – szúrta ki a hvg.hu. Mint írják, a gyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeumba kerül majd.

A hazaszállítása, a biztosítása és a közgyűjteményben való elhelyezése érdekében a pénzügyminiszternek további 62 millió forintról kell gondoskodnia.

André Kertész 1894-ben egy budapesti zsidó családban látta meg a napvilágot. Gyermekkorát Szigetbecsén töltötte, s a padláson talált kőnyomatos metszetekkel illusztrált lapokat böngészve határozta el, hogy fényképész lesz. Apjától kapott nehézkes gépével 1912-ben kezdett fényképezni, amivel magára vonta családja neheztelését.

A képre kattintva galéria nyílik:

Az első világháború kitörése után önkéntesként bevonult, történeti értékű fotókon örökítette meg a világégés hétköznapjait, híres képe a latrinán sorban ülő katonák csoportja. 1916-os Önarcképével, amelyen éppen egy patak partján tetvészkedik, elnyerte a híres élclap, a Borsszem Jankó díját. 1917-től az Érdekes Újság és más lapok is közölték fotóit. Itthon végül nem tudott kibontakozni, a Horthy-rendszer merev világlátása, fokozódó antiszemita légköre 1925-ben emigrációba kényszerítette. Párizsban telepedett le, ekkor változtatta nevét André Kertészre.

Megérkezése után fényképezőgépét ellopták, csak 1928-ban tudott újat vásárolni, s ezt a Leicát használta haláláig.

Számos avantgárd művésszel kötött barátságot, a húszas-harmincas évek Párizsának képi krónikása lett. Fő témája a művész-, munkás- és csavargóvilág volt, a művi beállításokat következetesen kerülte. 1936-ban az Egyesült Államokba költözött, a második világháború kitörése után a tengerentúlon maradt, 1944-ben kapta meg az állampolgárságot. Tizennégy éven át dolgozott a Home and Garden magazinnak, hírességek otthonát fényképezte.

Bár három országban élt és alkotott, szavai szerint egyetlen nyelve a fotográfia volt, amelyen senki máshoz nem hasonlíthatóan beszélt. Munkássága új korszakot nyitott, a modern fotóművészeti látásmód, formanyelv egyik megalapozójának tartják. 1948 és 1984 között ötször járt Magyarországon, utolsó látogatásakor 120 képét a szigetbecsei André Kertész Emlékháznak ajándékozta. Felesége halálát követően egyre zárkózottabb lett, utolsó éveiben alig mozdult ki lakásából, de ablakából tovább fotózott. 1985. szeptember 28-án halt meg New Yorkban.

Egyetlen nyelve a fotográfia volt

Kapcsolódó

Egyetlen nyelve a fotográfia volt

A frontvonalról, katonaként örökítette meg az első világháborút, Párizsban művészeket, munkásokat, csavargókat fotózott, majd Amerikában hírességek otthonait. Felesége halála után nem mozdult ki a lakásból, de az ablakából még fényképezett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Vizuál kritika

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.