Az első kiállítást még 2018-ban tartották a Kühlhaus kulturális központban, öt emeleten, ötezer négyzetméteren, és a nagy siker nyomán még abban az évben sor került a másodikra, amelyet a város legrangosabb nemzetközi képzőművészeti fesztiváljára, a Berlin Art Weekre időzítettek.
A melankólia sokáig fontos téma volt a képzőművészetben, a kilencvenes évektől viszont kikopott a galériákból, amire a világ átalakulása, az idő felgyorsulása szolgálhat magyarázatul.
„Egyszerre rohanónak és melankolikusnak lenni nem nagyon lehet”
– nyilatkozott Uwe Goldenstein, a tárlat kurátora a Selected Artists galéria alapítója még 2018-ban az ArtDependence című magazinnak, amelyben kiemelte: a Kühlhausban rendezett kiállítás fogadtatása alapján úgy tűnik, hogy a művészvilág ismét több melankóliára vágyik.
A német kurátor 2020-ban Preparing for Darkness – A New Movement in Contemporary Painting (Sötétségre várva – Új irányzat a kortárs festészetben) címmel egy kötetben is bemutatta projektjét.
A címadó mű „kultikusan ikonszerű”, olyan, mint egy „késő középkori táblakép” – írta Földényi F. László Szűcs Attila festményéről, amely három katonát és egy föléjük tornyosuló sötét, nagy fekete négyzetet ábrázol ködös, opálos fényben.
„A fekete négyzet úgy emelkedik a magasba, akár egy templomi zászló, de ez nem Isten dicsőségét hirdeti, hanem ellenkezőleg, a hiányát. Ám ha nincsen Isten, akkor nincsen fény sem, csak sötétség”
– emelte ki a művész honlapján is olvasható elemzésében a Széchenyi-díjas esztéta, irodalomtörténész, műkritikus és műfordító, aki A melankólia dicsérete című munkájával 2020-ban elnyerte a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi díját, a Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért nevű elismerést.
Uwe Goldenstein szerint Szűcs Attila festménye arra készteti a nézőt, hogy elgondolkodjon a végzet fogalmán, lehetséges megnyilvánulásain és elágazásain.
Sok embert feszít az az érzés, hogy közeleg a vég, de „a média ezt általában ünnepli, ahelyett, hogy eszközöket adna az érzés feldolgozásához” – mondta a kurátor az ArtDependence-nek, hozzátéve: kiállításainak sikere éppen arra vezethető vissza, hogy a médiával szemben a képzőművészet lehetőséget ad erre a belső munkára.
Radu Belcin The Unknown, olaj, vászon, 2021 (Fotó/Forrás: Collegium Hungaricum Berlin)
A CHB június 12-ig látogatható kiállításán Szűcs Attila mellett kilenc európai művész munkái láthatók, köztük német, olasz, román, cseh és magyar alkotók festményei, a tárlatsorozat hetedik kiadásában. Az Und es wird Nacht... (És leszáll az éj...) alcímmel megrendezett
tárlatra kiválasztott festők egy olyan nemzedéket képviselnek, amelynél a művészi technikák bravúros és átgondolt kezelése együtt jár a művészettörténet alapos ismeretével,műveiket pedig „összeköti a melankólia újjáélesztésének igénye, amely ezt a szinte misztikus élményt helyezi a befogadás előterébe” – emelték ki az intézet közleményében.
Uwe Goldensteint idézve hozzátették: „bármennyire is különbözőnek tűnnek első pillantásra az egyes művek, a kiállítás egészén átívelő atmoszféra egységes kortárs művészeti irányzattá kovácsolja a résztvevő alkotók munkásságát”.
Fejléckép: Szűcs Attila: Sötétségre várva, olaj, vászon, 2014 (forrás: Szűcs Attila festőművész honlapja)
hírlevél
