"Tipikusan úgymond múzeumi kép: egyfelől eladhatatlan, másfelől viszont felbecsülhetetlen értékű" - fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a kisebb méretű, kisebb gyűjteményekbe tartozó Munkácsy-alkotások eddigi árverési rekordjai nagyjából az egymillió dollárt érték el. "A Krisztus Pilátus előtt reális vagy elvárható becsült vételi ára azonban ennél az összegnél jóval magasabb kell, hogy legyen" - mondta.
Bellák Gábor emlékeztetett arra, hogy a Munkácsy-trilógia monumentális, látványos darabjai keletkezésük óta nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is csak az 1990-es években szerepeltek először együtt kiállításon. Hozzátette, hogy a trilógia volt Munkácsy Mihály legnagyobb szabású képterve és kivitelezése - nemcsak az alkotások monumentális mérete miatt, hanem üzleti értelemben is, hiszen a képek korabeli kiállítása és bemutatása sikeres vállalkozás volt. Charles Sedelmeyernek, Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjének, a festő impresszáriójának köszönhetően a trilógia első darabja, a Krisztus Pilátus előtt már születése előtt a nemzetközi figyelem középpontjába került.
A most megvásárolt kompozíció 1881-ben született, és még abban az évben Európa több városában, köztük Bécsben, Párizsban és Budapesten is bemutatták. A másodikként, 1884-ben elkészült Golgota szintén körbeutazta Európát. A Munkácsy utolsó műveként számon tartott Ecce Homo 1896-ban született. A művészettörténész szerint a három kép műfajtörténeti szempontból is jelentős alkotás, mert arról tanúskodnak, hogy milyen eszközökkel próbált hatásos és lenyűgöző látványt teremteni a festészet közvetlenül a film megjelenése előtt.
Bellák Gábor hangsúlyozta, hogy mindegyik képnek külön története van. A trilógia két darabja - a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota - egy amerikai gyűjtő, John Wanamaker birtokába került, és mintegy száz évig volt örökösei kezén. Az Egyesült Államokban az 1980-as években elárverezték a két képet, amelyek két különböző tulajdonoshoz kerültek. A Krisztus Pilátus előtt egy kanadai gyűjtőé lett, aki halála után a festményt a kanadai Hamilton Galériára hagyományozta. A Golgota jelenleg az Amerikában élő magyar műgyűjtő, Pákh Imre tulajdonában van. Az Ecce Homót a 20. század elején Déri Frigyes szerezte meg, majd halála után az általa alapított debreceni Déri Múzeum törzsanyagába került.
Bellák Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel Munkácsy életművének legnagyobb részét Magyarországon kívül alkotta, ezért fő művei közül több jelenleg is külföldi tulajdonban van. Példaként említette a Milton című festményt, amely díjat nyert az 1878-as párizsi világkiállításon. Ez után lett Munkácsy a Becsületrend tagja. A kép a mai napig a New York-i közkönyvtár recepciójának falát díszíti, és még soha nem járt Magyarországon. Emellett a festő több portréja, életképe is amerikai és más külföldi gyűjteményeket gyarapít, csakúgy mint a Siralomház című művének kisebb változatai.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február 26-án jelentette be, hogy a Munkácsy-kép megvásárlásáról szóló szerződést március végén írják alá. Mint elmondta, a vásárlást két fontos döntés előzte meg: a Hamilton Galéria igazgatótanácsa hozzájárult az eladáshoz, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja pedig rendelkezésre bocsátotta a kép vételárát.
Az Index úgy tudja, Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár-program vezetője az internetről értesült arról, miszerint megvásárolták a Munkácsy trilógia tavaly elszállított darabját. Gerhardt az Indexnek hangsúlyozta, az MNB elkötelezett a festmény megvásárlása mellett. Mint elmondta, a Krisztus Pilátus előtt című festményt a Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programja keretében vásárolnák meg, de árat az eladó fél beleegyezése nélkül nem mondhat. Hozzátette, nem állja meg a helyét az az értesülés, miszerint a magyar állam veszi meg a festményt, ugyanis Munkácsy alkotása az MNB tulajdona lesz, melyet letétbe helyez majd a Déri múzeumban.