Vizuál

Mennyit ér Munkácsy hazakerülő festménye?

2015.02.27. 11:00
Ajánlom
A Krisztus Pilátus előtt című festmény már megszületése idején a nemzetközi figyelem középpontjába került. Ezzel együtt Bellák Gábor művészettörténész szerint nehéz megbecsülni értékét, mivel monumentális mérete miatt nehezen illeszthető be magángyűjteménybe.

"Tipikusan úgymond múzeumi kép: egyfelől eladhatatlan, másfelől viszont felbecsülhetetlen értékű" - fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a kisebb méretű, kisebb gyűjteményekbe tartozó Munkácsy-alkotások eddigi árverési rekordjai nagyjából az egymillió dollárt érték el. "A Krisztus Pilátus előtt reális vagy elvárható becsült vételi ára azonban ennél az összegnél jóval magasabb kell, hogy legyen" - mondta.

Bellák Gábor emlékeztetett arra, hogy a Munkácsy-trilógia monumentális, látványos darabjai keletkezésük óta nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is csak az 1990-es években szerepeltek először együtt kiállításon. Hozzátette, hogy a trilógia volt Munkácsy Mihály legnagyobb szabású képterve és kivitelezése - nemcsak az alkotások monumentális mérete miatt, hanem üzleti értelemben is, hiszen a képek korabeli kiállítása és bemutatása sikeres vállalkozás volt. Charles Sedelmeyernek, Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjének, a festő impresszáriójának köszönhetően a trilógia első darabja, a Krisztus Pilátus előtt már születése előtt a nemzetközi figyelem középpontjába került.

A most megvásárolt kompozíció 1881-ben született, és még abban az évben Európa több városában, köztük Bécsben, Párizsban és Budapesten is bemutatták. A másodikként, 1884-ben elkészült Golgota szintén körbeutazta Európát. A Munkácsy utolsó műveként számon tartott Ecce Homo 1896-ban született. A művészettörténész szerint a három kép műfajtörténeti szempontból is jelentős alkotás, mert arról tanúskodnak, hogy milyen eszközökkel próbált hatásos és lenyűgöző látványt teremteni a festészet közvetlenül a film megjelenése előtt.

Bellák Gábor hangsúlyozta, hogy mindegyik képnek külön története van. A trilógia két darabja - a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota - egy amerikai gyűjtő, John Wanamaker birtokába került, és mintegy száz évig volt örökösei kezén. Az Egyesült Államokban az 1980-as években elárverezték a két képet, amelyek két különböző tulajdonoshoz kerültek. A Krisztus Pilátus előtt egy kanadai gyűjtőé lett, aki halála után a festményt a kanadai Hamilton Galériára hagyományozta. A Golgota jelenleg az Amerikában élő magyar műgyűjtő, Pákh Imre tulajdonában van. Az Ecce Homót a 20. század elején Déri Frigyes szerezte meg, majd halála után az általa alapított debreceni Déri Múzeum törzsanyagába került.

Bellák Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel Munkácsy életművének legnagyobb részét Magyarországon kívül alkotta, ezért fő művei közül több jelenleg is külföldi tulajdonban van. Példaként említette a Milton című festményt, amely díjat nyert az 1878-as párizsi világkiállításon. Ez után lett Munkácsy a Becsületrend tagja. A kép a mai napig a New York-i közkönyvtár recepciójának falát díszíti, és még soha nem járt Magyarországon. Emellett a festő több portréja, életképe is amerikai és más külföldi gyűjteményeket gyarapít, csakúgy mint a Siralomház című művének kisebb változatai.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február 26-án jelentette be, hogy a Munkácsy-kép megvásárlásáról szóló szerződést március végén írják alá. Mint elmondta, a vásárlást két fontos döntés előzte meg: a Hamilton Galéria igazgatótanácsa hozzájárult az eladáshoz, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja pedig rendelkezésre bocsátotta a kép vételárát.

Az Index úgy tudja, Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár-program vezetője az internetről értesült arról, miszerint megvásárolták a Munkácsy trilógia tavaly elszállított darabját. Gerhardt az Indexnek hangsúlyozta, az MNB elkötelezett a festmény megvásárlása mellett. Mint elmondta, a Krisztus Pilátus előtt című festményt a Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programja keretében vásárolnák meg, de árat az eladó fél beleegyezése nélkül nem mondhat. Hozzátette, nem állja meg a helyét az az értesülés, miszerint a magyar állam veszi meg a festményt, ugyanis Munkácsy alkotása az MNB tulajdona lesz, melyet letétbe helyez majd a Déri múzeumban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Plusz

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.