Vizuál

Mesélő szobrok

2009.07.22. 10:56
Ajánlom
Budapestet hasonlították már élveteg asszonyhoz, mások szerint multikulturális olvasztótégely, a délutáni dugók idején pedig a legtöbbet szidott város az országban.

Budapestnek sok arca van, például tekinthetjük egy óriási szoborparknak is, ahogy Bob Dent író tette. Dent 1986 óta él Budapesten, több könyve is megjelent magyarul. Legfrissebb műve (Mesélő szobrok - Budapest köztéri emlékművei) pedig Budapest szobrait mutatja be egy szubjektív séta keretében.

- Melyik a kedvenc budapesti szobra?

Bob Dent: - Nincs igazán kedvencem, de Budán (a Karinthy Frigyes út és az Irinyi József utca sarkán) van egy Karinthy Frigyes szobor, ami szerintem elég mókás. Karinthy egy lámpaoszlop körül járkál, amiről egy mellszobor néz le rá, aki nem más, mint ő maga. Tudom, hogy a szobrász Karinthy írásaiból merítette az ihletet, de számomra akkor is nagyon szórakoztató ez a művészi megoldás.

- És melyiket nem kedveli?


Bob Dent: - Nincs olyan szobor, amelyiket külön, kiemelten nem szeretnék. Viszont a Dózsa György úti 56-os emlékmű masszív, fémtömbje nagyon furcsa számomra. Semmi nem utal arra, hogy 1956-nak állítana emléket, így nem tudom, hogy honnét kéne ezt tudnunk?


- Melyik a kedvenc szobor-sztorija?

Bob Dent: - A Parlament mellett található Kossuth szoborcsoporté, ugyanis amit ma látunk ott, az nem az eredeti alkotás. A korábbi szoborcsoportot 1945 után cserélték le. Egyrészt túl pesszimistának tartották, másrészt túl sok nemes volt rajta, grófok, földesurak stb. Így Kossuth maradt, a nem kívánatos kékvérűeket pedig felváltották a nép egyszerű fiai. A szobor maga a vegytiszta szocialista-realizmus. Lenyűgöző!

- Ha valakinek pusztán a szobrok alapján kéne véleményt alkotnia a magyar történelemről és kultúráról, Ön szerint milyen eredményre jutna?

Bob Dent: - Mikor állítottak egy szobrot és miért? Kit ábrázol? Ha egy szobor eltűnt, vajon vissza fog-e kerülni valaha a helyére? Változtattak-e egy szobron, elmozdították-e? Ezek a kérdések jóval nagyobb léptékű történelmi, elsősorban politikai, változásokra reflektálnak. Jól mutatja ezeket a változásokat, ha megnézzük az ugyanarról a személyről különböző korszakokban készült szobrokat, például a József Attila ábrázolásokat. Más szóval a szobrok „haladnak" a korral, történetük pedig része egy nagyobb történetnek, ami maga a történelem.

- Mi volt a munkamódszere a könyv írásakor?

Bob Dent: - Nagyon sok kutatási anyagot néztem át, katalógusokat, könyveket, régieket és újakat egyaránt. A könyvtárakban a régi újságokat böngésztem, nagyon érdekesek voltak a korabeli tudósítások. Emellett sok életrajzi kutatást is kellett végeznem, nem csak az ábrázolt emberekkel kapcsolatban, hanem az alkotók és szervezők személyét illetően is. A munka  legnehezebb része azonban a szobrok végigjárása volt. A könyvben szereplő fotók zömét én készítettem, keresztül-kasul bejártam a várost. Na az kemény volt!

- Tervez újabb könyvet?

Bob Dent: - Jelenleg 1930 Magyarországáról írok. Érdeklődésem oka, hogy a két világháború közötti időszakban ekkor voltak a legnagyobb munkás tüntetések. Ez év szeptember 1-jén volt egy tüntetés, ahol a rendőrség belelőtt a tömegbe, egy férfi pedig meghalt. Szeretném bemutatni, hogy mi történt, az eseményeket párhuzamba állítani más országok és korok történéseivel.

- Kíván még kulturális témákkal foglalkozni vagy a kultúra csak egy „módszer", hogy megismerje Magyarországot?

Bob Dent: - Leginkább mindkettő. Véleményem szerint a kultúrának is van történelme, ami sokszor politikai értelemben vett történelem. Miközben a klasszikus értelemben vett történelemnek is vannak kulturális aspektusai. Azt hiszem nem nagyon szétválasztható a kettő.

Bob Dent: Mesélő szobrok - Budapest köztéri emlékművei, Európa Könyvkiadó 2009, 330 oldal, 3900 Ft

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Klasszikus

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Plusz

Dinyés Dániel kapja az Art is Business Fidelio-díját

Idén negyedik alkalommal adják át az Art is Business Díjakat azon vállalati és kulturális szereplőknek, akik az elmúlt időszakban jó példával jártak elől. A Fidelio – Kulturális mecénás elismerés idei nyertese: Dinyés Dániel karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője.
Vizuál

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál beszámoló

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Vizuál ajánló

Tichy Gyula műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Először látható önálló tárlat a magyar szimbolizmus egyik kevésbé ismert alakjának műveiből. A mintegy nyolcvan festményt, metszetet és grafikát felvonultató kiállítást eredetileg a művész halálának centenáriumán, 2020-ban tervezték bemutatni.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Vihar-varázslat

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az ukrajnai háború juttatta eszébe azt a különleges felhőt, amelyet a Sziget fesztiválon fotózott egy közelgő vihar előtt.
Vizuál ajánló

Vietnámi-magyar romantikus filmmel ünnepelhetünk jövőre Valentin-napon

Szűcs Dóra filmje felidézi a hetvenes évek Budapestjének különleges hangulatát, valamint elrepíti a nézőt az akkori, illetve a mai Vietnámba is. Az almafa virága című alkotás főszerepében Nari Nguyen és Koltai-Nagy Balázs látható. A film teasere a cikkben!
Vizuál ajánló

November végi melankólia – Újra átélhetjük nagyvásznon Tarr Béla filmjeit

Retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a Cirko-Gejzír a magyar kortárs filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakja előtt. November 25. és 27. között ugyanis Tarr Béla filmográfiájában merülhetünk el.