Vizuál

Mesés mesterségek őrzői

2018.08.15. 11:40
Ajánlom
Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.

A Mesterségek Ünnepén idén is a magyar kézműves mesterek lesznek a főszereplők, azonban nyolc vendégország is képviselteti magát:

Iránból, Kínából, Mongóliából, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból, Tádzsikisztánból, Türkmenisztánból és Kazahsztánból érkeznek mesterek.

Bemutatkoznak a 6. századra visszanyúló kínai batikművészet legelismertebb alkotói, a látogatók megismerkedhetnek a híres miao levélhímzéssel és ezüstművességgel, valamint a Ming-dinasztia idejéből származó, mára az egész világon elterjedt hagyományos kínai teaszertartással is. A szemet gyönyörködtető kazah ezüst ékszerek mellett aprólékosan kidolgozott kirgiz nemez öltözékeket csodálhatnak meg az ide érkezők. Az üzbég Buharából hímző, kovács, ékszer- és viseletkészítő, Szamarkandból kilimszőnyeg készítő mester érkezik. Mongóliából textilművészek jönnek, akik jellegzetes viseletük mellett bemutatják a modern stíluselemeket is felvonultató ruhadarabjaikat, ékszereiket.

Az iráni, UNESCO Világörökség díjjal kitüntetett Yazd-ból többek között aranyszállal szövő perzsa mesterek lesznek a Budai Vár vendégei. Róluk kérdeztük Rubovszky Évát.

IMG_3745masolata-105403.jpg

Űzbég szőnyeg Lánchíddal (Fotó/Forrás: Mesterségek Ünnepe)

"A szent tűz nem aludhat ki"

- Interjú Rubovszky Évával, a Nemzetek Háza elnökével, a Mesterségek Ünnepe iráni programjainak szervezőjével

Milyen mesterek érkeznek idén Iránból?

A zenészeken kívül - akik a hagyományos perzsa hangszereken játszanak - jönnek keramikusok, szövők, szőnyegkészítők, és jön egy kalligráfus is.

A perzsa kultúra az egyik legrégebbről fennmaradt civilizáció. Milyen, az európai civilizációra gyakorolt hatásai ismertek?

Igen, több mint 2500 éves kultúra. A zoroasztrizmus hatása a legmélyebb. A judaizmusban, majd a kereszténységben is perzsa hatásra fogalmazódott meg, hogy a Fény és Sötétség, a Jó és a Gonosz azonos értékűek és hatalmúak. A dualisztikus gondolkodás - gondolunk itt a kínai Yin-Yang párra is - ősi gondolat.

Mi a funkciójuk azoknak a textileknek, amiket a jazdi mesterek aranyszállal szőnek? Elsősorban szőnyegeket készítenek ezzel a technikával?

Ma már főként asztalterítőket, de készülnek ilyenek nagyobb méretben is. Ahol nagy, terméketlen sivatagok tagolják a természetet, ott a színpompás virágos, állatalakos ábrázolás az életigenlés jele, a természet megidézése az otthonokban. Az aranyszál nemcsak a gazdagságot, hanem a Nap a Fény iránti vágyat is jelenti.

IMG_2167-34-104558.jpg

Aranyszállal szőtt perzsa terítő (Fotó/Forrás: Mesterségek Ünnepe)

Jazdban erős tűzkultusz él, híresek a tűztemplomaik. Az arany használata valamilyen összefüggésben van ezzel? Az arany megfeleltethető akár a tűzenergiának is?

A szent tűz nem aludhat ki, gondos kezek táplálják, legyőzi a sötétséget. Viszont a szőttesekben az arany nem a tűz, hanem a nap, a fény szimbóluma.

Ahogy említette, a perzsa hitrendszer dualisztikus természetű, Ahuramazdá, a tűz, a fény és a teremtés ura, és Ahra-Mainiu, a sötétség, a gonoszság és a pusztulás fejedelme harcol egymással. A textilművészetben, vagy más művészeti területeken megjelenik valamiképpen ez a kétpólusú szemlélet?

A perzsa tárgyi kultúrában nem lehet annyira nyomon követni, mint a kínai kultúrában, ahol a Yin és Yang jelenléte a motívumokban is megmutatkozik.

OIAC80291-104600.jpg

Perzsa kerámiák (Fotó/Forrás: Mesterségek Ünnepe)

Hogyan hagyományozódik a textilszövők tudása?

Iránban a gazdasági szankciók pozitív következményeként is alakult ki és él tovább mindmáig a gazdag tárgyi kultúra, hiszen arra kényszerítették az országot, hogy mindent igyekezzenek saját maguk előállítani. A globalizáció negatív hatásai így nem szüremlettek be olyan mértékben, mint a Föld más részein. A saját hagyományaikat örökítik tovább. Ez megtartó erő.

Mennyire mutat hasonlóságot a perzsa (textil)művészet a környező országok - Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, vagy Kazahsztán - népművészetével, amelyeket szintén megcsodálhatunk a fesztiválon?

A felsoroltak közül csak a tadzsikok a perzsák „rokonai”. Ugyanakkor a korai iszlám századokban a több mint ezer éves perzsa művészet hatása kimutatható, így a török népek művészetében is felfedezhetjük a közös mustrakincset.

RLXZ3398-104559.jpg

Perzsa kerámia madárka (Fotó/Forrás: Mesterségek Ünnepe)

Ön melyik programot várja idén legjobban a Mesterségek Ünnepén?

A kalligráfia az egyik leglátványosabb műfaj: a betű képzőművészeti alkalmazása. A kalligráfiának az írás csupán a tárgya, az eredménye viszont egy kép, ami akár állat, vagy emberalakot is formálhat. A modern reklámszakma is él ezzel a dekoratív ábrázolásmóddal, csak talán nem tudatosítják magukban.

Na de kik azok a gagauzok?

Kapcsolódó

Na de kik azok a gagauzok?

Többek között velük, Jakutfölddel és Tádzsikisztánnal is erősít a budapesti nyár egyik legnagyobb volumenű rendezvénye, a Mesterségek Ünnepe, ahol a hazai kézművesek színe-java mutatja be portékáját, emellett minden évben megcsodálhatjuk itt egy-egy távoli ország csodálatos tárgykultúráját is. Igyártó Gabriellával, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének vezetőjével, a fesztivál főszervezőjével arról is beszélgettünk, hogyan érintik a rendezvényt a Várban zajló átépítések.

Egy több száz éves titok nyomában a Mesterségek Ünnepén

Egy több száz éves titok nyomában a Mesterségek Ünnepén

Az ország legnagyobb nemzetközi kézműves fesztiválját augusztus 17. és 20. között rendezik a Budai Várban, ahol egy, a Notre Dame-hoz kapcsolódó különleges talányról is többet megtudhatunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szereted a klasszikus zenét? Akkor olvasd el ezeket a regényeket!

Az üveggyöngyjáték, Felhőatlasz, Doktor Faustus. Összegyűjtöttünk néhány alkotást a világirodalomból, amelyek zenéről, zenészekről szólnak.
Zenés színház

Új megoldást dolgozott ki a Met közönsége elvesztésének megállítására

Történetében először újfajta műsorrenddel várja közönséget a több mint százéves New York-i Metropolitan Opera a 2019-2020-as évadtól kezdődően.
Vizuál

Itthon és külföldön is megosztja a kritikusokat a Napszállta

A látványvilágtól mindenki el van ájulva, ám Nemes Jeles László legújabb filmjének forgatókönyvét sokan kritizálják. Egyben minden írás egyetért: a Napszállta nehéz, bonyolult film.
Klasszikus

Vásáry Tamást 85 szál rózsával köszöntötték a Zeneakadémián

Az ünnepi eseményen a 85 éves zongoraművész az idén 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara évadnyitó koncertjét dirigálta.
Zenés színház

Nézze meg, hogy lepték meg Anna Nyetrebkót a Met-ben!

Ön emlékszik rá, hogy az Aida melyik jelenetében hangzik el a Boldog szülinapot? Először Anna Nyetrebkónak sem derengett.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

Aki Egy nappal sikert aratott Cannes-ban – interjú Szilágyi Zsófiával

Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje Cannes-ban debütált, és rögtön meg is nyerte a nemzetközi kritikuscéh díját. Egy háromgyerekes család életének átlagos (másfél) napjába kapunk szépítés nélküli bepillantást az anya szemszögéből, aki töretlenül menedzseli a gyerekeket, a munkáját és az elintézendőket, miközben a háttérben talán épp szétesik a házassága.
Vizuál kiállítás

Itthon sosem látott velencei látképek a Nemzeti Galériában

Canaletto, Guardi, van Lint és Marieschi egy-egy képe tekinthető meg október 14-ig a Magyar Nemzeti Galériában.
Vizuál szemle

Itthon és külföldön is megosztja a kritikusokat a Napszállta

A látványvilágtól mindenki el van ájulva, ám Nemes Jeles László legújabb filmjének forgatókönyvét sokan kritizálják. Egyben minden írás egyetért: a Napszállta nehéz, bonyolult film.
Vizuál deák kristóf

Talált forgatókönyv alapján készül Deák Krisfóf új filmje

Az abszurd és a drámai hangvétel között egyensúlyozó Foglyok című tévéfilm a Rákosi-rendszer legsötétebb napjaiban játszódik.
Vizuál régészet

Meglepően modern kori dologra hasonlít a legrégebbi emberi rajz

A dél-afrikai Tű-foktól keletre lévő Blombos-barlangban bukkantak a rajzra, amely legalább 30 ezer évvel régebbi minden eddig ismert emberi rajznál.