Vizuál

Mesterségem címere: M H – Műtárgyhamisítók

2016.02.01. 08:19
Megosztom
Ami értékes, az vonzza a hamisítványokat, így a művészettörténet során rengeteg hamisítási kísérlettel találkozhattunk a gyenge koppintásoktól a már egészen megtévesztő másolatokig. Voltak olyanok, akik igazán mesterien űzték a hamisítás „művészetét”, s ha lebuktak, valódi botrányt keltettek a művészvilágban. Nézzünk meg a leghíresebb hamisítókat!

Han Van Meegeren

Talán a legismertebb hamisító Han Van Meegeren (1889-1947), aki egészen új szintre emelte a hamisítást, ugyanis nem meglévő műveket kopírozott le, hanem a holland festő, Johannes Vermeer életművének egyáltalán nem létező korszakát alkotta meg új festményekkel. Leghíresebb hamisítványa az Emmauszi vacsora, melyet a maga tökéletességében Vermeer legjobb festményének nyilvánítottak. Meegeren profi volt minden szempontból: korabeli vásznakat használt, amikre korabeli festményekről lekapart festékkel dolgozott, az elkészült képeket pedig szó szerint megsütötte, így előidézve az idő okozta repedéseket a festmények felületén.

Han Van Meegeren 1945-ben

Han Van Meegeren 1945-ben (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Meegeren vesztét az okozta, hogy egy képe a náci Hermann Göring gyűjteményébe került. A háború után a holland hatóságok az ellenséggel való együttműködéssel és a nemzeti vagyon kiárusításával vádolták meg a hamisítót, aki, hogy mentse bőrét, beismerte, az elmúlt években előkerült Vermeer-képet ő festette. Meegernek azonban senki nem hitte el a képtelennek tűnő történetet. A bírósági eljárás során végül szakértők előtt volt kénytelen készíteni egy új hamisítványt, ezzel bizonyítva, hogy valóban ő festette a Vermeer-képeket. Büntetését végül nem töltötte le, a börtönbe vonulás előtt szívrohamban elhunyt.

Wolfgang Beltracchi

Az utóbbi idők legnagyobb hamisítási botránya Wolfgang Beltracchi nevéhez fűződik. A német férfi a templomi restaurátor legkisebb gyerekéből a drogokat sem megvető hippi, majd vagyonos műhamisító lett. A hamisítványok készítésében felesége is részt vett, állításuk szerint 35 év alatt 300-nál is több hamis képet készítettek, ám a bírósági tárgyalások idejére csak 14 festményről derült ki pontosan, hogy csalásról van szó. Nemcsak egyszerű másolatokat készítettek, hanem egy-egy művész addig nem létező alkotását teremtették meg, átverve ezekkel a leghíresebb galériákat, aukciós házakat és a legelismertebb szakembereket is.

Beltracchi és felesége

Beltracchi és felesége (Fotó/Forrás: outnow.ch)

A páros főként Heinrich Campendonk, Max Pechstein és Max Ernst stílusában alkotott tökéletesen, így esett meg, hogy a világ legmegbecsültebb művészettörténésze, Ernst munkásságának legnagyobb szakértője, Werner Spies is eredetinek ítélt hét, valójában Beltracchitól származó képet. Semmi sem állította meg a hamisító házaspárt, vagyonuk pedig egyre csak nőtt. Lebukásuk egy apró hiba eredménye: egyik festményük anyagai nem feleltek meg a hamisított kép korának, így derült ki a '70-es évektől tartó hamisítás. Maga Wolfgang 6, felesége pedig 4 év börtönbüntetést kapott, hihetetlen történetüket a Beltracchi – a hamisítás művészete című díjnyertes film mutatja be.

Mark Landis

Mark Landis 30 év alatt több száz hamisítvánnyal vert át neves amerikai múzeumokat. Saját kezűleg hamisított képeit ajándékozta oda intézményeknek, gondosan ügyelve a háttérsztori felépítésére is.

Mark Landis

Mark Landis (Fotó/Forrás: Angelika Film Center)

A hihetetlenül termékeny festményhamisító történetét dolgozza fel A szak-művész című dokumentumfilm, melyből kiderül, hogy Landis tevékenysége pszichés problémáira vezethető vissza. A műhamisítónál már fiatal korában több mentális betegséget és skizofréniát diagnosztizáltak, és Landis a mai napig orvosi kezelés alatt áll, ráadásul szabadlábon járhat a kezelésekre. Tettéért ugyanis nem ítélték el. Mivel Landis nagyvonalú adományként ajándékozta hamisítványait a 46 amerikai múzeumnak, sosem kért pénzt a képekért, így törvényt sem szegett. A férfi Amerika legismertebb hamisítója, akit az egyik érintett múzeum dolgozója, a gyűjteményi irattáros, Matthew Leininger buktatott le.

Mark Landis

Mark Landis (Fotó/Forrás: Artfuse.org)

Emile Schuffenecker és dr. Paul Gachet

Egy híres festő műveit bizony több ember is hamisíthatja, hiszen minél elismertebb egy művész, annál többet lehet keresni egy-egy jól sikerült hamisítvánnyal. Van Gogh világhíres képének eredetiségét a mai napig megkérdőjelezik a szakértők, mivel a holland művészt bizonyítottan többen is profin hamisították.

Emile Schuffenecker: Daubigny kert

Emile Schuffenecker: Daubigny kert (Fotó/Forrás: Wikiart)

Az egyik legismertebb hamisító a műgyűjtő Emile Schuffenecker. Az ő birtokába került, Daubigny kert című Van Gogh-festmény esetében is erősen megkérdőjelezik a kép eredetiségét. Ám Schuffenecker mégis inkább a Napraforgók-sorozat egyik darabjáról ismert, ennek megfestésével hozták hírbe. A Napraforgók-sorozatról több alkalommal részletesen írt Van Gogh, ám a 14 szál virágot megörökítő változatot sosem említette. A kérdéses festmény óriási értéket képvisel: 1987-ben 39,9 millió dollárért kelt el egy aukción. Schuffenecker közel 1000 rajzot és festményt készített, melyek közül jó pár bizonyítottan Van Gogh- és Gauguin- koppintás, ám a hamisítványokról pontos számot a mai napig nem tudni.

Dr. Gachet portréja

Dr. Gachet portréja (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Van Gogh kapcsán dr. Paul Gachetet is meg kell említeni, aki a festőművész ideggyógyásza volt, életének utolsó szakaszában végig a művésszel volt. A holland festő több képen is megörökítette a doktort és családját. A leghíresebb portréról azonban – mely 1990-ben 82,5 millió dolláros áron kelt el – azt állítják, hogy nem a festő, hanem az orvos festette. Dr. Gachet állítólag egyszer úgy nyilatkozott Van Gogh és az ő különösen szoros kapcsolatáról, hogy nem lehetett tudni, igazából melyikünk volt őrültebb a másiknál.

John Myatt

Szívszorító történetként induló esetet is találunk a hamisítóké között. John Myatt ugyanis azért kezdett másolatokat készíteni, mert két kisgyerekéről egyedül kellett gondoskodnia, miután felesége elhagyta őket. Myatt ráadásul megbízásra készítette a képeket: John Drewe biztosította a hamis dokumentumokat a művekhez, és az eladást is ő intézte. 8 évig működtek együtt, ez idő alatt Monet-, Picasso- és Chagall-képek is készültek, melyekkel Drewe elég komoly összegeket keresett, míg maga az alkotó csak a megélhetéshez szükséges pénzt kapta meg. Drewe-t végül 4 évre ítélték, míg Myatt 1 év börtönt kapott, és szabadulása után hitelesített másolatainak értékesítéséből él. A sors fintora, hogy Myatt hamisítvány-pecséttel ellátott képeit is elkezdték hamisítani, mivel a vállaltan hamis művek akár 45 ezer dollárt is érnek.

John Myatt

John Myatt (Fotó/Forrás: TheRake.com)

A Greenhalgh-család

Több olyan műhamisító banda bukott már le, akik célzottan egy-egy korszak festményeit utánozták. Az egyik legjelentősebb az orosz avantgárd művészek képeit hamisító csoport volt, akik mindössze 2 év alatt 2 millió euró értékben adtak el hamis képeket. Egy-egy ilyen csaló társaság leleplezésénél talán csak az megdöbbentőbb, amikor egy teljes család dönt a műhamisítás mellett.

Shaun Greenhalgh: La Bella Principessa

Shaun Greenhalgh: La Bella Principessa (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A háromtagú Greenhalgh-família 17 évig űzte mesterien a csalás művészetét, az évek során 150 hamisítványt készítettek angliai otthonukban. Zseniális feladatmegosztásban dolgoztak: az apa végezte a kutatómunkát, hogy épp milyen műtárgyra lehetnek kíváncsiak a múzeumok, műgyűjtők; a fiú alkotott, szinte bármilyen stílusban; az anya pedig megszervezte a találkozókat a kereskedőkkel. A jól működő üzletnek egy helyesírási hiba vetett véget: a British Múzeum fedezett fel hibát egy nekik kínált asszír relief ékírásában. Ez ekkor már 84 éves apát egészségi állapota miatt nem ítélték el, az anyuka csupán 1 év felfüggesztettet kapott, az ügyes kezű fiú pedig majdnem 5 év letöltendőt.

A fiú, Shaun életrajzi könyvet írt, melyben azt állítja, hogy a La Bella Principessa című Da Vinci-képet igazából ő készítette 1987-ben, a modellje pedig egy Sally nevű pénztáros lány volt. A rajz eredetiségéről folyamatosan vitáznak a szakértők, értékét körülbelül 150 millió euróra becsülik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Cserhalmi György bírálta a kultúra területét érintő intézkedéseket – íme Nagy Ervin válasza

„A kulturális kormányzat eltökélt abban, hogy szakítson az »eddig ti voltatok, most mi jövünk« logikájával” – írja a kultúráért felelős államtitkár a Nemzet Színészének nyílt levelére adott válaszában.
Klasszikus

Az önismeret útvesztőiben – gondolatok a 7. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyről

Nyolcvan fiatal énekművész gyűlt össze Budapesten szeptember első hetében, hogy megmérkőzzenek a mostanra nemzetközi hírnévre szert tett énekversenyen, amelyet a Zeneakadémia szervezett, a nemzetközi zsűrit pedig legendás szopránunk, Marton Éva vezette.
Vizuál

Dőltünk a röhögéstől, aztán jöttek a könnyek – beszámoló a CineFest első két napjáról

A CineFesten egy szerb–horvát vígjátéktól abszurd thrilleren át egy megrázó mexikói drámáig jutottunk, miközben Für Anikó olyan alakítást nyújtott, ami után nehéz volt megszólalni. Beszámolónk a szeptember 12-ig tartó szemle első két napjáról.
Színház

Alföldi Róbert és Stohl András először egy színpadon – Furcsa pár a Centrál Színházban

Neil Simon Tony-díjas klasszikusa, a Furcsa pár friss fordításban, Puskás Tamás rendezésében látható a Centrál Színházban. A nyári bemutatót követően a kőszínházi premiert szeptember 18-án tartják.
Színház

Esztergályos Cecília és Frajt Edit főszereplésével készül a Macskajáték az Újszínházban

Az Újszínház a 2026/2027-es színházi évad premierjeinek sorában Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját mutatja be elsőként, Vass György rendezésében. Az ikonikus színdarab premierjét október 16-án tartják.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Nemes Jeles László és Horvát Lili filmje is bekerült a III. BIFF programjába – íme az első címek

Az idei év nemzetközi fesztiválsikereivel tér vissza a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál október végén: itt vannak az első bejelentett címek a szemle kibővített programjából.
Vizuál ajánló

Rejtett zugok, elzárt helyek, megőrizni való szépségek – szeptemberben jönnek a Kulturális Örökség Napjai

Idén szeptember 19-én és 20-án kerül sor a rendezvényre, amely során közel ötszáz különleges program és épületbejárás várja az érdeklődőket. Olyan helyek is megnyílnak, amelyek máskülönben nem vagy csak ritkán látogathatók.
Vizuál ajánló

Három történet Szlovéniából, amit érdemes lesz megnézni a Toldiban

Október 8. és 10. között rendezik meg a 10. Szlovén Filmnapokat a budapesti Toldi moziban. A Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetsége közös rendezvényének programjában díjnyertes alkotásokat láthat a közönség. 
Vizuál ajánló

Valódi események, hiteles történetek – szeptember végén indul a Múzeumok Őszi Fesztiválja

A mesterséges intelligencia térnyerésének korában hogyan maradhatnak relevánsak a múzeumok, és miként segíthetik az eligazodást? Ezzel a központi témafelvetéssel indul a szeptember 28. és november 15. között zajló 21. Múzeumok Őszi Fesztiválja.
Vizuál beszámoló

Dőltünk a röhögéstől, aztán jöttek a könnyek – beszámoló a CineFest első két napjáról

A CineFesten egy szerb–horvát vígjátéktól abszurd thrilleren át egy megrázó mexikói drámáig jutottunk, miközben Für Anikó olyan alakítást nyújtott, ami után nehéz volt megszólalni. Beszámolónk a szeptember 12-ig tartó szemle első két napjáról.