Vizuál

Mesterségem címere: M H – Műtárgyhamisítók

2016.02.01. 08:19
Ajánlom
Ami értékes, az vonzza a hamisítványokat, így a művészettörténet során rengeteg hamisítási kísérlettel találkozhattunk a gyenge koppintásoktól a már egészen megtévesztő másolatokig. Voltak olyanok, akik igazán mesterien űzték a hamisítás „művészetét”, s ha lebuktak, valódi botrányt keltettek a művészvilágban. Nézzünk meg a leghíresebb hamisítókat!

Han Van Meegeren

Talán a legismertebb hamisító Han Van Meegeren (1889-1947), aki egészen új szintre emelte a hamisítást, ugyanis nem meglévő műveket kopírozott le, hanem a holland festő, Johannes Vermeer életművének egyáltalán nem létező korszakát alkotta meg új festményekkel. Leghíresebb hamisítványa az Emmauszi vacsora, melyet a maga tökéletességében Vermeer legjobb festményének nyilvánítottak. Meegeren profi volt minden szempontból: korabeli vásznakat használt, amikre korabeli festményekről lekapart festékkel dolgozott, az elkészült képeket pedig szó szerint megsütötte, így előidézve az idő okozta repedéseket a festmények felületén.

Han Van Meegeren 1945-ben

Han Van Meegeren 1945-ben (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Meegeren vesztét az okozta, hogy egy képe a náci Hermann Göring gyűjteményébe került. A háború után a holland hatóságok az ellenséggel való együttműködéssel és a nemzeti vagyon kiárusításával vádolták meg a hamisítót, aki, hogy mentse bőrét, beismerte, az elmúlt években előkerült Vermeer-képet ő festette. Meegernek azonban senki nem hitte el a képtelennek tűnő történetet. A bírósági eljárás során végül szakértők előtt volt kénytelen készíteni egy új hamisítványt, ezzel bizonyítva, hogy valóban ő festette a Vermeer-képeket. Büntetését végül nem töltötte le, a börtönbe vonulás előtt szívrohamban elhunyt.

Wolfgang Beltracchi

Az utóbbi idők legnagyobb hamisítási botránya Wolfgang Beltracchi nevéhez fűződik. A német férfi a templomi restaurátor legkisebb gyerekéből a drogokat sem megvető hippi, majd vagyonos műhamisító lett. A hamisítványok készítésében felesége is részt vett, állításuk szerint 35 év alatt 300-nál is több hamis képet készítettek, ám a bírósági tárgyalások idejére csak 14 festményről derült ki pontosan, hogy csalásról van szó. Nemcsak egyszerű másolatokat készítettek, hanem egy-egy művész addig nem létező alkotását teremtették meg, átverve ezekkel a leghíresebb galériákat, aukciós házakat és a legelismertebb szakembereket is.

Beltracchi és felesége

Beltracchi és felesége (Fotó/Forrás: outnow.ch)

A páros főként Heinrich Campendonk, Max Pechstein és Max Ernst stílusában alkotott tökéletesen, így esett meg, hogy a világ legmegbecsültebb művészettörténésze, Ernst munkásságának legnagyobb szakértője, Werner Spies is eredetinek ítélt hét, valójában Beltracchitól származó képet. Semmi sem állította meg a hamisító házaspárt, vagyonuk pedig egyre csak nőtt. Lebukásuk egy apró hiba eredménye: egyik festményük anyagai nem feleltek meg a hamisított kép korának, így derült ki a '70-es évektől tartó hamisítás. Maga Wolfgang 6, felesége pedig 4 év börtönbüntetést kapott, hihetetlen történetüket a Beltracchi – a hamisítás művészete című díjnyertes film mutatja be.

Mark Landis

Mark Landis 30 év alatt több száz hamisítvánnyal vert át neves amerikai múzeumokat. Saját kezűleg hamisított képeit ajándékozta oda intézményeknek, gondosan ügyelve a háttérsztori felépítésére is.

Mark Landis

Mark Landis (Fotó/Forrás: Angelika Film Center)

A hihetetlenül termékeny festményhamisító történetét dolgozza fel A szak-művész című dokumentumfilm, melyből kiderül, hogy Landis tevékenysége pszichés problémáira vezethető vissza. A műhamisítónál már fiatal korában több mentális betegséget és skizofréniát diagnosztizáltak, és Landis a mai napig orvosi kezelés alatt áll, ráadásul szabadlábon járhat a kezelésekre. Tettéért ugyanis nem ítélték el. Mivel Landis nagyvonalú adományként ajándékozta hamisítványait a 46 amerikai múzeumnak, sosem kért pénzt a képekért, így törvényt sem szegett. A férfi Amerika legismertebb hamisítója, akit az egyik érintett múzeum dolgozója, a gyűjteményi irattáros, Matthew Leininger buktatott le.

Mark Landis

Mark Landis (Fotó/Forrás: Artfuse.org)

Emile Schuffenecker és dr. Paul Gachet

Egy híres festő műveit bizony több ember is hamisíthatja, hiszen minél elismertebb egy művész, annál többet lehet keresni egy-egy jól sikerült hamisítvánnyal. Van Gogh világhíres képének eredetiségét a mai napig megkérdőjelezik a szakértők, mivel a holland művészt bizonyítottan többen is profin hamisították.

Emile Schuffenecker: Daubigny kert

Emile Schuffenecker: Daubigny kert (Fotó/Forrás: Wikiart)

Az egyik legismertebb hamisító a műgyűjtő Emile Schuffenecker. Az ő birtokába került, Daubigny kert című Van Gogh-festmény esetében is erősen megkérdőjelezik a kép eredetiségét. Ám Schuffenecker mégis inkább a Napraforgók-sorozat egyik darabjáról ismert, ennek megfestésével hozták hírbe. A Napraforgók-sorozatról több alkalommal részletesen írt Van Gogh, ám a 14 szál virágot megörökítő változatot sosem említette. A kérdéses festmény óriási értéket képvisel: 1987-ben 39,9 millió dollárért kelt el egy aukción. Schuffenecker közel 1000 rajzot és festményt készített, melyek közül jó pár bizonyítottan Van Gogh- és Gauguin- koppintás, ám a hamisítványokról pontos számot a mai napig nem tudni.

Dr. Gachet portréja

Dr. Gachet portréja (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Van Gogh kapcsán dr. Paul Gachetet is meg kell említeni, aki a festőművész ideggyógyásza volt, életének utolsó szakaszában végig a művésszel volt. A holland festő több képen is megörökítette a doktort és családját. A leghíresebb portréról azonban – mely 1990-ben 82,5 millió dolláros áron kelt el – azt állítják, hogy nem a festő, hanem az orvos festette. Dr. Gachet állítólag egyszer úgy nyilatkozott Van Gogh és az ő különösen szoros kapcsolatáról, hogy nem lehetett tudni, igazából melyikünk volt őrültebb a másiknál.

John Myatt

Szívszorító történetként induló esetet is találunk a hamisítóké között. John Myatt ugyanis azért kezdett másolatokat készíteni, mert két kisgyerekéről egyedül kellett gondoskodnia, miután felesége elhagyta őket. Myatt ráadásul megbízásra készítette a képeket: John Drewe biztosította a hamis dokumentumokat a művekhez, és az eladást is ő intézte. 8 évig működtek együtt, ez idő alatt Monet-, Picasso- és Chagall-képek is készültek, melyekkel Drewe elég komoly összegeket keresett, míg maga az alkotó csak a megélhetéshez szükséges pénzt kapta meg. Drewe-t végül 4 évre ítélték, míg Myatt 1 év börtönt kapott, és szabadulása után hitelesített másolatainak értékesítéséből él. A sors fintora, hogy Myatt hamisítvány-pecséttel ellátott képeit is elkezdték hamisítani, mivel a vállaltan hamis művek akár 45 ezer dollárt is érnek.

John Myatt

John Myatt (Fotó/Forrás: TheRake.com)

A Greenhalgh-család

Több olyan műhamisító banda bukott már le, akik célzottan egy-egy korszak festményeit utánozták. Az egyik legjelentősebb az orosz avantgárd művészek képeit hamisító csoport volt, akik mindössze 2 év alatt 2 millió euró értékben adtak el hamis képeket. Egy-egy ilyen csaló társaság leleplezésénél talán csak az megdöbbentőbb, amikor egy teljes család dönt a műhamisítás mellett.

Shaun Greenhalgh: La Bella Principessa

Shaun Greenhalgh: La Bella Principessa (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A háromtagú Greenhalgh-família 17 évig űzte mesterien a csalás művészetét, az évek során 150 hamisítványt készítettek angliai otthonukban. Zseniális feladatmegosztásban dolgoztak: az apa végezte a kutatómunkát, hogy épp milyen műtárgyra lehetnek kíváncsiak a múzeumok, műgyűjtők; a fiú alkotott, szinte bármilyen stílusban; az anya pedig megszervezte a találkozókat a kereskedőkkel. A jól működő üzletnek egy helyesírási hiba vetett véget: a British Múzeum fedezett fel hibát egy nekik kínált asszír relief ékírásában. Ez ekkor már 84 éves apát egészségi állapota miatt nem ítélték el, az anyuka csupán 1 év felfüggesztettet kapott, az ügyes kezű fiú pedig majdnem 5 év letöltendőt.

A fiú, Shaun életrajzi könyvet írt, melyben azt állítja, hogy a La Bella Principessa című Da Vinci-képet igazából ő készítette 1987-ben, a modellje pedig egy Sally nevű pénztáros lány volt. A rajz eredetiségéről folyamatosan vitáznak a szakértők, értékét körülbelül 150 millió euróra becsülik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Judith Halász Bécsben élő operaénekes

A művész tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán.
Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Vizuál

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.
Klasszikus

„Mindig is furcsának találtam, miért nincs magyar szín Az ember tragédiájában” – beszélgetés Gyöngyösi Leventével

Gyöngyösi Levente Tragoedia Temporis című alkotásáról beszélgettünk, mely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjat is nyert. A darab első felvonása április 12-én hallható a Müpában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kereteiben.
Vizuál

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője, akivel a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Felszabadított női testek, tabuk nélkül

Saját testüket médiumként használva fogalmazták meg a női lét kérdéseit azok az művészek, akiknek munkáit a Liget Galéria „Lerántjuk a leplet” című kiállításán láthatjuk még április 6-ig.
Vizuál hír

A török földrengés áldozatai javára szervez adománygyűjtést a Magyar Képzőművészeti Egyetem

Az intézmény művészeinek munkáira a Sharity jótékonysági applikációján és adománygyűjtő oldalán keresztül várják a felajánlásokat április 20-ig.
Vizuál gyász

Elhunyt Galavics Géza művészettörténész

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját életének 83. évében, március 21-én hunyt el.
Vizuál kritika

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.
Vizuál magazin

„Mindegyik képen megjelennek a hőseim” – Korniss Péter 55 éve tartó széki meséi

Korniss Péter Várfok Galériában látható legújabb, Hosszú úton című kiállítása az erdélyi községbe, Székre vezet, ahová a fotóművész ötvenöt éve hazajár. Nemcsak fényképezni, hanem együtt lenni a község lakóival, akik időközben a barátai lettek.