Az idén kilencvenedik születésnapját ünneplő Mészáros Márta, a világ legjelentősebb női filmalkotóinak egyike, Agnès Varda és Vera Chytilová pályatársa. 1968 óta rendez markáns szerzői filmeket. Egész életművét végigkísérték a fajsúlyos témaválasztások: az árvaság, a női identitáskeresés, a szeretetvágy, az elmagányosodás.
Öntudatos nőalakjainak lázadása mentén olyan szociológiai hátteret rajzolt fel a hetvenes évek Magyarországáról, a női lélek nézőpontjából, amely egyedülálló a filművészetben.
1980-ban csak a tizedik filmje után kezdhette el a gyerekkori „Naplók” küzdelmes élettörténetének leforgatását, bár a forgatókönyvet már a hatvanas években megírta.
Apját, Mészáros László Kirgíziában élő szobrászművészt a háború kitörésekor bebörtönözték és kivégezték, anyja meghalt, ő egy szovjet nevelőintézetbe került, árvaként tért vissza Magyarországra a háború után, ahol később örökbe fogadták.
A rangos nemzetközi sikereket arató Napló-tetralógia első darabja a Napló gyermekeimnek, melyben Mészáros Márta alteregójának, Julinak, a makacs kamaszlánynak (Czinkóczi Zsuzsa) lázadásán át látjuk a kiépülő sztálinista rendszer hazugságait.
A „tabutörő” Napló megmutatta, hogyan importálta a keleti blokk a Szovjetunióból a kommunista diktatúrát.
Mészáros Márta csak azután nyújtotta be a forgatókönyvet engedélyezésre, miután már a film felét leforgatták, ezért 1981. januárjában betiltották a mindeközben elkészült filmet.
Több mint két év elteltével, elsősorban külföldi nyomásra, a szovjet filmrészletek magyarra cserélése és más kisebb változtatások után sikerült kiszabadítani a dobozból, hogy 1984-ben Cannes-ban megkezdhesse példátlan sikersorozatát. Már abban az évben több, mint ötven országban mutatták be a filmet.
A Napló gyermekeimnek teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságok együttműködésében készült, Jancsó Nyika operatőr közreműködésével.
Bővebb információ a Magyar Nemzeti Filmarchívum oldalán elérhető.
Fejléckép: Napló gyermekeimnek filmrészlet (forrás: Mertz Lóránt)