Vizuál

Mi a rövidfilm titka?

2019.03.27. 16:15
Ajánlom
A Friss Hús fesztivál alkalmából a rövidfilm titkának megfejtésére vállalkoztunk, a formátum előnyeire, hátrányaira, internetes lehetőségeire voltunk kíváncsiak.

Javában tart Budapest egyik legnépszerűbb filmfesztiválja, a Friss Hús rövidfilmfesztivál Budapesten a Toldi moziban. Deák Kristóf Oscar-díjas rövidfilmje, a Mindenki óta jobban odafigyelünk erre a formátumra is, tavaly ősszel Kovács Istvánnak gratulálhattunk diák Oscar-díjas filmjéhez, az Ostromhoz, idén februárban pedig Tóth Barnabás filmjének, a Susotázs sikerének örültünk, amely bejutott a legjobb 10 közé az Oscar-díj előválogatásában. Mindhárom filmben közös pont a Friss Hús, mindegyik itt mutatkozott be először. Deák Zsuzsanna, a fesztivál vezetője hangsúlyosan nem műfajról beszél, hanem formátumról a rövidfilmek, vagy ismertebb nevén, a kisfilmek esetében.

Egyszerűen vannak olyan mondanivalók, amit érdemesebb egy kisfilmben elmesélni, mert rövid csattanóra épül a történet, amit felesleges hosszú, egész estés filmben kifejteni.

Irodalmi példával a regény és a novella hasonlatát hoznám fel: a novelláknak is van olvasóközönségük és gyönyörűen megélnek a regények mellett.”

Az egész héten tartó fesztiválról elmondta: „A Friss Hús kétnapos rövidfilmfesztiválnak indult 7 évvel ezelőtt, mára egy egész hetes fesztivál lettünk, nagyon komoly szakmai programokkal, nemzetközi vendégekkel, alkotókkal. Úgy látjuk, hogy mostanában megnövekedett az érdeklődés a formátum iránt, a fesztiválon mindegyik előadásunk teltházas.”

ujratervezes-180536.jpg

Pogány Judit és Kovács Zsolt Tóth Barnabás Újratervezés című filmjében

A fesztiválok mellett az internet az a hely, a különböző videómegosztó csatornák, ahol ez a formátum élni tud, persze nem mindegy, hogyan. Deák Zsuzsanna szerint Tóth Barnabás filmje, az Újratervezés jó példa arra, hogy mekkora tömegeket érhet el egy-egy rövidfilm az interneten. 

Egymásra ható folyamatokról van szó, a közönség érdeklődésére a filmesek is egyre bátrabban nyúlnak a formátumhoz, akkor is, ha közben már nagyjátékfilmeket készítenek.”

Az Újratervezés és a Susotázs rendezője, Tóth Barnabás is nemrég fejezte be második nagyjátékfilmjét, az Akik maradtak című televíziós filmet. Szerinte is az internet az egyetlen és kizárólagos útja a rövidfilmek forgalmazásának, de az még nem világos számára, hogy ki fog fizetni érte.

„Nem tudom, hogy hol lehetne terjeszteni, de még a Netflixen sincsenek sehol rövidfilmek, még ők sem látnak benne potenciált. Nem értem, hogy miért van így. Állítólag Amerikában az iTuneson lehet már vásárolni, nem tudom.

Hiába látták több mint másfél millióan az Újratervezést, az sem kereskedelmi siker volt.

Ingyenesen megnézték, köszönték szépen. Ingyen nem nehéz ekkora nézettséget produkálni, de ha fizetni kellene érte, arra a rövidfilm még nem tudja a választ.”

Standfoto_idegenhangok_03-WiznerBal-144737.jpg

jelenet Wizner Balázs Idegen hangok című filmjéből (Fotó/Forrás: Friss Hús rövidfilmfesztivál)

De akkor mire jó a rövidfilm, és miért készül ennyi belőle?

Körkérdésünkkel megkerestük a Laokoon Filmgroup-ot is, a három tulajdonos, Sipos Gábor, Rajna Gábor és Stalter Judit régóta elkötelezettjei a magyar filmnek, ők voltak a producerei az Oscar-díjas Saul fiának is, és rövidfilmek stáblistáin is gyakran feltűnik a nevük. Például Tóth Barnabás filmjeinél. Stalter Judit válaszolt a kérdéseinkre:

Tudjuk, hogy a rövidfilmnek nehéz sorsa van, mindig, mindenhol. Pedig fontos kiindulópont, és nem csak a rendezőknek, hanem sok fiatalnak is, akik ki akarják próbálni magukat a filmezésben.

Nagyon sokszor derül ki, hogy értékes emberekkel, kollégákkal, művészekkel találkozunk, akiket utána szívesen hívunk egyéb produkciókba is. Szóval ez egy óriási network, rendezői szempontból meg befektetés is, hiszen, ha együtt csinálunk egy sikeres kisfilmet, az nagyon jó referencia tud lenni a rendező későbbi első egész estés filmjénél, ahol jól mutat, ha szintén együtt pályázunk.

susotazs-120604.jpg

Osvárt Andrea Tóth Barnabás Susotázs című filmjében

A Susotázsnál az Újratervezés miatt, már ismertük a rendezőt, így nem volt kérdés, hogy a projektet elejétől fogva támogattuk.  Amikor kiderült, hogy egyre komolyabb a fesztiválélete a filmnek, akkor kezdtünk mi is még komolyabban dolgozni vele, az Oscar-kampány idején ez már napi szintre jutott. Az utolsó, nemzetközi szakaszt én vittem végig, a stratégia kialakítását, a külföldi sales-t és PR-t. Sok-sok szempontból áll össze az egész rendszer, és azért jó, hogy hárman vagyunk mert így mindig mindenkinek meg van a feladata.”

Stalter Judit azt is elmesélte, hogyan kerül a látóterükbe egy-egy új alkotó, és miben tudnak partnerek lenni.

Rajna Gábor az egyik oka annak, hogy rendszeresen találkozunk kisfilmes alkotókkal, forgatókönyvekkel. Ő a Vision Team egyik tulajdonosa is, szinte minden vizsgafilmen ott van a nevük, mert őket keresik meg először a kisfilmesek, hogy technikai támogatást kérjenek. Vannak olyan filmek, együttállások, alkotók, amiről úgy gondolja, hogy az eszközökön kívül más kreatív produceri feladatokat is elvállalhatnánk, átküldi a forgatókönyveket, mi hárman pedig eldöntjük, hogy valóban felvesszük-e a portfóliónkba, mint Laokoonos kisfilm.

A forgatókönyvekben szoktunk rengeteg tanácsot adni, nemcsak gyártási kérdésekben, segítünk a forgatásokon is, ha valamire szükség van, és a fesztiváloztatásban, forgalmazásban is.”

szerepzavar03-szm-144738.jpg

Friedenthal Zoltán a Szerepzavar című filmben (Fotó/Forrás: Friss Hús rövidfilmfesztivál)

Szirmai Márton filmrendező televíziós, és animációs munkái után tért vissza újra a rövidfilmekhez, a Friss Húson debütál a színészi pálya viszontagságairól szóló új filmje, a Szerepzavar, Friedenthal Zoltánnal a főszerepben.

„A Szerepzavar a leghosszabb fikciós filmem, 25 perces.

Egy nagyjátékfilmnyi sztori fél órában. 6 napunk volt leforgatni, miközben a költségvetésünk egy nagyjátékfilm büdzséjének a 2 százaléka volt.

Ezért is volt nagy segítség, hogy nagyon lelkes stábbal dolgoztunk, és

élvezni is tudtuk a rövidfilm egyik nagy előnyét: gyorsan elkészül. Hátránya, hogy nehéz forgalmazni.

Zavarba jövök, ha megkérdezik, miért készítünk rövidfilmeket is, idesorolva az összes Friss Húsos filmet. Ráadásul a 30 perc nem internet-barát műfaj. Nekem is a 7-10 perces filmjeim szaladtak meg a neten, a Szalontüdő például már egymilliós nézettség fölött jár. Most félek attól, hogy a Szerepzavar túl hosszú lesz, ki áll neki egy 25 perces filmek?”

harmasban1-BalazsLengyel-144737.jpg

Bálint András, Sztarenki Dóra és Halász Judit Lengyel Balázs Hármasban című filmjéből (Fotó/Forrás: Friss Hús rövidfilmfesztivál)

Valószínűleg ettől a problémától nem tart a Daazo.com rövidfilmes videó portál, amely kifejezetten ennek a formátumnak a megjelenítője, a Friss Hús fesztivált is ők hozták létre és rendezik meg. Ugyanakkor Szirmai Márton szerint önmagában az interneten való hozzáférés még nem elegendő:

„A filmeknek meg kell adni az esélyt, hogy eljussanak a fesztiválokra, amik pedig nem engedik, hogy kint legyenek a neten. Másfelől 

legalább 6000 rövidfilmes fesztivál van, a múltkor találtam rá egy oldalon. Annyi film van, és annyi fesztivál, hogy nagyon nehéz megítélni a filmek értékét.

Amikor végre kikerülhetett az internetre egy-egy filmem, mindig az segített, ha egy nagy látogatottságú portálon írtak róla, vagy belinkelték - hiába volt fenn már 4 hónapja szabadon hozzáférhetően. Szóval nincs sok értelme csak úgy feltenni az internetre egy filmet.”

Tóth Barnabás szerint nem csak a rövidfilmeket sújtó pénzátok, az alacsony költségvetésből készülő „no budget” filmek lehetnek szegényes kiállításúak, de a néző figyelmét sem könnyű ilyen rövid idő alatt megragadni.

„Elkezdeni egy történetet nagyon nehéz, hát még berántani a nézőt 5-10 perc alatt és onnan még meg is forgatni, érzelmi kötődést létrehozni. Sűríteni kell, ez egy nehéz műfaj.

Az azért elgondolkodtató, hogy mennyi munka van egy filmmel. Az, hogy elkészül, szinte csak az első lépés egy nagyon hosszú úton. Onnan kezdődik a feladat.

Lassan kezdem úgy érezni, hogy a könnyebbik fele elkészíteni egy jó filmet, mert, hogy utána mi történik vele, az pár emberen múlik és elég sok pénzen. A filmek menedzselése, eladása egy külön szakma.”

Felazuton_01-BenceSipos-144737.jpg

jelenet Sipos Bence Fel az úton, aztán jobbra című filmjéből (Fotó/Forrás: Friss Hús rövidfilmfesztivál)

Rövidfilmek mégis készülnek, igaz, egyre kevesebb helyre lehet pályázni annak, aki támogatásból szeretne forgatni. Majd’ egy évtizeden át a rákospalotai Csokonai Kulturális Központ pályázata volt a kisfilmes alkotók egyik visszatérő lehetősége, itt működött a RöFi rövidfilmszemle is, mindez Tóth Lajos igazgató kiállásának volt köszönhető. 2011 és 2018 között húsz magyar rövidfilm készült a rákospalotai pályázaton, a Susotázs volt az utolsó, a huszadik film, innen jutott el egészen Los Angelesig. Tóth Barnabás így emlékszik erre az időszakra:

„A RöFi majdnem tíz évig a hivatalos állami ablak mellett az egyetlen lehetőségünk volt, most már ez sincs. Két nagyszerű ember, Tóth Lajos és Kuczkó Andrea tíz éve úgy döntöttek, hogy rövidfilmeket támogatnak, és így is tettek. Ott készült az Újratervezés, az Elmenetel és a Susotázs is, de sok-sok más jó film is, nem egy a Laokoon Filmgroup gyártásában.

Tóth Lajos egy igazi, jó értelemben vett kultúrharcos, művelődésszervező volt, mindent szeretett, mindenre nyitott volt.

Az utolsó nagy dinoszauruszok egyike, kitaposta a lehetőségeket, rendkívül jó menedzseri érzékkel. Mindig volt egy kis költségvetése a filmes pályázatára, mindenben támogatta a forgatásokat, persze nagyon pici összegekről volt szó, 3 millió forintról évente. Elmondhatatlanul kevés, és mégis megszülettek a filmek.

Az sem mellékes, hogy most Magyarországon sehova sem lehet rövidfilmtervvel pályázni, megszűnt a RöFi és szünetelnek a Médiamecenatúra pályázatai. Idén már nem írnak ki többet.”

A helyzet tehát nem egyszerű, viszont a Friss Hús filmjei itt vannak, a legújabb magyar és nemzetközi válogatással, a hazai filmes oktatási intézmények filmjeivel és a Médiamecenatúra által támogatott alkotásokkal. Deák Zsuzsanna azt is elmondta, hogy ő miért rajong a rövidfilmekért:

Azt szeretem a rövidfilmekben, hogy rövid idő alatt meg lehet élni egy teljes befogadói élményt, gyakran katarzist, sokkal koncentráltabb módon. Ez csodálatos szerintem.

Nekem is nagyon kevés az időm, és mégsem maradok ki a filmművészet által kínált ilyen jellegű megtisztulásból. Az viszont megterhelő lehet, hogy a rövidfilmes blokkjainkban több filmet vetítünk, ilyenkor a nézőnek tudnia kell váltani a különböző világok között. Ha az ember nagyon figyel, ez egyfajta erőpróba is.”

CASTING_03-SandorCsoma-144736.jpg

jelenet Csoma Sándor Casting című filmjéből (Fotó/Forrás: Friss Hús rövidfilmfesztivál)

Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál

Toldi mozi, 2019. március 25.-31.

Fejléckép: Trill Zsolt és Babinchak Atanáz az Apám szíve c. filmben (rendező: Fazekas Máté Bence) (Fotó: Friss Hús rövidfilmfesztivál)

Rövidfilmes Kánaán a Friss Hús fesztiválon

Kapcsolódó

Rövidfilmes Kánaán a Friss Hús fesztiválon

Bátor és meghökkentő alkotásokkal jön a Friss Hús rövidfilmfesztivál március 25. és 31. között a Toldi moziba. A magyar és nemzetközi válogatásban összesen 46 film versenyez, a három versenyblokk mellett idén is lesz LMBTQ- és horrorszekció. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Tánc

Mi a hosszú élet titka? – Egy 100 éves balettmester válaszolt

Henry Danton korát meghazudtoló szellemi-fizikai állapotban van, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a mai napig balettot oktat, a tanulók pedig isszák a szavait, lesik a mozdulatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Vizuál hír

Tizenkettedik a Saul fia a száz legjobb film közül a Guardian szerint

A The Guardian kritikusai a 21. század legjobb filmjeinek listáját állították össze, ebben a százas gyűjtésben azonban csak a 2000 után született alkotásokat vették figyelembe. Nemes Jeles László Tarantinoval, Ang Lee-vel, Iñárritu-val és Almodóvar-ral egy mezőnyben!
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Elefánt kaland

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, mit tanult az afrikai szafariján az elefántokról..
Vizuál ajánló

Lesznai Anna élete talákozik Zoób Kati nagymamájával

Péntektől látogatható a Lesznai Anna életművéből és Zoób Kati divattervező száz évvel későbbi, az egykori író, költő és iparművész által is inspirált kollekciójából nyíló tárlat a kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén.
Vizuál Film

Menekülés az arisztokráciába

Végre ismét megpillanthatjuk a Downton Abbey ismerős sziluettjét, kószálhatunk a tökéletes angol gyepen, és már szélesvásznon csodálhatjuk a tökéletes szereplők tökéletes jelmezeit. Kérdés, hogy ez elég-e? Kérdés, hogy akarunk-e egyáltalán többet?