Vizuál

Mi kerüljön a falakra? – A kurátorok titkos élete

2018.04.15. 18:29
Ajánlom
A galériákban, múzeumokban sétálva ritkán gondolunk bele, mennyi előkészítés, kutatás, szervezés előz meg egy-egy kiállítást. A folyamat egyik kulcsszereplője a kurátor, aki a koncepció kialakításától kezdve a katalóguskészítésen át a kurátori tárlatvezetésekig felel a kiállítás sikeréért. Munkájáról az április 17-22. között zajló Budapest Art Weeken többet is megtudhatunk.

Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese szerint a kurátori szemlélet inkább a tematikus kiállításoknál figyelhető meg, ő maga – a helyzettől függően – hol a klasszikus muzeológia eszköztárával dolgozik, gyűjteményekkel, műtárgyakkal, életművekkel foglalkozik, hol a kortárs képzőművészetet meghatározó, az élő, eleven művészeti produkcióhoz közelebb álló kurátori szemléletet helyezi előtérbe munkája során.

Szipőcs Krisztina

Szipőcs Krisztina (Fotó/Forrás: Rosta József)

„Az ország első számú kortárs művészeti múzeumára egy kicsit más szabályok érvényesek, mint egy kisebb, nonprofit galériára vagy a Fiatal Művészek Stúdiójára.

A múzeum felelőssége, hogy kiérlelt, szakmai konszenzuson alapuló dolgokat tárjon a közönség elé.

Elsősorban a kisebb galériákban van a kurátoroknak igazi lehetőségük arra, hogy egy-egy művésszel együtt dolgozva valamilyen teljesen új dolgot kísérletezzenek ki, bár mi is rendszeresen menedzseljük új művek megszületését, mint például a Velencei Biennálé esetében.”

A kurátori szakma viszonylag új a képzőművészetben, Magyarországon a '90-es években kezdett elterjedni, de elméleti szinten csak a 2000-es évektől kezdtek el foglalkozni a kurátori szemlélettel, a kurátor szerepével. Ma már önálló képzési terület a Képzőművészeti Egyetemen, és pár éve elkészült az interneten elérhető A kurátori gyakorlat és diskurzus szótára is.

Türk Péter: Kérdőjeles kísérletek (1972)

Türk Péter: Kérdőjeles kísérletek (1972) (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Sokan azt gondolják, hogy a kurátor kiállításrendező, aki elrendezi a műtárgyakat. Fontos leszögezni, hogy nem erről van szó, hiszen alapvető, érdemi része van abban, hogy mi kerül a kiállítóterekbe: válogat és döntéseket hoz, szerepében az elméleti szakember és a gyakorlati projektmenedzser keveredik. „Művész és kurátor együttműködése során a kurátor kutatást végez, művészetelméleti háttérrel támogatja a művészek munkáját, de gyakorlati szerepe is van, amikor szponzort keres, pályázik, megszerzi a bemutatáshoz szükséges anyagokat, technikát, például videómunkák bemutatásához. A szűkebb értelemben vett kiállításrendezés is a kurátor feladata, aki szcenírozza a közönség elé kerülő anyagot, így keveredik a klasszikus kiállításrendező és a kurátor munkaköre” – magyarázza Szipőcs Krisztina.

Ugyanakkor mégsem minden kortárs képzőművészeti kiállítás „kurátori tárlat”.

Nikita Shalenny: Black Siberia (2016)

Nikita Shalenny: Black Siberia (2016) (Fotó/Forrás: SergeiChyrkov.com / Ludwig Múzeum)

A Budapest Art Week idején a Ludwig Múzeumban látható Türk Péter-életműkiállításon például inkább a klasszikus muzeológia szempontjai érvényesülnek, míg a Permanens Forradalom című kiállítás már tipikusan kurátori tárlatnak nevezhető, mert a válogatás az ukrán forradalommal foglalkozó művészeket állítja középpontba. Szipőcs Krisztina szerint bármelyik megközelítés alapján is készül egy kiállítás, elengedhetetlenül fontos, hogy a kurátor vagy a muzeológus határozott véleménnyel rendelkezzen az adott anyagról és azt ki is tudja fejezni. „A kiállításon és a szövegekből ki kell derülnie, hogy miért érdekes, fontos, jelentős az, amit látunk, mi köré épül a koncepció, milyen állításokat teszünk a válogatásban, az elrendezésben, a feliratokban, a katalógusban.”

Érdekel a képzőművészet?

Április 17. és 22. között több mint hetven helyszínen, változatos programokkal vár a Budapest Art Week. A képzőművészeti eseménysorozatról a BAW oldalán olvashatsz bővebben.

Szokjon rá a művészetre egy hét alatt!

Kapcsolódó

Szokjon rá a művészetre egy hét alatt!

A Budapest Art Week alatt a látogatók beléphetnek az alkotók műtermeibe vagy különleges sétákon vehetnek részt, esetleg kiállításokat barangolhatnak be szakértők vezetésével, meghosszabbított nyitvatartási idővel.

A cikk eredetileg a Budapest Art Week magazinjában jelent meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Tánc

Tánc Valentin-napra: jövő héten látható a Liliom

Magyarországon egyedülálló táncszínházi előadás a Liliom, a szerelem, a szenvedély és a sorsfordító döntések története. A Feledi Project előadása modern mozgásvilággal és érzelmekkel teli koreográfiával kelti életre Molnár Ferenc világhírű darabját. A Liliom február 19-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.