Vizuál

Mi lapul a gyapotszedők mosolya mögött? – Lakner László festményének titka a Ludwig Múzeum kiállításán

2020.10.26. 10:40
Ajánlom
A Ludwig Múzeum gyűjteményének több mint száz művét bemutató Időgép című kiállításon sokféle alkotással találkozhatunk, amelyek között számos festmény is helyet kapott. Lakner László képén mosolygó gyapotszedő munkások láthatók. Vajon mennyire őszinte ez a mosoly, és mi lapul mögötte?

Lakner László Gyapotszedők Kazahsztánban című fotórealista festményét 1972-ben készítette. A fotórealizmus lényege, hogy a művész egy fényképet fest le részletesen és pontosan lemásolva, sokszorosan felnagyítva. A kiállításon jelenleg látható festményét Lakner a rendkívül népszerű orosz képes hetilapban, az Ogonyokban talált fotót felnagyítva készítette. A képen fiatal, életerős kazah gyapotszedő munkások láthatók, akik mosolyogva hirdetik, hogy boldogok, hogy van munkájuk, amivel nagyon elégedettek. A kép melletti kisebb vásznon a folyóirat cirill betűs címe látható.

lakner_laszlo0012w-103555.jpg

Lakner László: Gyapotszedők Kazahsztánban (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

Azonban a fotón mosolygó emberek öröme mögött súlyos igazság lappang.

A szovjet sajtópropaganda ezzel a képpel egyrészt a kazahok sikeres beilleszkedését, másrészt a szovjet gazdaság eredményességét próbálta mutatni. Az igazság ezzel szemben az volt, hogy a kollektivizálás a kazahok saját kultúrájának felszámolásával járt, a gyapot túlzott mértékű termesztése pedig ökológiai katasztrófához vezetett. A legnagyobb áldozatot a képen mosolygó munkások hozták, ugyanis a gyapotszálak belélegzése hosszú távon olyan súlyos tüdőelégtelenséget okoz, hogy sok fiatal munkás az életével fizetett a „fehér arany” mértéktelen termesztéséért.

Egbolt_masik_fele_foto-103541.jpg

Lakner László és Tom Wesselmann képei (illetve Andy Warhol és Roy Lichtenstein művei a háttérben) Az égbolt másik fele című kiállításon 2013-ban (Fotó/Forrás: Bujnovszky Tamás / Ludwig Múzeum)

A fotórealista alkotások, főleg ha azok embereket ábrázolnak, sok esetben a látszat és valóság közti különbségre hívják fel a figyelmet, és arra, hogy szabad és sokszor érdemes is kételkednünk annak igazságában, amit első ránézésre látunk vagy hallunk.

Fejléckép: Lakner László és Gérard Gasiorowski művei a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításán (fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum)

Támogatott tartalom.

Tudomány és művészet hálójában

Kapcsolódó

Tudomány és művészet hálójában

Október 10-től látogatható a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban. A tárlat bemutatja a világhírű fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László és az általa vezetett kutatólabor elmúlt 25 évének eredményeit. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés: mit keres a tudomány a kortárs képzőművészet múzeumában?

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál kiállítás

A műgyűjtés szenvedély, izgalom, meglepetés – válogatás a Millot-Durrenberger kollekcióból

Madeleine Millot-Durrenberger Budapesten, a Mai Manó Házban mutatja be nem mindennapi fotográfiai gyűjteményének egy válogatását. A műgyűjtés szenvedélye című tárlat mégsem egyszerű tematikus válogatás, hanem magának a műgyűjtés folyamatának érzékeltetésére vállalkozik.
Vizuál hír

Most vagy soha! – 4,5 milliárdból készül grandiózus Petőfi-film

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készülő alkotás a márciusi ifjak sorsfordító napjának, 1848. március 15-nek állít emléket.
Vizuál ajánló

Helen Mirren közreműködésével elevenedik meg Anne Frank tragikus története

A január 27-től látható Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm új perspektívából mutatja be az emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát és a háborúban elhurcolt gyerekek tragikus sorsát.
Vizuál hír

Saját Banksy-képeit árverezteti el Robbie Williams

A három alkotás között szerepel a Girl With Balloon (Lány lufival) című kép is, amelyre a Sotheby's londoni árverésén lehet majd licitálni március 2-án.
Vizuál Zöldhullám

Válhat-e művész az állatokból?

Mindmáig úgy tudjuk, hogy az ember az egyetlen öntudattal bíró lény a Földön, így egyedül ő hozhat létre művészetet. Tekinthetjük-e mégis művésznek az énekesmadarakat vagy azt a csimpánzt, amelyik előszeretettel fejezte ki magát ecsettel?