Miért rosszak/jók a magyar filmek? – szólt a Revizor kerekasztal-beszélgetésének címe, az eseménynek pedig Andy Vajna közelmúltbeli halála kölcsönzött szomorú aktualitást. A magyar történelmi filmek körül kirobbant "kultúrharc" miatt sokan már akkor veszélyben érezték a Filmalap jelenlegi működését, amikor Vajna még élt. A sokakat érdeklő kérdés tehát az, mi lesz most a szervezettel a magyar filmipar legerősebb emberének elvesztése után?

Kapcsolódó

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.

A kerekasztal résztvevői (Havas Ágnes, a Filmalap igazgatója; Gigor Attila filmrendező; Kovács Gellért 'Filmszerész' filmkritikus) elég sokáig kerülgették a szobában ülő elefántot, és arról kezdtek el beszélgetni a moderálást végző Puskás Panninal, amit az esemény címe is sugall. Kovács Gellért a magyar film harmadik aranykorának nevezte a jelenlegi állapotot, míg azonban a Jancsó vagy Makk nevével fémjelzett második korszakban mi diktáltuk a trendeket, ez ma talán kevésbé van így.

– jelentette ki a kritikus. Az olyan mozik, mint a Saul fia, a Testről és lélekről, vagy akár a Kincsem és A viszkis végre megszüntették azt a 2000-es évekre jellemző rossz szájízt, amit a magyar filmek a nézőkben hagytak. Mára nemcsak a fesztiválok és a nemzetközi piac figyelt fel ránk, hanem az emberek sem félnek magyar alkotásra jegyet váltani.

Kapcsolódó

A szerelem a vágóhídon pont olyan elbűvölő, ahogy hangzik

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmje a képekkel és hangulatokkal is játékot űz, de mindkét esetben sikert arat. Olyan romkom, amit nem sűrűn látunk.

Puskás Panni, Havas Ágnes, Kovács Gellért és Gigor Attila a Revizor kerekasztal-beszélgetésén a Magvető Caféban (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

Havas Ágnes mindehhez hozzátette: korábban a filmjeink hírneve alkotókhoz kötődött, ma viszont ez kevésbé jellemző. Ha külföldön azt mondják, magyar film, nem egy-egy szerző, hanem több, egymástól eltérő film ugrik be legtöbbeknek. Ehhez Havas szerint elengedhetetlen segítséget nyújt a Filmalap sales részlege: ők felelősek azért, hogy filmjeinket az országhatárokon kívül is nézzék. Tavaly 1 millió euró bevétel született a magyar filmek értékesítéséből. 

De milyen a magyar film?

Ez az, amit a jelenlévők sem tudtak egyértelműen megválaszolni – nem is lehet. Egy biztos: ma már nincs jelen Tarr Béla kétarcúsága, más pedig nem vette át a 2011-ben visszavonult rendező helyét. Tarr volt talán az utolsó, nemzetközileg is ismert és elismert alkotónk, a legnagyobb exportcikkünk. Hatalmas életműve alól viszont a fiatal rendezők sem tudták kivonni magukat, egy időben gyakoriak voltak a Tarr-ra hajazó lassú, kritikusok áhítatára vágyakozó mozik. Csak épp Tarr nyomába nem ért senki.

A Saul fia forgatásán Röhrig Géza és Erdély Mátyás

Gyakori felvetés a magyar filmiparral kapcsolatban, hogy nincsenek színészeink, nézővonzó, külföldön is ismert arcok. Gigor Attila szerint ez nem a színészek hibája: bár ők adják az arcukat a mozihoz, ha nem működnek jól a vásznon, az egyértelműen a rendező sara. Havas Ágnes mindehhez hozzátette: itthon sajnos nincs filmszínész-képzés, ugyanis a színházi oktatás dominál. Ennek ellensúlyozására a Filmalap egy képzés indítását tervezi. Kovács Gellért a "színész-hiány" egy másik aspektusára is rávilágított: Amerikában az emberek egy Brad Pitt-filmre, vagy egy Jim Carrey-vígjátékra ülnek be. Azt ugyan nem tudjuk, hogy ez a színészek, az ügynökeik, vagy a stúdió döntése, vagyis hogy mennyire tükrözi az ő ízlésüket, de

Gigor szerint azért itthon is jellemző, hogy egy-egy felkérést visszadobnak a színészek, csak ez ritkán jut el a hírekbe. Az viszont egyértelmű hogy túlzottan nem lehetnek válogatósak.

Ami eddig volt

Az este legérdekesebb pillanatait egyértelműen a Filmalappal szemben felhozott kritikák szolgáltatták. Egy kritikus és egy, a rendszer működésének kitett rendező állt szemben a Filmalapot képviselő Havas Ágnessel. A jelenlegi működés egyértelműen forgatókönyv-központú, ami nagyrészt a műfaji filmeknek kedvez.

– jegyezte meg Kovács Gellért, utalva arra, hogy a szerzői filmek jó része nem rendelkezik hagyományos értelemben vett történettel, vagy nem az áll a középpontjában. Gigor Attila szintén ez ellen emelt szót, jelezve, hogy így rengeteg ötlet, sok rendező egyszerűen elesik a lehetőségektől. Szintén kritikaként hangzott el, hogy bizonyos műfajokat a Filmalap egyszerűen elhanyagol – ilyen például a dokumentumfilm.

Nagyi projekt (forrás: a film Facebook-oldala)

Könnyű leckék, Nagyi projekt, Szerelempatak – sorolta Havas a közelmúlt sikeres magyar dokujait. Mint elmondta, ezek vászonra való filmek, ez viszont nem minden dokura igaz. Egy olyan kis piacon, mint a magyar, nemcsak a dokumentum-, de a játékfilmektől is butaság azt várni, hogy visszahozzák az árukat, így nem a bevétel áll a dokumentumfilmek elhanyagolása mögött. Bár a Kincsem, A viszkis és a Coming out is szép bevételt értek el, a Saul fia az egyetlen, ami több pénzt hozott, mint amennyibe került. Ehhez nyilván kellett az Oscar-díja és az, hogy a világ szinte valamennyi országába eladták Nemes filmjét.

A gyerek és ifjúsági filmek hiányát viszont Havas azzal magyarázta, hogy egyszerűen nem pályáznak ilyennel a rendezők. 

– tette fel a kérdést Kovács. Schwechtje Mihály filmje az tavalyi év egyik legjobbja volt, baromi erős forgatókönyvvel, mégse kapott a Filmalaptól egy fillér támogatást sem. Havas bevallotta: egyáltalán nem tévedhetetlenek ők sem. A Döntőbizottság 5 főből áll, a tagok pedig a RLSM:)-nak nem szavaztak bizalmat. A film azonban a pályakezdő alkotóknak létrehozott Inkubátor-programban is pályázott, melynek független zsűrije szintén nem támogatta Schwechtjét. Ez persze nem jelent semmit, és nem a filmet minősítik – Havas is örül, hogy végül elkészülhetett a mozi.

Míg a RLSM:)-nál a támogatás hiányát rótták fel Havasnak a jelenlévők, addig a Kölcsönlakás kapcsán azt vetették a szemére, hogyan kaphatott bármilyen támogatást is. Kovácsnak nemcsak a Dobó filmje nem tetszett, általánosságban emelt szót a magyar vígjátékok erőltetése ellen. "Sokat elárul, hogy az utóbbi idők legjobb komédiája egy olasz film remake-je" - utalt a BÚÉK-ra. A Rossz verseket, a VAN-t, a Liza, a rókatündér-t és a Kincsem-et nem sorolja a színtiszta vígjátékok közé. "Az akarást felejteném már el. Legyen jó vígjáték, de ha nem tud jó lenni, ne legyen!" – fakadt ki Kovács. Havas azzal védekezett, hogy vígjáték-tervből érkezik a legtöbb a Filmalaphoz, és szerinte a Kölcsönlakás sem bukás, hiszen bemutatója hetében több mint 50 ezren nézték meg a moziban. Az a vígjátékokkal kapcsolatban gyakran hangoztatott érv is előkerült, miszerint nem a kritikusoknak készítik őket a rendezők.

– jegyezte meg Kovács. 

Részlet a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) című filmből (Fotó/Forrás: port.hu)

A beszélgetés ezen a ponton majdnem botrányba fulladt, ugyanis a Leleplező magazin főszerkesztője átvette a szót, és a rendszerrel szembeni kritikákhoz csatlakozva kijelentette, nem készülnek filmek igazi, nemzeti témákból – jelentsen is ez bármit. Ő példaként a Hunyadi-filmet említette: Szász János rendezőt és moziját is többször érte támadás a Pesti Srácokon, miszerint tiszteletlen, és nem elég magyar. 

Mindezen ellenére a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Filmalap transzparensebben működik, mint elődje, az MMKA. Persze mindkét rendszernek megvannak a hibái. Előbbinek a Kölcsönlakás mellett Kovács a Mancs-filmet rótta még fel, melyről nem tudja elképzelni, hogy a fejlesztés melyik fázisában gondolták a döntéshozók megfilmesíthetőnek. Ahogy nem lehet egyértelműen egy rendezővel azonosítani a magyar filmet, úgy Kovács sem tud példát hozni tipikus Filmalapos filmre. Az embereknek ugyanis nem egy-egy mozi jut eszébe a mostani rendszerről, hanem Andy Vajna alakja. A tipikus MMKA-s film ellenben könnyen karakterizálható: lassú, sokszor értelmezhetetlen művészmozi, amiért a Filmszemlén ölik egymást a nézők, majd bemutatójakor hárman nézik meg a Toldi kistermében.

És mi lesz ezután?

Mint Havas elmondta, Andy Vajna azzal a céllal jött haza, hogy visszaadjon valamit Magyarországnak. 

– foglalta össze Vajna filozófiáját. Ugyanakkor neki is csak egy szavazata volt a Döntőbizottságban, és nem is akart erőszakosan semmit keresztül vinni a szervezeten. Hogy mi lesz a Filmalappal Vajna halála után?

Andy Vajna (Fotó/Forrás: Sean Gallup / Getty Images Hungary)

– jelentette ki Havas. A Döntőbizottságban nyilván lesz változás, hiszen egy hely megüresedett, de a működést nem tervezik gyökeresen átalakítani.

Az este legkényelmetlenebb kérdése – ami búvópatakként többször is felbukkant – az volt, van-e olyan téma, amiből nem készülhet film. Havas még a feltételezést is elvetette, mondván, nincsen központi direktíva, melyek a támogatott, tűrt vagy tiltott dolgok. Kovács viszont többször is elmondta: hallott történeteket. Nem lehet például nem észrevenni, a Filmalapos filmek mennyire nem mondanak semmit a jelenlegi Magyarországról. Többnyire általános és örök emberi kérdésekkel foglalkoznak, aktualitásokkal egyáltalán nem. Nem mindig volt ez így: gondoljunk csak a már emlegetett második aranykorra, például Jancsó filmjeire. Hogy ebben lesz-e változás, azt egyelőre ugyanolyan nehéz megmondani, mint hogy ki ül majd Vajna helyére a bizottsága – és hogy valóban változás nélkül folytatódhat-e a Filmalap munkája.