Száznegyven évvel ezelőtt ezen a napon nevezték ki a néprajzi gyűjtemény "igazgató-őrévé" Xántus Jánost, ezért már hagyományosan március 5-én tartják meg a Néprajzi Múzeum napját. A programsorozat ezúttal múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozásokkal kezdődik, majd a látogatók megismerkedhetnek a Kossuth téri épület előttük máskor elzárt részeivel (például a restaurátorműhelyekkel) és a tavalyi Bicikli és Bokrétalánc Néprajzi Filmfesztivál nyertes alkotásai közül három filmet is láthatnak. Délután mutatják be a 2010-ben elhunyt Vajda Lajos a múzeumra hagyott kilencezer kötetes könyvtárát, miután megnyílt az intézmény idei új szerzeményeiből rendezett kiállítás.

Fejős Zoltán főigazgató elmondta, gyűjteménye új darabjait minden évben  a közönség elé tárja - 2011-ben 523 tárggyal (többek között egy hanti retiküllel és egy százéves dévai betlehemmel), valamint több száz fotóval gyarapodott. Március végén a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum utazó kiállítása érkezik: az 1723-35 között Vietnám partjainál elsüllyedt, úgynevezett Ca Mau hajóroncs porcelánjaiból a volt diplomata rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel.

A Jégszakadás - A klímaváltozások hatásai Grönlandon című, április 17-én nyíló tárlat a globális felmelegedés jól észlelhető nyomait tárja fel egy ilulissati fotó- és videóprojekt segítségével, majd június végétől A Berliner Schloss - Humboldtforum: a projekt egy nagyszabású németországi múzeumfejlesztést mutat be. Frank Gaudlitz fotográfus Case Mare elnevezésű projektje során Kelet-Európa hagyományos kultúrájának átalakulását kutatta; a német fotós munkáiból a Néprajzi Múzeum - a berlini Európai Kultúrák Múzeumával együttműködésben - több mint kilencven nagyméretű képet állít ki július 19-től.

A Szakrális Művészetek Hete és a Lajtha-év alkalmából nyílik majd szeptember 15-én az ötvenes évek népénekutatását bemutató időszaki kiállítás, majd a hónap végén a World Press Photo 2011 nyertes felvételei érkeznek a Kossuth téri múzeumba (az idei nyertesekről készült beszámolónk itt, a tavalyi tárlatról írt kritikánk pedig itt olvasható). Legek címmel egy rendhagyó kiállítással is jelentkezik október közepén a múzeum, ami ezúttal új szempontból tekinti át gyűjteményét, annak "legjeit" - többek között a legnagyobb vagy a legrégebbi műtárgyat - kiválogatva. Decembertől a Magyarországon jórészt ismeretlen észt szigetvilág száz évvel ezelőtti folklórja tárul fel a közönség előtt a Saarema, Muhumaa és Hiiumaa című kiállításon.

Fejős Zoltán szót ejtett a múzeum egy további tervéről is: 1952. március 9-én nyílt meg az épületben a Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapját köszöntő, nagyszabású kiállítás, melyre népi mesterek is számos ünnepi dísztárgyat készítettek; ezekből válogat majd az évfordulón az egyelőre cím nélküli tárlat. Újságírói kérdésre válaszolva a főigazgató közölte: a kötelezően előírt bértömeg-csökkentés következtében az intézménynek a közelmúltban húsz munkatársától kellett megválnia, így - nem teljesen betöltött - létszámkerete 108-ról 88-ra csökkent. "Nálunk már jó ideje ellátnak ruhatári szolgálatot és hasonló feladatokat a muzeológus kollégák is" - szólt a leépítés hatásairól. Fejős Zoltán az intézmény esetleges költözésére is emlékeztetett: az NM 2001 óta kész tervvel rendelkezik hasonló esetre. Ha a kormányzat a Néprajzi Múzeum elköltöztetése mellett döntene, az optimális megoldás egy új épület felhúzása lenne, esetleg az Ötvenhatosok terére elképzelt új múzeumnegyedben - vélekedett a főigazgató, hozzátéve: ebben a témában tárgyalásokat folytat Baán László kormánybiztossal.