Vizuál

Mi van a politikus imázsa mögött? - Kádár és Hruscsov barátsága fényképeken

FényképTár
2020.04.23. 17:05
Ajánlom
Hruscsovot 1958-ban már a Time magazin az előző év emberének választotta, s mosolygós címlapfotójával jelentette meg a lapot, mindössze egyetlen évvel „a magyar szabadságharcos” év emberének választása után. A Magyar Nemzeti Múzeum fényképtára gazdag fotográfiai gyűjteménnyel rendelkezik Hruscsov magyarországi látogatásairól.

A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok történetében egy új, ellentmondásokkal és elhallgatásokkal teli korszak kezdődött az 1956-os forradalom leverése után. Mindkét államban egy személyben összpontosult a kormány és a hatalomban levő párt vezetése – Kádár János (1912-1989) és Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894-1971) kapcsolatát érdemes ezért közelebbről is megvizsgálni.

Hivatalos ismeretségük 1957 márciusától vált egyre meghatározóbbá: ekkor látogatott Kádár – és küldöttsége – Moszkvába, ahol is a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) vezetősége döntött arról, hogy elfogadják-e Magyarország első számú vezetőjének, bízhatnak-e benne.

Hruscsov később felidézte, hogy a rehabilitált, korábban a hatalom börtönét megjárt emberekben nem bíztak a szovjet pártvezetők: ha valóban bűnösök voltak, azért, ha pedig nem voltak azok, akkor sértett embereknek gondolták őket.

Hruscsov viszont már az első moszkvai villásreggelin kiállt Kádár mellett. A magyar pártelnök akkor hívta meg magyarországi látogatásra, s elkezdődött a kettőjük közötti barátkozás közel nyolcéves időszaka.

1958 és 1964 között négy alkalommal látogatott a szovjet pártfőtitkár hazánkba. (A korábbi négy ittléte – finoman szólva – nem volt publikus, még az 1957 újévi vizitről is csak két nap késéssel írt egy címsornyit a Népszabadság. Közel volt még a forradalom leverése, az új hatalom félt a nép reakciójától.)

01-222026.jpg

Megérkezés a Keleti pályaudvarra. Ny. Sz. Hruscsov, Kádár Jánosné, Nyina Hruscsova és Kádár János, Budapest, 1964. március 31. (Kép a 430. sz. albumból.) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Hruscsov szenvedélyesen hitt a személyes diplomácia eredményességében. Sipos Péter történész szerint:

Látogatásai mindinkább növelték népszerűségét. Benne végre egy olyan legmagasabb rangú szovjet politikai vezetőt láttak az emberek, aki nem magasodott irdatlan méretű szoborként föléjük, hanem egyszerű volt és közvetlen, joviális és érdeklődő…

Az első szovjet vezető volt, aki feleségével, Nyina Petrovnával utazott, szerette, ha fényképezik, akár a gyerekeivel, unokáival is. Így alakulhatott ki róla a „nép atyja” képe – s ebben némileg hasonlít majd rá a későbbiekben a jóságos, puritán, közvetlen „Kádár-apánk” imázsa.

02-222837.jpg

A vendégek az Egyesült Izzóban Dienes Béla vezérigazgató tájékoztatóját hallgatják, Budapest, 1964. április 1. (Kép a 450. sz. albumból) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi azt a közel 600 fényképalbumot, amelyeket a magyar pártfőtitkár a hatalomban töltött 32 éve alatt kapott a „dolgozó néptől” és a sajtótól – itthon és külföldön.

Ezek között találhatók a szovjet-magyar kapcsolatokat megörökítő ajándékok is, egyebek között a Hruscsov és felesége magyarországi élményeit megőrző fényképes emlékek.

Ezekben az albumokban – a hivatalos program képi dokumentációján túl – vizsgálható a kor politikus-imázsa, illetve a „szovjet-magyar nép megbonthatatlan barátságának” vizuális lenyomata is.

A négy magyarországi látogatás közül kettőt érdemes kiemelni, hiszen ezeknek van a leggazdagabb képi és írásos dokumentációja.
Előbb azonban fel kell hívni a figyelmet arra, milyen gyorsan változott meg Hruscsov megítélése külföldön és idehaza. Míg 1956 miatt határozott elmarasztalásról tudósítottak a nyugati sajtóban,

1958-ban már a Time magazin az előző év emberének választotta, s mosolygós címlapfotójával jelentette meg a lapot. (Mindössze egyetlen évvel „a magyar szabadságharcos” év emberének választása után.)

1958 áprilisában már nálunk is országos mozgósítással készültek a látogatására. Némi rémületet okozott, hogy az igen népes delegáció korábban érkezett, így a húsvéti körmenet megtartása vagy betiltása igen komoly dilemma elé állította a magyar elvtársakat, ráadásul várható volt a nagylétszámú külföldi sajtó jelenléte is. A program rendkívül gazdag volt: a szovjetek nyolc napon át keresztül utazták kelettől nyugatig az egész országot, volt nagygyűlés egyebek között Szolnokon, Cegléden, Karcagon, Sztálinvárosban és Tatabányán -az alig másfél évvel korábbi emblematikus helyszíneken.Hruscsov gyárakat, termelőszövetkezeteket látogatott, operát nézett, vadászott; felesége iskolákban, óvodákban, szövőgyárban jelent meg. Vértesacsán egy parasztcsaládnál mindketten elfogyasztották „a hagyományos magyar paraszti villásreggelijüket”…

Az 1958-as Hruscsov-látogatást – a kor színvonalán – teljes média-fegyvertár bevetésével közvetítették: egyenes adás a rádióban több helyszínről, élőközvetítés a televízióban, készült filmhíradó, színes kisfilm, a Népszabadság vezércikke napokig erről szólt és rengeteg fényképet készítettek az MTI fotósai.

Hruscsov beszédeiben néhol dicsérőleg megemlítette az „ellenforradalom megoldását”, de Nagy Imre nevét nem mondta ki - ezt csak a sztálinvárosi párttitkár tette, volt is utána dolga a hatóságoknak. A volt miniszterelnök felelősségre vonását nem követelte: legyen ez a magyarok, Kádár saját ügye. (A látogatás részleteit Rainer M. János publikálta.)

A szovjet vezető 1964 tavaszán újra hosszú időt töltött hazánkban, gazdag programjában sok helyet meglátogatott, de egyik legemlékezetesebb útja Bábolnára vezetett. Itt csodálta meg Kádárral együtt a méltán világhírű, pompás fehér paripákból álló ötösfogatot. Indulás előtt Burgert Róbert igazgató így szólt hozzá: „Legjobb hagyományaink kifejezője a bábolnai ötösfogat. Engedje meg Hruscsov elvtárs, hogy dolgozóink szeretete jeléül megajándékozzuk vele…”

03-224539.jpg

Az Egyesült Izzó szocialista brigádjának naplójába ír köszönő sorokat Hruscsov, Budapest. 1964. április 1. (Kép a 450. sz. albumból) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

04-224554.jpg

A gyár dolgozóinak ajándékát adja át az Egyesült Izzó vezérigazgatója a magas rangú szovjet vendégnek, Budapest, 1964. április 1. (Kép a 450. sz. albumból) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A népes delegációval kisért magyarországi látogatások egyik fontos állomása volt, amikor a szovjet vezető a Parlamentben átadta Kádár Jánosnak a Lenin-rendet.
A Magyar Nemzeti Levéltár iratai között található adatok szerint 1964. április 8-án Hruscsov főtitkár és az őt kísérő delegáció a Magyar Optikai Művekbe látogatott. Erről készült egy fotóalbum és egy hétperces dokumentumfilm, melynek képkockái egyezést mutatnak a nálunk található 430. sz. MTI-album képeivel. Ebből következtethetünk arra, hogy a hivatalból kirendelt fotós készítette a felvételeket, s különböző válogatásban állították össze a kollekciókat.

A külföldi pártvendégek és vendéglátóik kölcsönös ajándékozása szokás volt.

Hruscsov a MOM-ban egy távcsövet és egy utazóórát kapott, ő pedig egy új, szovjet gyártmányú fényképezőgéppel köszönte meg Posch Gyula vezérigazgatónak a vendéglátást.

05-224610.jpg

Kocs-i Aranykalász termelőszövetkezetben Benedek Imréné baromfigondozóval, Kocs, 1964. április 8. (Kép a 430. sz. albumból) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Néhány hónappal később a szovjet vezetésben – nem előzmények nélkül – erősödött a hruscsovi személyi kultusztól és a hatalomkoncentrációtól való félelem és a gazdasági növekedés elmaradása miatti aggodalom. A határozott hatalomátvétel lehetőségét pedig Leonyid Brezsnyev ragadta meg.

Ami Kádár és Hruscsov diplomácián túli személyes kapcsolatát illeti, tudjuk, hogy számos alkalommal nyaraltak a Krímben vagy vadásztak együtt kötetlenül valamelyik kedvelt magyar állami erdőben.

Kádár Hruscsov haláláig minden ősszel egy kosár jonatán almával kedveskedett szovjet elvtársának, ugyanúgy, mint amikor az még a párt első titkára volt. Brezsnyev egyszer porig alázta azzal, hogy úgy küldte vissza az ajándékot: „a címzett ismeretlen”.

Huszár Tibor Kádár-monográfiájában – Földes György kutatásaira hivatkozva – felidézi Kádár állandó tolmácsa, Barta Istvánné visszaemlékezését. Amikor Brezsnyev Moszkvában személyesen közölte Hruscsov leváltásának a hírét, a követségi tolmács így fordította Kádár szavait: „Kádár elvtárs gratulál.” Miután Bartáné magyarul elismételte e szavakat, Kádár kérte azok pontosítását: „Nem azt mondtam, hogy gratulálok, hanem köszönöm az információt és tudomásul veszem.”

A további kutatáshoz Heller Ágnes és Fehér Ferenc jellemzése adhat lendületet. Ők Hruscsovról azt írták Jalta után című kötetükben: „…egy nagy államférfi és egy tökfilkó vonásai keveredtek” benne.

 Az államszocialista időszak pártfőtitkárainak ajándékozott fényképalbumokról is olvashat hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában

Fejléckép: Megérkezés a Keleti pályaudvarra. Ny. Sz. Hruscsov, Kádár Jánosné, Nyina Hruscsova és Kádár János, Budapest, 1964. március 31. (fotó/forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.