Vizuál

Mi van a politikus imázsa mögött? - Kádár és Hruscsov barátsága fényképeken

FényképTár
2020.04.23. 17:05
Ajánlom
Hruscsovot 1958-ban már a Time magazin az előző év emberének választotta, s mosolygós címlapfotójával jelentette meg a lapot, mindössze egyetlen évvel „a magyar szabadságharcos” év emberének választása után. A Magyar Nemzeti Múzeum fényképtára gazdag fotográfiai gyűjteménnyel rendelkezik Hruscsov magyarországi látogatásairól.

A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok történetében egy új, ellentmondásokkal és elhallgatásokkal teli korszak kezdődött az 1956-os forradalom leverése után. Mindkét államban egy személyben összpontosult a kormány és a hatalomban levő párt vezetése – Kádár János (1912-1989) és Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894-1971) kapcsolatát érdemes ezért közelebbről is megvizsgálni.

Hivatalos ismeretségük 1957 márciusától vált egyre meghatározóbbá: ekkor látogatott Kádár – és küldöttsége – Moszkvába, ahol is a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) vezetősége döntött arról, hogy elfogadják-e Magyarország első számú vezetőjének, bízhatnak-e benne.

Hruscsov később felidézte, hogy a rehabilitált, korábban a hatalom börtönét megjárt emberekben nem bíztak a szovjet pártvezetők: ha valóban bűnösök voltak, azért, ha pedig nem voltak azok, akkor sértett embereknek gondolták őket.

Hruscsov viszont már az első moszkvai villásreggelin kiállt Kádár mellett. A magyar pártelnök akkor hívta meg magyarországi látogatásra, s elkezdődött a kettőjük közötti barátkozás közel nyolcéves időszaka.

1958 és 1964 között négy alkalommal látogatott a szovjet pártfőtitkár hazánkba. (A korábbi négy ittléte – finoman szólva – nem volt publikus, még az 1957 újévi vizitről is csak két nap késéssel írt egy címsornyit a Népszabadság. Közel volt még a forradalom leverése, az új hatalom félt a nép reakciójától.)

01-222026.jpg

Megérkezés a Keleti pályaudvarra. Ny. Sz. Hruscsov, Kádár Jánosné, Nyina Hruscsova és Kádár János, Budapest, 1964. március 31. (Kép a 430. sz. albumból.) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Hruscsov szenvedélyesen hitt a személyes diplomácia eredményességében. Sipos Péter történész szerint:

Látogatásai mindinkább növelték népszerűségét. Benne végre egy olyan legmagasabb rangú szovjet politikai vezetőt láttak az emberek, aki nem magasodott irdatlan méretű szoborként föléjük, hanem egyszerű volt és közvetlen, joviális és érdeklődő…

Az első szovjet vezető volt, aki feleségével, Nyina Petrovnával utazott, szerette, ha fényképezik, akár a gyerekeivel, unokáival is. Így alakulhatott ki róla a „nép atyja” képe – s ebben némileg hasonlít majd rá a későbbiekben a jóságos, puritán, közvetlen „Kádár-apánk” imázsa.

02-222837.jpg

A vendégek az Egyesült Izzóban Dienes Béla vezérigazgató tájékoztatóját hallgatják, Budapest, 1964. április 1. (Kép a 450. sz. albumból) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi azt a közel 600 fényképalbumot, amelyeket a magyar pártfőtitkár a hatalomban töltött 32 éve alatt kapott a „dolgozó néptől” és a sajtótól – itthon és külföldön.

Ezek között találhatók a szovjet-magyar kapcsolatokat megörökítő ajándékok is, egyebek között a Hruscsov és felesége magyarországi élményeit megőrző fényképes emlékek.

Ezekben az albumokban – a hivatalos program képi dokumentációján túl – vizsgálható a kor politikus-imázsa, illetve a „szovjet-magyar nép megbonthatatlan barátságának” vizuális lenyomata is.

A négy magyarországi látogatás közül kettőt érdemes kiemelni, hiszen ezeknek van a leggazdagabb képi és írásos dokumentációja.
Előbb azonban fel kell hívni a figyelmet arra, milyen gyorsan változott meg Hruscsov megítélése külföldön és idehaza. Míg 1956 miatt határozott elmarasztalásról tudósítottak a nyugati sajtóban,

1958-ban már a Time magazin az előző év emberének választotta, s mosolygós címlapfotójával jelentette meg a lapot. (Mindössze egyetlen évvel „a magyar szabadságharcos” év emberének választása után.)

1958 áprilisában már nálunk is országos mozgósítással készültek a látogatására. Némi rémületet okozott, hogy az igen népes delegáció korábban érkezett, így a húsvéti körmenet megtartása vagy betiltása igen komoly dilemma elé állította a magyar elvtársakat, ráadásul várható volt a nagylétszámú külföldi sajtó jelenléte is. A program rendkívül gazdag volt: a szovjetek nyolc napon át keresztül utazták kelettől nyugatig az egész országot, volt nagygyűlés egyebek között Szolnokon, Cegléden, Karcagon, Sztálinvárosban és Tatabányán -az alig másfél évvel korábbi emblematikus helyszíneken.Hruscsov gyárakat, termelőszövetkezeteket látogatott, operát nézett, vadászott; felesége iskolákban, óvodákban, szövőgyárban jelent meg. Vértesacsán egy parasztcsaládnál mindketten elfogyasztották „a hagyományos magyar paraszti villásreggelijüket”…

Az 1958-as Hruscsov-látogatást – a kor színvonalán – teljes média-fegyvertár bevetésével közvetítették: egyenes adás a rádióban több helyszínről, élőközvetítés a televízióban, készült filmhíradó, színes kisfilm, a Népszabadság vezércikke napokig erről szólt és rengeteg fényképet készítettek az MTI fotósai.

Hruscsov beszédeiben néhol dicsérőleg megemlítette az „ellenforradalom megoldását”, de Nagy Imre nevét nem mondta ki - ezt csak a sztálinvárosi párttitkár tette, volt is utána dolga a hatóságoknak. A volt miniszterelnök felelősségre vonását nem követelte: legyen ez a magyarok, Kádár saját ügye. (A látogatás részleteit Rainer M. János publikálta.)

A szovjet vezető 1964 tavaszán újra hosszú időt töltött hazánkban, gazdag programjában sok helyet meglátogatott, de egyik legemlékezetesebb útja Bábolnára vezetett. Itt csodálta meg Kádárral együtt a méltán világhírű, pompás fehér paripákból álló ötösfogatot. Indulás előtt Burgert Róbert igazgató így szólt hozzá: „Legjobb hagyományaink kifejezője a bábolnai ötösfogat. Engedje meg Hruscsov elvtárs, hogy dolgozóink szeretete jeléül megajándékozzuk vele…”

03-224539.jpg

Az Egyesült Izzó szocialista brigádjának naplójába ír köszönő sorokat Hruscsov, Budapest. 1964. április 1. (Kép a 450. sz. albumból) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

04-224554.jpg

A gyár dolgozóinak ajándékát adja át az Egyesült Izzó vezérigazgatója a magas rangú szovjet vendégnek, Budapest, 1964. április 1. (Kép a 450. sz. albumból) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A népes delegációval kisért magyarországi látogatások egyik fontos állomása volt, amikor a szovjet vezető a Parlamentben átadta Kádár Jánosnak a Lenin-rendet.
A Magyar Nemzeti Levéltár iratai között található adatok szerint 1964. április 8-án Hruscsov főtitkár és az őt kísérő delegáció a Magyar Optikai Művekbe látogatott. Erről készült egy fotóalbum és egy hétperces dokumentumfilm, melynek képkockái egyezést mutatnak a nálunk található 430. sz. MTI-album képeivel. Ebből következtethetünk arra, hogy a hivatalból kirendelt fotós készítette a felvételeket, s különböző válogatásban állították össze a kollekciókat.

A külföldi pártvendégek és vendéglátóik kölcsönös ajándékozása szokás volt.

Hruscsov a MOM-ban egy távcsövet és egy utazóórát kapott, ő pedig egy új, szovjet gyártmányú fényképezőgéppel köszönte meg Posch Gyula vezérigazgatónak a vendéglátást.

05-224610.jpg

Kocs-i Aranykalász termelőszövetkezetben Benedek Imréné baromfigondozóval, Kocs, 1964. április 8. (Kép a 430. sz. albumból) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Néhány hónappal később a szovjet vezetésben – nem előzmények nélkül – erősödött a hruscsovi személyi kultusztól és a hatalomkoncentrációtól való félelem és a gazdasági növekedés elmaradása miatti aggodalom. A határozott hatalomátvétel lehetőségét pedig Leonyid Brezsnyev ragadta meg.

Ami Kádár és Hruscsov diplomácián túli személyes kapcsolatát illeti, tudjuk, hogy számos alkalommal nyaraltak a Krímben vagy vadásztak együtt kötetlenül valamelyik kedvelt magyar állami erdőben.

Kádár Hruscsov haláláig minden ősszel egy kosár jonatán almával kedveskedett szovjet elvtársának, ugyanúgy, mint amikor az még a párt első titkára volt. Brezsnyev egyszer porig alázta azzal, hogy úgy küldte vissza az ajándékot: „a címzett ismeretlen”.

Huszár Tibor Kádár-monográfiájában – Földes György kutatásaira hivatkozva – felidézi Kádár állandó tolmácsa, Barta Istvánné visszaemlékezését. Amikor Brezsnyev Moszkvában személyesen közölte Hruscsov leváltásának a hírét, a követségi tolmács így fordította Kádár szavait: „Kádár elvtárs gratulál.” Miután Bartáné magyarul elismételte e szavakat, Kádár kérte azok pontosítását: „Nem azt mondtam, hogy gratulálok, hanem köszönöm az információt és tudomásul veszem.”

A további kutatáshoz Heller Ágnes és Fehér Ferenc jellemzése adhat lendületet. Ők Hruscsovról azt írták Jalta után című kötetükben: „…egy nagy államférfi és egy tökfilkó vonásai keveredtek” benne.

 Az államszocialista időszak pártfőtitkárainak ajándékozott fényképalbumokról is olvashat hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában

Fejléckép: Megérkezés a Keleti pályaudvarra. Ny. Sz. Hruscsov, Kádár Jánosné, Nyina Hruscsova és Kádár János, Budapest, 1964. március 31. (fotó/forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.
Vizuál

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Kincsek Kolozsvárról

Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa ezúttal egy tisztes polgári vállalkozót, Kolozsvár egykori társas életének fontos alakját idézi meg: az első könyvkiadót Erdélyben, aki honoráriumot fizetett a szerzőinek.
Vizuál Film

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál Film

Az egzotikus filmek magyar mestere - Korda Zoltán

Az angol filmipart meghatározó Korda fivérek egyike, a négy Oscar-díjra jelölt A dzsungel könyve alkotója. A bagdadi tolvaj című filmjükből a Disney Aladdin című rajzfilmje és A csillagok háborúja is merített. A filmrendező, producer 1895. június 3-án született.
Vizuál online

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Vizuál magazin

Hatszor nősült az egyik leghíresebb agglegényt alakító színész

A még kardigánjaiban is hódító angolt Szexi Rexinek becézték a lapok. Hasonlóan ironikus, hogy legismertebb alakításai között több musical is van, pedig saját bevallása szerint alig pár hangot tud énekelni. Rex Harrison neve egybe forrt a My Fair Lady Higgins professzorával.