Vizuál

Miért csillog Erzsébet királyné esküvői ruhájának uszálya?

2019.10.14. 10:45
Ajánlom
A Kiscelli Múzeum Templomterében nyílt Ragyogj! - Divat és csillogás című kiállítás a divattörténetben nélkülözhetetlen fényeket és csillogást mutatja be. Szatmári Judit Anna kurátort a divat, a fényűzés és a társadalmi reprezentáció összefüggései érdekelték. Galéria.

Erzsébet királyné esküvői ruhájának uszálya, Medveczky Ilona fellépőruhája vagy a USE designer darabjai mind csillognak és mind mást jelentenek. A kiállításban látható 18-21. századi, különféle alkalmakon viselt öltözékek a társadalmi és életmódbeli változásokat is tükrözik.

A Ragyogj! című kiállítás rendezőelvét egyrészt az égitestek fényének jellege, másrészt a világosság-sötétség, a nappal és az éjszaka kettőssége adta.

ragyogj2_credit_Kondella_Misi_photography-125846.jpg

ragyogj2_credit_Kondella_Misi_photography-125846.jpg (Fotó/Forrás: Kiscelli Múzeum / Kordella Misi)

A Naphoz arany, a Holdhoz ezüstös-fehér, a csillagos égbolthoz fekete-arany/ezüst tárgyakat társított a Kiscelli Múzeum textilgyűjteményének vezetője.

A vizuális egyezésen túllépve a „napos” oldalhoz tartoznak azok a csillogó ruhák és kiegészítők, amelyeknek az elsődleges funkciója a hatalmi és társadalmi reprezentáció, a dominancia és a gazdagság kifejezése. Az éjszakai fények folytatása az estélyi csillogás: itt a bálok, táncok, és a csábítás látszólag könnyedebb világába nyerhetünk bepillantást.

Ahogy a hatalmas, fölénk boruló sötét égbolton az elszórt csillagok, úgy jelennek meg a fekete kelmén az apró, ezüstösen-aranylóan fénylő pontok. Ez a kontraszt a ruhákon is jól mutat: a legsötétebb szín tudja legjobban kiemelni a csillogó díszítéseket. Fényes szálakkal átszőve vagy kombinálva, csillogó kiegészítőkkel társítva a fekete a legkedveltebb estélyi ruhává vált a 20 században, és ezt a pozícióját a mai napig megtartotta.

Legyen világosság!

Sötétben hiábavaló a szépség: ha nincs, ami megvilágítsa, nem tud érvényesülni.

Erre utal a luxus (élvhajhászat, kicsapongás) szóból a nyelvújításkor egy etimológiai tévedésből kiindulva  alkotott magyar „fényűzés” kifejezés is, amely vágyott, ám elérhetetlen, értékes, csillogó dolgokra utal. 

Az esti szórakozás a villanyvilágítás elterjedése előtti századokban kiváltságnak számított. A gyertyák helyett megjelenő gázvilágítás a 19. század második felében terjedt el Budapesten.

Az estélyi ruhákon az egyre fényesebb világítással párhuzamosan lett jelentősége a dekoratív, fénylő elemek használatának”

– mondja Szatmári Judit Anna kurátor. – „A korszakban a divatot Párizsból, „a fény városából” diktálták, és az haute couture-rendszeren keresztül terjesztették a nagy szabócégek. A legjelentősebb Charles Frederick Worth szalonja volt. Ő előkelő megrendelői érdekében még arra is gondolt, hogy salon de lumiére néven egy külön termet rendezzen be, ahol a mesterséges világítást imitálta az estélyi ruhák próbájához.” Az áttörést a 20. század elején a villanyvilágítás elterjedése hozta meg.

A ragyogó fényesre világított báltermekben jól érvényesültek a csillogó flitterek, gyöngyök, amelyek a századfordulón, a dekoratív szecessziós divat idején váltak az estélyi ruhák jellemző díszeivé.

A látványos kiállításon megtudhatjuk, hogy a harmincas években az estélyi öltözék nem nélkülözhette a csillogást: a flitterek nagyobbak, a díszítések erőteljesebbek és feltűnőbbek lettek, mint korábban.

A gazdasági világválság után kényszerből elterjedtek a bizsuk, műanyag kiegészítők, strasszok.

„A párizsi demi-szezon estélyiruha-újdonságai között ismét feltűnik néhány gyöngy, flitter vagy strasszal hímzett modell. A még néhány szezon előtt annyira kedvelt csillogó gyöngyruháknak ma már igen nagy konkurense a fémmel átszőtt, pompőz, virágos brokát és az egyszínű fémlamé”  – írja Guthy Böske Divatmazsolák című cikkéban a Színházi Élet 1935-ben megjelent számában.

Hatalom, tánc, csillogás

A Kiscelli Múzeum kiállításán láthatjuk annak a miseruhának egy darabját, amely Erzsébet császárné, későbbi magyar királyné menyasszonyi ruhájának uszályából készült, amit Ferenc József császárral 1854-ben tartott esküvőjén viselt. Az ezüstszállal átszőtt palástot a hatalom és uralkodás szekció mutatja be. Az uralkodók megjelenése tükrözte hatalmukat, jelentőségüket és gazdagságukat. Öltözékük ragyogása együtt járt annak értékével: nemesfémek, fémszállal átszőtt vagy díszített textíliák mutatják a ruhák társadalmi státuszszimbólum-jellegét.  

A századelőt a modern táncművészet, az orosz balett és a tangó, a két világháború közötti évtizedek szórakozni vágyó embereit pedig a jazz, és a még dinamikusabb mozdulatokat igénylő táncok hozták lázba.

A mozdulatok kiemelésére a ruhákon megjelentek a különálló, lógó gyöngysorok, füzérek, amelyek követték a táncos mozdulatait, és így még jobban megcsillanva elkápráztatták a társaságot, a féfiszemeket. 

A sztárok öltözködését kiemelt figyelem övezte és övezi. Medveczky Ilona egyik 1983-as előadásán viselt, sokat mutató, csillogó fellépőruháját is láthatjuk a kiállításban. Egy másik, strasszköves láncokból álló darabját a 2017-es Story gálán már estélyiként viselte. A ruha készítése óta eltelt évtizedek alatt sokat változtak az öltözködés normái és szokásrendszere. Az utóbbi évek trendje, hogy szinte azon „versenyeznek” az Oscar- és egyéb gálákon, hogy ki tud minél kevesebbet takaró, de annál rafináltabb estélyit felvenni.

A kiállítás gerincét a Kiscelli Múzeum textilgyűjteménye adja, ami a klasszikus darabok mellett sok kivételes kortárs darabbal is büszkélkedhet. Ennek köszönhetően

minden témánál felbukkannak a mai magyar tervezők alkotásai:  Abodi, Artista, Camou, Je suis belle, Konsánszky Dóra, Tóth Bori, Szegedi Kata, USE Unused ruhák is láthatók. 

 

Ragyogj! - Divat és csillogás

Kiscelli Múzeum

2019. október 11. – 2020. március 15.

 

Fejléckép: Ragyogj! Divat és csillogás (Fotó: Kiscelli Múzeum / Kordella Misi)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Klasszikus

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kiállítás

A műgyűjtés szenvedély, izgalom, meglepetés – válogatás a Millot-Durrenberger kollekcióból

Madeleine Millot-Durrenberger Budapesten, a Mai Manó Házban mutatja be nem mindennapi fotográfiai gyűjteményének egy válogatását. A műgyűjtés szenvedélye című tárlat mégsem egyszerű tematikus válogatás, hanem magának a műgyűjtés folyamatának érzékeltetésére vállalkozik.
Vizuál hír

Most vagy soha! – 4,5 milliárdból készül grandiózus Petőfi-film

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készülő alkotás a márciusi ifjak sorsfordító napjának, 1848. március 15-nek állít emléket.
Vizuál ajánló

Helen Mirren közreműködésével elevenedik meg Anne Frank tragikus története

A január 27-től látható Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm új perspektívából mutatja be az emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát és a háborúban elhurcolt gyerekek tragikus sorsát.
Vizuál hír

Saját Banksy-képeit árverezteti el Robbie Williams

A három alkotás között szerepel a Girl With Balloon (Lány lufival) című kép is, amelyre a Sotheby's londoni árverésén lehet majd licitálni március 2-án.
Vizuál Zöldhullám

Válhat-e művész az állatokból?

Mindmáig úgy tudjuk, hogy az ember az egyetlen öntudattal bíró lény a Földön, így egyedül ő hozhat létre művészetet. Tekinthetjük-e mégis művésznek az énekesmadarakat vagy azt a csimpánzt, amelyik előszeretettel fejezte ki magát ecsettel?