Vizuál

Miért olyan ritkák a mosolygó arcok a festészetben?

2019.07.01. 14:55
Ajánlom
Frida Kahlóról úgy hírlett, rossz állapotban lévő fogsora miatt nem hagyta magát soha mosollyal az arcán fotózni. De ez lenne a válasz a művészettörténetet átható általános komolyságra is?

Úgy tűnik, a művészettörténet nagy részében egyáltalán nem volt divatos a nyílt mosoly. Nagyon távolinak tűnnek a komoly portrék ma, amikor kulturális reflexszé vált, hogy ha kamerát látunk, mosolygunk – jegyzi meg Nicholas Jeeves is a The Serious and the Smirk: The Smile in Portraiture című esszéjében. A rossz szájhigiéniának valóban köze lehet ahhoz, hogy a nagy képzőművészeti csarnokokban, a művészet „templomaiban” végighaladva csupa patetikus, komoly arc néz vissza ránk, de sokkal egyszerűbb válasz is létezik a jelenségre:

a modell nem tudott órákon keresztül mosolyogni a festőállvány előtt úgy, hogy arckifejezése ne forduljon át grimaszba,

ezért általános gyakorlattá vált a komoly ábrázolás, esetleg az enyhe félmosoly. Ugyanakkor a mosoly jelentése is koronként változott a festészettörténet során. 

555px-Caravaggio_-_Cupid_as_Victor_-_Google_Art_Project-141023.jpg

Caravaggio: A győztes Amor (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A 17. századi németalföldi festészetben például az alsóbb néprétegek alakjait ábrázolták nyílt mosollyal, sokszor romlott fogakkal, mivel az európai arisztokrácia a nevetést a féktelen duhajkodással, a devianciával azonosította ekkoriban.

Így volt ez Jan Steen, Frans Hals, Judith Leyster és Gerrit van Honthorst festészetében is. Ezekre a festőkre a legnagyobb hatást a nagy olasz előd, Caravaggio gyakorolta, aki elsőként ábrázolta idealizálás nélkül a római tavernák népét, és ez az ábrázolásmód áthatotta mitológiai és vallásos témájú festményeit is. A győztes Ámor című, 1602-es festményén például a fiatal szerelemisten nyíllal a kezében, pajkos mosollyal néz ránk. Hamiskás mosolya botrányosan hatott korában, mivel néhányan a „homoszexuális szenvedély ünneplését” olvasták ki belőle - jegyzi meg Jeeves. Caravaggio közvetlenül inspirálta Gerrit van Honthorst 1624-es, A nevető hegedűs című festményét, aminek szexuális jelentése egyértelmű volt: szinte hallani lehet a hegedűs kéjsóvár nevetését, amit egyértelmű kézmozdulattal kísér. Honthorst tehát már egy szituáció részeként ábrázolja alakját, és egy helyzetre adott reakcióként használja a nevető arcot. 

9784389472_5367e77b35_o-145539.jpg

Gerrit van Honthorst: A nevető hegedűs (Fotó/Forrás: Johnny van Haeften Ltd., The Bridgeman Art Library.)

A zárt ajkú mosoly más jelentést hordozott, az elit, elegáns nők attribútuma volt a képeken, hiszen ezerféle érzelmet közvetíthetett – érdeklődést, flörtölést, enyhe zavart, elégedettséget, stb. 

A komolyság és öröm közötti határmezsgyén megbúvó mosoly a festők számára jó eszköznek bizonyult arra, hogy hosszú perceken át fenntartsák a szemlélődő figyelmét.

Nem véletlen, hogy rengeteg tanulmány foglalkozik Mona Lisa (1503) mosolyával, ami párbeszédre, interakcióra hívja a befogadót. Hasonló mosollyal ábrázolta feleségét Rubens az Isabella Brant portréja (1620-’25) című képen, de ezt az eszközt alkalmazza később, 1805-ben Goya a Doña Isabel de Porcel portréja című festményen, vagy Françoise Poncelle Madame Jacques-Louis Leblancról készült, 1823-as festményén.

mosolyok-142024.png

Balról jobbra: Isabella Brant, Doña Isabel de Porcel, Madame Jacques-Louis Leblanc (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A 19. században aztán a fotó feltalálása után a portréfestészetben egyre gyakoribbak lettek a mosolygó arcok, míg a kortárs modern festők már paródia tárgyává is tették azt, megjelentek a "szociopata" mosolyok is. Kerry James Marshall A művész portréja, amin már csak árnyéka korábbi önmagának (A Portrait of the Artist as a Shadow of His Former Self) című 1980-as festményén egy sötét, kétdimenziós alakot látunk csorba, fülig érő vigyorral, ami a fekete minstrel-ábrázolások és a rasszizmus kritikája is. Yue Minjun pedig a kínai cinikus realizmus részeként csinált karriert saját arcképének vigyorgó karikatúrájából, amivel már a fagyott politikai és társadalmi mosolymaszkokra mutat rá.

mosoly2-143016.png

Kerry James Marshall és Yue Minjun festményei

Mi tehát a mosoly szerepe? Felfed vagy eltakar? A művészettörténet sokat elárul arról, hogyan változott évszázadokon keresztül az, ahogyan az emberiség látni és láttatni akarja önmagát.

(forrás: artsy.netpublicdomainreview.org, A címlapképen balról jobbra: Leonardo Da Vinci: Mona Lisa, Frans Hals: Malle Babbe, Gerrit van Honthorst: A nevető hegedűs, Kerry James Marshall A művész portréja...)

Caravaggio megölt egy embert, a

Kapcsolódó

Caravaggio megölt egy embert, a "bűnjeleket" festményei is hordozzák

Tudta, hogy a művészettörténet ünnepelt alakja egy féltékenységi vita során halálosan megsebesített egy fiatal festőt, és még csak nem is volt hajlandó megbűnhődni tettéért?

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kiállítás

A műgyűjtés szenvedély, izgalom, meglepetés – válogatás a Millot-Durrenberger kollekcióból

Madeleine Millot-Durrenberger Budapesten, a Mai Manó Házban mutatja be nem mindennapi fotográfiai gyűjteményének egy válogatását. A műgyűjtés szenvedélye című tárlat mégsem egyszerű tematikus válogatás, hanem magának a műgyűjtés folyamatának érzékeltetésére vállalkozik.
Vizuál hír

Most vagy soha! – 4,5 milliárdból készül grandiózus Petőfi-film

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készülő alkotás a márciusi ifjak sorsfordító napjának, 1848. március 15-nek állít emléket.
Vizuál ajánló

Helen Mirren közreműködésével elevenedik meg Anne Frank tragikus története

A január 27-től látható Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm új perspektívából mutatja be az emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát és a háborúban elhurcolt gyerekek tragikus sorsát.
Vizuál hír

Saját Banksy-képeit árverezteti el Robbie Williams

A három alkotás között szerepel a Girl With Balloon (Lány lufival) című kép is, amelyre a Sotheby's londoni árverésén lehet majd licitálni március 2-án.
Vizuál Zöldhullám

Válhat-e művész az állatokból?

Mindmáig úgy tudjuk, hogy az ember az egyetlen öntudattal bíró lény a Földön, így egyedül ő hozhat létre művészetet. Tekinthetjük-e mégis művésznek az énekesmadarakat vagy azt a csimpánzt, amelyik előszeretettel fejezte ki magát ecsettel?