Vizuál

Miért olyan ritkák a mosolygó arcok a festészetben?

2019.07.01. 14:55
Ajánlom
Frida Kahlóról úgy hírlett, rossz állapotban lévő fogsora miatt nem hagyta magát soha mosollyal az arcán fotózni. De ez lenne a válasz a művészettörténetet átható általános komolyságra is?

Úgy tűnik, a művészettörténet nagy részében egyáltalán nem volt divatos a nyílt mosoly. Nagyon távolinak tűnnek a komoly portrék ma, amikor kulturális reflexszé vált, hogy ha kamerát látunk, mosolygunk – jegyzi meg Nicholas Jeeves is a The Serious and the Smirk: The Smile in Portraiture című esszéjében. A rossz szájhigiéniának valóban köze lehet ahhoz, hogy a nagy képzőművészeti csarnokokban, a művészet „templomaiban” végighaladva csupa patetikus, komoly arc néz vissza ránk, de sokkal egyszerűbb válasz is létezik a jelenségre:

a modell nem tudott órákon keresztül mosolyogni a festőállvány előtt úgy, hogy arckifejezése ne forduljon át grimaszba,

ezért általános gyakorlattá vált a komoly ábrázolás, esetleg az enyhe félmosoly. Ugyanakkor a mosoly jelentése is koronként változott a festészettörténet során. 

555px-Caravaggio_-_Cupid_as_Victor_-_Google_Art_Project-141023.jpg

Caravaggio: A győztes Amor (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A 17. századi németalföldi festészetben például az alsóbb néprétegek alakjait ábrázolták nyílt mosollyal, sokszor romlott fogakkal, mivel az európai arisztokrácia a nevetést a féktelen duhajkodással, a devianciával azonosította ekkoriban.

Így volt ez Jan Steen, Frans Hals, Judith Leyster és Gerrit van Honthorst festészetében is. Ezekre a festőkre a legnagyobb hatást a nagy olasz előd, Caravaggio gyakorolta, aki elsőként ábrázolta idealizálás nélkül a római tavernák népét, és ez az ábrázolásmód áthatotta mitológiai és vallásos témájú festményeit is. A győztes Ámor című, 1602-es festményén például a fiatal szerelemisten nyíllal a kezében, pajkos mosollyal néz ránk. Hamiskás mosolya botrányosan hatott korában, mivel néhányan a „homoszexuális szenvedély ünneplését” olvasták ki belőle - jegyzi meg Jeeves. Caravaggio közvetlenül inspirálta Gerrit van Honthorst 1624-es, A nevető hegedűs című festményét, aminek szexuális jelentése egyértelmű volt: szinte hallani lehet a hegedűs kéjsóvár nevetését, amit egyértelmű kézmozdulattal kísér. Honthorst tehát már egy szituáció részeként ábrázolja alakját, és egy helyzetre adott reakcióként használja a nevető arcot. 

Gerrit van Honthorst: A nevető hegedűs (1624.) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A zárt ajkú mosoly más jelentést hordozott, az elit, elegáns nők attribútuma volt a képeken, hiszen ezerféle érzelmet közvetíthetett – érdeklődést, flörtölést, enyhe zavart, elégedettséget, stb. 

A komolyság és öröm közötti határmezsgyén megbúvó mosoly a festők számára jó eszköznek bizonyult arra, hogy hosszú perceken át fenntartsák a szemlélődő figyelmét.

Nem véletlen, hogy rengeteg tanulmány foglalkozik Mona Lisa (1503) mosolyával, ami párbeszédre, interakcióra hívja a befogadót. Hasonló mosollyal ábrázolta feleségét Rubens az Isabella Brant portréja (1620-’25) című képen, de ezt az eszközt alkalmazza később, 1805-ben Goya a Doña Isabel de Porcel portréja című festményen, vagy Françoise Poncelle Madame Jacques-Louis Leblancról készült, 1823-as festményén.

Rubens: Isabella Brant portréja (1620-’25) (Fotó/Forrás: Wikimedia)

A 19. században aztán a fotó feltalálása után a portréfestészetben egyre gyakoribbak lettek a mosolygó arcok, míg a kortárs modern festők már paródia tárgyává is tették azt, megjelentek a "szociopata" mosolyok is. Kerry James Marshall A művész portréja, amin már csak árnyéka korábbi önmagának (A Portrait of the Artist as a Shadow of His Former Self) című 1980-as festményén egy sötét, kétdimenziós alakot látunk csorba, fülig érő vigyorral, ami a fekete minstrel-ábrázolások és a rasszizmus kritikája is. Yue Minjun pedig a kínai cinikus realizmus részeként csinált karriert saját arcképének vigyorgó karikatúrájából, amivel már a fagyott politikai és társadalmi mosolymaszkokra mutat rá. Mi tehát a mosoly szerepe? Felfed vagy eltakar? A művészettörténet sokat elárul arról, hogyan változott évszázadokon keresztül az, ahogyan az emberiség látni és láttatni akarja önmagát.

Fejléckép: Leonardo Da Vinci: Mona Lisa és Judith Leyter: Potré a malomkő-gallért és szárnyas diadémsapkát viselő asszonyról (Forrás: Wikipedia)

Caravaggio megölt egy embert, a

Kapcsolódó

Caravaggio megölt egy embert, a "bűnjeleket" festményei is hordozzák

Tudta, hogy a művészettörténet ünnepelt alakja egy féltékenységi vita során halálosan megsebesített egy fiatal festőt, és még csak nem is volt hajlandó megbűnhődni tettéért?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Mindig is nagyobb volt bennem a színház utáni alázat, mint az önmutogatásra való késztetés" – Sunyovszky Szilvia 75 éves

A Kossuth-díjas színésznő február 2-án ünnepli a 75. születésnapját. Noha a színészi pályát több, mint 30 éve diplomáciai és politikusi munkára váltotta, így is nyomot hagyott a hazai színházi és filmes életben.
Könyv

Ők kapják idén a Baumgarten-díjat

Február 8-án szerdán, 18 órakor adják át az idei Baumgarten-emlékdíjat, illetve a Baumgarten-emlékjutalmat a Vörösmarty téri Szamos Gourmet Házban.
Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Vizuál

Egy hónap múlva kezdődik a Frankofón Filmnapok

Március 1-12. között huszonhat kortárs, köztük több díjnyertes alkotást láthat a magyar közönség a frankofón filmtermés legjavából.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Egy gyűrű mind felett

A Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos ezúttal – Agatha Christie után szabadon – az olvasóra bízza annak eldöntését, hogy pontosan hogyan is keletkezhetett ez a balatoni fénykép Teddy Harpóról.
Vizuál ajánló

Dívák és némafilmsztárok a XV. kerületben

Február 9-én, a Hollywood a Csokonaiban!-sorozat második alkalmán izgalmas részleteket tudhatunk meg a hollywoodi némafilmkorszak magyar sztárjairól a Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban.
Vizuál ajánló

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Vizuál ajánló

A geometria ösvényein – Konok Tamás munkáiból nyílik kiállítás a Molnár Ani Galériában

Egy átfogó kiállítás keretein belül, Architektúra címmel mutatja be a nemrégiben elhunyt Konok Tamás életművét február 10-től a Molnár Ani Galéria.