Vizuál

Miért ronda öregemberek a babák a középkori festményeken?

2018.03.23. 09:32
Ajánlom
Valahogy nincsenek rendben azok a bébik, amelyeket ilyen és olyan Madonnák és Szűz Máriák tartanak a kezükben a középkori freskókon és festményeken.
Duccio di Buoninsegna (1255-1319): A szűz a gyermekkel

Duccio di Buoninsegna (1255-1319): A szűz a gyermekkel (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Ha nem is mindig öregemberek, de legalább középkorú, nem túl fitt férfiak, Miki-egér hajvonallal. Ez felveti a kérdést: a 12-15. században a festők bénán rajzoltak? Vagy illegális volt a kisbabáknak modellt ülni, esetleg akkoriban az emberek még öregen születtek? A válasz:

Nem.

Mielőtt a témára térnénk, szemrevételezzük ezt a különlegesen ronda kisbabát:

Giotto: A szűz a gyermekkel

Giotto: A szűz a gyermekkel

Hogy miért?

A kínzó kérdést Matthew Averett, a The Early Modern Child in Art and History c. antológia szerzője, művészettörténész válaszolta meg a Voxnak. A ronda babák jelenléte a festményeken jól elhatárolja a középkort a reneszánsztól. Lehet, hogy ezeket a festményeket szemlélve azt mondjuk, hogy valami nagyon nincs rendben, de éppen ez a helyzet, ha egy Picassót látunk. Alapvetően két oka van annak, hogy ezek a bébik ronda öregembereknek tűnnek.

Duccio di Buoninsegna (1284 k.): Madonna gyermekkel

Duccio di Buoninsegna (1284 k.): Madonna gyermekkel

  • A középkori festmények többségén a bébi maga a gyermek Jézus. A homonkulus-szerű Jézus koncepciója befolyásolta, hogy ábrázolják a gyermeket.
    Ezeket a portrékat általában az egyház rendelte a művészektől, ez pedig már behatárolta a témát: a festményeken szereplő baba csakis Jézus lehetett, a középkori Jézus-képet pedig nagyon is befolyásolta a homunculus, az az a "kis ember"-koncepció. Ez az az elképzelés, amely szerint Jézus tökéletes formában jött a világra, tehát babakorában nem úgy nézett ki, mint egy baba. Hanem mint egy tettre kész pátriárka (aki enyhén kopaszodik). Ez a homunculus-szerű kis Jézus aztán standard lett a Jézus-ábrázolásban.
Cimabue: Madonna gyermekkel

Cimabue: Madonna gyermekkel

  • A középkori művészeket nem igazán érdekelte a realista ábrázolás
    Ez, a valóságra nyomokban sem törekvő ábrázolásmód jól tükrözi a középkori művészt, akit korántsem érdekelte a realizmus. „Az a furcsa, hogy a középkori művészet egyáltalán nem foglalkozik a valósághűséggel, és sokkal jobban vonzzák a konvenciók” – mondja Averett. Ezért van az, hogy ezek a festmények rendkívül hasonlítanak egymásra.
Paolo Veneziano (1333 k.): Madonna gyermekkel

Paolo Veneziano (1333 k.): Madonna gyermekkel (Fotó/Forrás: Mondadori Portfolio / Getty Images Hungary)

A reneszánsz végül újra széppé tette a festmények bébijeit. A világi művészetek felvirágzásával a kisdedek az ártatlanság szimbólumai lettek – főként azért, mert nem tartották őket „bűnben fogantaknak”. Így azt sem erőltették, hogy rondán mutassanak a vásznon. „A reneszánsz egyik újdonsága a természet, a formák megfigyelése, és valósághű megörökítése” – mondja Averett. Ez azt is jelenti, hogy a bébik olyanok lettek, amilyenek: szépek.

Zárásul: íme két, reneszánsz kori szép baba.

Raffaello: Madonna a Gyermekkel és a Keresztelővel (1510 k.)

Raffaello: Madonna a Gyermekkel és a Keresztelővel (1510 k.) (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„A politika félelmetes szinten átszőtt mindent” – Vecsei H. Miklós is megszólalt a Junior Prima-közlemény kapcsán

A Junior Prima Díj átadóján Vilmányi Benett nem vette át a kitüntetést, amelyre a korábbi díjazottak közös közleményben reagáltak. Az aláírók között volt Vecsei H. Miklós is, aki közösségi oldalán fejtette ki véleményét az ügyről.
Színház

„Elkötelezett hívei vagyunk a vélemény- és szólásszabadságnak” – közleményt adtak ki a Junior Prima Díj birtokosai

A Junior Prima szeptember 20-án tartott díjátadó ünnepségén az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést. Az elismerés birtokosai most közleményben reagáltak az esetre – adta hírül a Színház Online.
Klasszikus

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Színház

A Candide és a Szólít a szörny nyerte az eSzínház Fesztivál fődíját

Második alkalommal rendezték meg a virtuális térben az eSzínház Fesztivált, melynek keretében szeptember 16. és 25. között 18 színház 19 produkcióját láthatta a közönség. Az online szemlét négy kontinens 23 országából követték a nézők, a fesztivál végével a zsűri és a közönség döntött a legjobb produkciókról és alkotókról.
Vizuál

Pasifilm, háromgenerációnyi pasiüggyel – interjú Breier Ádámmal

Krasznahorkai Lászlóról és Havannában élő magyarokról forgatott dokumentumfilmet, jelenleg pedig Lefkovicsék gyászolnak címmel készíti első nagyjátékfilmjét. Breier Ádám rendezővel többek közt a forgatókönyvírás nehézségeiről, kubai tanulmányairól, a zsidó kultúra megfoghatatlanságáról, a kritikáktól való félelemről beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A gép szívében című filmet indítja az Oscar-díjért Bulgária

Martin Makariev alkotását indítja az Anya című film helyett Bulgária a 2023-as Oscar-díj legjobb nemzetközi film kategóriájában. A történet a kommunista Bulgáriába kalauzolja el a nézőket, ahol egy fegyenccsoport túszdrámába keveredik.
Vizuál ajánló

Artists in Residence – különleges programmal készül a Babel Camp Balatonbogláron

A boglári Babel Camp főképp azért csatlakozott a VEB2023 EKF Kultháló programjához, hogy a szezonon kívül is kulturális programokat biztosíthassanak a tó déli partján. Ennek kapcsán szeptember 25. és október 25. között összművészeti alkotótáborral várják a művészetek iránt érdeklődőket.
Vizuál ajánló

Art Market Budapest 2022 – A kortárs képzőművészet hazai csúcstalálkozója

Október 6. és 9. között 30 országból érkező mintegy 120 kiállító, több mint 500 művész több ezer alkotásával várja a közönséget a Bálna Budapest épületének négy emeletén, összesen mintegy 8000 négyzetméteren – ezzel Közép- és Kelet-Európa vezető kortárs képzőművészeti vására tovább erősíti meghatározó szerepét a régióban.
Vizuál ajánló

„Anyu, én nem akarok háborút!” – Gyerekrajzokból nyílt kiállítás a Lengyel Intézet előtt

Hibrid kiállítás nyílt a budapesti Lengyel Intézet előtt és az online kiállítótérben „Anyu, én nem akarok háborút! 1939-45 Lengyelország / 2022 Ukrajna” címmel. A lengyel-ukrán levéltári projekt saját országuk háborús gyerekrajzait mutatja be.
Vizuál interjú

Pasifilm, háromgenerációnyi pasiüggyel – interjú Breier Ádámmal

Krasznahorkai Lászlóról és Havannában élő magyarokról forgatott dokumentumfilmet, jelenleg pedig Lefkovicsék gyászolnak címmel készíti első nagyjátékfilmjét. Breier Ádám rendezővel többek közt a forgatókönyvírás nehézségeiről, kubai tanulmányairól, a zsidó kultúra megfoghatatlanságáról, a kritikáktól való félelemről beszélgettünk.