Vizuál

Mikor hívhatunk egy helyet hazánknak?

2017.01.26. 09:23
Ajánlom
Magyarországról manapság inkább lelépni szokás, Vranik Roland filmjének főszereplője mégis azért küzd, hogy végleg itt maradhasson.

Kalandvágyból itthon maradtunk - mondta Hofi Magyarországról, de Wilsonban semmi hasonló motiváció nem munkálkodik. Éppen ellenkezőleg, ő csak egy nyugodt helyre vágyik, ahol nem kínozzák egymást elvetemült csoportok, és a terhes nőkből sem vágják ki gyereküket. Egy ilyen afrikai országból menekült ugyanis Budapestre évekkel ezelőtt. Biztonsági őrként dolgozik, jól beszéli a nyelvet, albérletben lakik, kedves, megértő és intelligens. Bár bőrszíne más, mint az itt lakóké, ugyanazok az álmai, vágyai és igényei vannak: azt akarja, hogy elismerjék és megbecsüljék, családot akar alapítani és végleg letelepedni. Ezért hajt mániákusan az állampolgársági papírra is: 

úgy véli, ha hivatalosan is magyar állampolgárrá válik, akkor már semmiben nem fog különbözni szomszédjaitól, vagy épp a sarki hentestől.
mozikepek (5).png

mozikepek (5).png (Fotó/Forrás: Kiss Nelly)

Az állampolgár alapsztorija, és a jelenleg uralkodó politikai-társadalmi helyzet miatt nagyon

könnyen válhatott volna egyoldalú, harcosan ideologizáló, unalmasan blődli filmmé.

 Vranik Roland viszont érzékenyen és nagyon okosan nyúlt az alapanyaghoz, így minden előzetes feltevésemre és sztereotípiámra rácáfolt - mindezt egy cseppnyi erőltetettség és izzadságszag nélkül.

A főhőst játszó, egyébként valóban Budapesten élő és a BKK-nál dolgozó dr. Cake-Baly Marcelo telitalálat a főszerepre. A plakátról még óriási, morózus alakként tekint le ránk, hogy aztán két jelenet alatt rájöhessünk, mennyire csalóka az első benyomásunk. Alakja nehezen és mégis könnyen bekategorizálható, ezért is működik olyan remekül a film: menekültként érkezett az országba, de nem idomul azokhoz az elvárásokhoz, amiket sokan ehhez a szerephez kötnek.

Nem elégedik meg azzal, hogy befogadták, egy percig sem tetszeleg az áldozat szerepében, akaratos, csökönyös, és mindvégig kiáll elvei mellett.

 Tudja, hogy akkor hívhat hazájának egy helyet, ha a papír mellett érzelmek és a családja is oda kötik. Így tehát két fronton is küzd azért hogy magyar lehessen. Az első harcot az állampolgársági vizsgán és bevándorlási hivatalban vívja - azt gondolhatnánk, ez a nehezebb. Pedig a második front a keményebb: szerelmet talál egy középkorú, családos magyar tanárnő személyében. Közben befogad egy terhes szír menekült nőt, akit egykori lakótársa ültetett fel.

MG 5597

MG 5597 (Fotó/Forrás: Kiss Nelly)

Fassbinder óta tudjuk, hogy a félelem megeszi a lelket, főleg ha eltérő származású szereplők közötti szerelemről van szó. Wilson és Mari viszont ugyanolyan pár, mint a mellettünk vagy felettünk lakók: veszekednek, szeretkeznek, wellneseznek, csak épp eltérő a bőrszínük.

Vranik óvakodik az olcsó hatáskeltéstől, nem mitizálja sem Wilsont, sem a fővárost és a magyarokat.

Nincs tipikus "szarittlenni" Magyarország-kép: vannak segítőkész és kevésbé segítőkész emberek az országban, csak úgy mint mindenütt máshol.

mozikepek (4).png

mozikepek (4).png (Fotó/Forrás: Kiss Nelly)

Az állampolgár drámai oldala sem pusztán abból adódik, hogy egy egykori afrikai menekült beleszeret egy magyar nőbe. Egy ennél sokkal komplexebb képet fest a film, amit remekül ábrázolt karakterekkel jelenít meg. Nemcsak megszeretjük, de együtt is érzünk a figurákkal. Valódi alakokat láthatunk a vásznon, problémákkal, álláspontokkal, származással és múlttal, amit nem tudnak és nem is akarnak elfelejteni. Mindezt keresetlen egyszerűséggel, hol viccesen, hol megdöbbentően drámaian. Bele kell húzniuk a magyar filmeknek, mert könnyen elképzelhető, hogy már januárban megvan az idei legjobb.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.