Kalandvágyból itthon maradtunk - mondta Hofi Magyarországról, de Wilsonban semmi hasonló motiváció nem munkálkodik. Éppen ellenkezőleg, ő csak egy nyugodt helyre vágyik, ahol nem kínozzák egymást elvetemült csoportok, és a terhes nőkből sem vágják ki gyereküket. Egy ilyen afrikai országból menekült ugyanis Budapestre évekkel ezelőtt. Biztonsági őrként dolgozik, jól beszéli a nyelvet, albérletben lakik, kedves, megértő és intelligens. Bár bőrszíne más, mint az itt lakóké, ugyanazok az álmai, vágyai és igényei vannak: azt akarja, hogy elismerjék és megbecsüljék, családot akar alapítani és végleg letelepedni. Ezért hajt mániákusan az állampolgársági papírra is:
Az állampolgár alapsztorija, és a jelenleg uralkodó politikai-társadalmi helyzet miatt nagyon
Vranik Roland viszont érzékenyen és nagyon okosan nyúlt az alapanyaghoz, így minden előzetes feltevésemre és sztereotípiámra rácáfolt - mindezt egy cseppnyi erőltetettség és izzadságszag nélkül.
A főhőst játszó, egyébként valóban Budapesten élő és a BKK-nál dolgozó dr. Cake-Baly Marcelo telitalálat a főszerepre. A plakátról még óriási, morózus alakként tekint le ránk, hogy aztán két jelenet alatt rájöhessünk, mennyire csalóka az első benyomásunk. Alakja nehezen és mégis könnyen bekategorizálható, ezért is működik olyan remekül a film: menekültként érkezett az országba, de nem idomul azokhoz az elvárásokhoz, amiket sokan ehhez a szerephez kötnek.
Tudja, hogy akkor hívhat hazájának egy helyet, ha a papír mellett érzelmek és a családja is oda kötik. Így tehát két fronton is küzd azért hogy magyar lehessen. Az első harcot az állampolgársági vizsgán és bevándorlási hivatalban vívja - azt gondolhatnánk, ez a nehezebb. Pedig a második front a keményebb: szerelmet talál egy középkorú, családos magyar tanárnő személyében. Közben befogad egy terhes szír menekült nőt, akit egykori lakótársa ültetett fel.
Fassbinder óta tudjuk, hogy a félelem megeszi a lelket, főleg ha eltérő származású szereplők közötti szerelemről van szó. Wilson és Mari viszont ugyanolyan pár, mint a mellettünk vagy felettünk lakók: veszekednek, szeretkeznek, wellneseznek, csak épp eltérő a bőrszínük.
Nincs tipikus "szarittlenni" Magyarország-kép: vannak segítőkész és kevésbé segítőkész emberek az országban, csak úgy mint mindenütt máshol.
Az állampolgár drámai oldala sem pusztán abból adódik, hogy egy egykori afrikai menekült beleszeret egy magyar nőbe. Egy ennél sokkal komplexebb képet fest a film, amit remekül ábrázolt karakterekkel jelenít meg. Nemcsak megszeretjük, de együtt is érzünk a figurákkal. Valódi alakokat láthatunk a vásznon, problémákkal, álláspontokkal, származással és múlttal, amit nem tudnak és nem is akarnak elfelejteni. Mindezt keresetlen egyszerűséggel, hol viccesen, hol megdöbbentően drámaian. Bele kell húzniuk a magyar filmeknek, mert könnyen elképzelhető, hogy már januárban megvan az idei legjobb.