Vizuál

Milyen munka áll Az Év Múzeuma díj mögött?

2020.11.26. 11:00
Ajánlom
A múzeumok szakmai szervezete, a Pulszky Társaság idén először ítélte oda Az Év Múzeuma díjat egy tisztán kortárs művészeti profilú múzeumnak. Mennyi munka áll amögött, hogy a Ludwig lehetett a nagy múzeumok kategóriájának nyertese? Dr. Fabényi Juliával, az intézmény igazgatójával beszélgettünk.

Mit jelent a díj a Ludwignak?

Számunkra is fontos egy ilyen szakmai elismerés, mert mi egy nagyon széles spektrumon egy nagyon kis pont vagyunk. Megtisztelő, hogy ebben a rangsorban szerepelünk, hiszen ezt a díjat eddig minden évben nagyon komoly intézmények kapták. Kevés kortárs művészeti intézmény található a magyar múzeumi térképen, nem mi állunk a magyar muzeológia homlokterében. Az odaítéléskor is hangsúlyozták, hogy autentikus a programunk, okosan mozgatjuk a gyűjteményünket.

Milyen szempontokat mérlegeltek a díj odaítélésekor?

Komoly hangsúlyt kap a tudományos kutatás, ami a Ludwig Múzeumban összetett folyamat. A tudományos munka nem feltétlenül egy műtárgyra koncentrál. Minden kolléga foglalkozik azzal, mi az, ami érvényes és kidolgozásra váró szempont a múzeum helyzetében. Mit kell alátennünk, hogy segítse a múzeum későbbi munkáját. Ezek mind nemzetközi elismerést is hoztak.

fabenyi_julia_6887w-105228.jpg

Fabényi Julia (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

Többek között a médiaművészet megőrzését, feldolgozását vizsgáltuk: milyen fizikai és filozófiai következményei vannak annak, hogy egy 1998-ban készült médiaművészeti alkotás 2020-ban bemutatható legyen? Történt-e például esztétikaiérték-vesztés vagy éppen -növekedés? Kortárs művészetből adódó kérdésekre keresünk megoldást a muzeológiai munkában. A tudományos tevékenység része a múzeumpedagógia és a médiaművészetiállomány-védelem is. Ezek mind sok kis egyedi alkotásból, tehetségből jönnek létre, a kollégákéból, akik mind rendkívül innovatívak.

Mennyire számít maga a gyűjtemény?

Kiállítási stratégiánkban törekedtünk arra, hogy a magyar művészet érvényes, de még szürke pontjait feldolgozzuk, és azokat a nemzetközi színtéren is megjelenítsük. Most utazott ki a Lassú élet. Radikális hétköznapok című nemzetközi csoportos kiállításunk Koblenzbe – a nyitást követően alig 6 óra múlva sajnos be is kellett zárni, mert elrendelték a karantént. Ez a kiállítás ténylegesen a korszak problémájára, a lestrapált természetre, az emberi szervezetre és a vírus terjedésére reagált. Akkor tervezték a kollégák, amikor még fel sem merült, hogy jön a Covid–19. Elképesztően aktuális, hogy miképp tud egy műtárgy előrevetíteni kérdéseket, problémákat. És pont ezt a kiállítást nem tudjuk bemutatni, csak online…

A gyűjteményezési elképzeléseink is jók, a legjobban a közép-kelet-európai kortárs művészethez értünk. Ennek vannak visszatekintő tendenciái, mint amilyen a neoavantgárd. Ezt kiállításstratégiával is építjük. Vannak innovatív tárlataink is. Nemcsak nagyon átfogó, jól feldolgozott monografikus vagy tematikus kiállításaink vannak, hanem olyanok, amelyekben kiállításrendezésileg egészen újszerű dolgot hoztunk létre. Ilyen volt a Rock-tér-idő, ahol különféle médiumokon keresztül szóltak az üzenetek a látogatókhoz vagy a Ludwig 30 című kiállításunk is, amelynél nyitott műhely jellege volt az egész kiállító térnek és minden szakmai részlegünk kapott bemutatkozási felületet.

fabenyi_julia__7003w-105228.jpg

Fabényi Julia (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

A helyszín is szerepet játszott a választásban?

A díjazás során szempontként szerepelt az is, hogy a múzeum mennyire közönségbarát. A Ludwig Múzeum egy korszerű épületben található. Ez nagyon fontos, mert sok múzeumot az épület struktúrája tesz kevéssé látogatóbaráttá. Azt is értékelték, hogy jó szomszédságban vagyunk a Müpával, s élünk is az intézmény adta lehetőségekkel. A napközbeni foglalkozásaikat saját programjainkkal egészítjük ki. A Müpába váltott belépőjeggyel ingyen látogathatóak a kiállításaink, akár este nyolcig is.

A szakma mellett a látogatók is értékelték a múzeumot?

Tavaly 110 ezer vendégünk volt, most a karantén miatt nyilván alacsonyabb ez a szám. A BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításunkat kifejezetten sokan látogatják.

150 évnyi tudomány hálózata

Kapcsolódó

150 évnyi tudomány hálózata

Barabási Albert-László hálózatkutató több mint két évtizedes munkássága alatt számos különleges feladattal találkozott. Az egyik legmeglepőbb felkérés a Nature magazintól érkezett 2019-ben, amikor az újság szerkesztősége a lap alapításának 150 éves évfordulóját készült megünnepelni. Azzal a kéréssel keresték meg, hogy tervezze meg a magazin ünnepi számának címlapját. Mi került a címlapra, és hogyan zajlott a munka?

Mi lapul a gyapotszedők mosolya mögött? – Lakner László festményének titka a Ludwig Múzeum kiállításán

Kapcsolódó

Mi lapul a gyapotszedők mosolya mögött? – Lakner László festményének titka a Ludwig Múzeum kiállításán

A Ludwig Múzeum gyűjteményének több mint száz művét bemutató Időgép című kiállításon sokféle alkotással találkozhatunk, amelyek között számos festmény is helyet kapott. Lakner László képén mosolygó gyapotszedő munkások láthatók. Vajon mennyire őszinte ez a mosoly, és mi lapul mögötte?

A KULT50 bemutatja: Fabényi Júlia

A KULT50 bemutatja: Fabényi Júlia

Immár negyedik esztendeje dolgozik a Ludwig Múzeum élén, a hazai kortárs művészet legjelentősebb állami intézményének vezetőjeként. Fabényi Júlia portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Sir Simon Rattle otthagyja Londont

Személyes okokkal indokolja, hogy 2023-ban távozik a Londoni Szimfonikusok éléről, és a müncheni Bajor Rádiózenekarnál folytatja a neves brit karmester.
Klasszikus

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.
Zenés színház

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.
Színház

Elhunyt Vass Gábor színész

Évtizedekig dolgozott színházban, a legtöbben viszont orgánumát ismerik: ő volt Sean Connery és Bruce Willis magyar hangja. Hatvannégy éves volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.
Vizuál hír

A legígéretesebb európai színésztehetségek közé választották Stork Natasát

Stork Natasát Európa tíz ígéretes színésztehetsége között mutatja be a European Film Promotion (EFP) a nemzetközi filmszakmának február végén. A filmpromóciós szervezeteket tömörítő EFP által felkért szakmai zsűri a magyar színésznőt beválasztotta a „Shooting Stars” programba.
Vizuál rijksmuseum

Több mint 700 ezer művészeti alkotást tesz ingyen elérhetővé a Rijksmuseum

Az amszterdami múzeum Vermeer, Rembrandt, Van Dyck és Van Gogh festményeinek kiállítójaként rendkívül népszerű a turisták körében. Az intézmény 709 ezer műalkotást online tett elérhetővé bárki számára.
Vizuál hír

Erős mezőnyben versenyez az Oscar-jelölésért Horvát Lili filmje

Megdöntve a 2017-es rekordot, idén 93 filmet neveztek az Oscarra a nemzetközi film kategóriában, de a női rendezők száma is kimagasló. Az alkotások közül többfordulós szavazással választja ki az amerikai filmakadémia azokat a produkciókat, melyek idén áprilisban esélyesek lehetnek a díjra.
Vizuál magazin

Utcára kerültek a Független Képzősök (clickbait!)

Az SZFE hónapok óta tartó harcára reflektálva a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói pályázatot hirdettek. A beérkezett munkákból létrejött kiállításnak a járványhelyzet következtében kirakatok adnak otthon. Képzős diákokkal a kirakatkiállítás szervezésének nehézségeiről, művészeti autonómiáról és a lázadás szükségességéről beszélgettünk.