A Jeney Zoltán emlékére készült videós összeállítás:
A Filmalap cikke felidézi, hogy az Új Zenei Stúdió tagjai közül sokan (Jeney Zoltán, Eötvös Péter vagy Vidovszky László) kapcsolatba kerültek a filmmel. Bódy Gábor volt az, aki vallotta, hogy mindig az újat, a nem konvencionálisat kell keresni a filmzenében, s hasonló ars poeticát vallott Jeney is.
Jeney 1964-ben írta első nagyjátékfilm-zenéjét, Jancsó Miklós Így jöttem című alkotásához. „A film különös, atonális rétegei, zörejezése teljesen új hangzás volt a korabeli magyar filmben. Ez a hangzásvilág felerősítette azt az újszerű vizualitást, amely kamera jellegzetes, hosszú mozgásaira kezd épülni, Jancsónál ebben a filmben először” – írja Fazekas Eszter cikke.
Négy évvel később Jeney megismerkedett Huszárik Zoltánnal, akivel Rómában végignézték a korabeli francia és olasz újhullám filmjeit. Huszárik a Capriccio című filmjére kérte fel Jeneyt: „Már itt megvalósult az a törekvése [Jeneynek], amelyet a Szindbádban, tehát egy egészestés, nem kísérleti filmen is végig tudott vinni: a zenének mindig legyen vizuális funkciója, sosem egyszerű kísérőzeneként, hanem aktív, diegetikus módon legyen jelen a filmben.”
A teljes cikket itt lehet elolvasni.
Négy film, a Szindbád, a Tisztelet az öregasszonyoknak, a Round és a Kalah novemberben szabadon hozzáférhető, ITT lehet megnézni.)