Levetette a festményt takaró leplet Munkácsy Mihály Golgota című művéről a kép tulajdonosa, Pákh Imre, miután a Kúria hatályon kívül helyezte a kép védetté nyilvánításáról szóló per jogerős ítéletét, és visszaküldte az ügyet az elsőfokú bírósághoz, hogy tárgyalja újra. 

Pákh a Magyar Időknek mondta el, hogy egyelőre nincs szándékában eladni a képet, azonban úgy gondolja, hogy ha az a gazdag műgyűjtők látóterébe, Budapestre vagy Bécsbe kerülne, akkor hamar érkezne rá ajánlat. 

A Golgota egy különleges kép, amely vonzza a gazdag gyűjtőket, ha elhagyja Debrecent és ki van állítva például Budapesten vagy Bécsben."

A potenciális vevők azonnal tesznek egy ajánlatot, amint meglátják a saját szemükkel" - nyilatkozta az Amerikában élő műgyűjtő.

Munkácsy Mihály: Golgota

A per új fordulatainak köszönhetően ismét együtt látható Munkácsy Mihály Krisztus trilógiája a Déri Múzeumban. "A Golgota helye Debrecenben van a trilógia tagjaként, azért vettem meg az előző tulajdonostól, aki tényleg el akarta adni egy amerikai gyűjtőnek, a vétellel ezt gátoltam meg" – magyarázta Pákh Imre a lapnak. 

A három monumentális festmény közül jelenleg egyedül a Golgota van magánkézben. Pákh Imre is tárgyalt a magyar állammal az eladásról, most azonban azt mondta, "a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjával jelenleg nincs semmilyen kapcsolata, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar állam más szervével nem tárgyal a kép jövőbeni sorsáról."

A kúria döntése és az ügy előzményei:

A kulturális javak védetté nyilvánítása iránti eljárásban hivatkozott visszaviteli kötelezettség intézményét a közjog szabályozza, így az nem azonos a letéti szerződéshez kapcsolódó visszaadási kötelezettséggel - hangsúlyozta közleményében a Kúria.

Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre, aki az Amerikai Egyesült Államok állampolgára.

A felperes és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról tárgyalások folytak, melyek nem vezettek eredményre. Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.

Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Az indokolásban a hatóság kiemelte, hogy visszaviteli kötelezettség a mű tekintetében nem állapítható meg.

Munkácsy-terem

Pákh Imre fellebbezett, azonban a másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú határozatot, azzal az indoklással, hogy az alkotás a magyar kultúrtörténet pótolhatatlan és meghatározó műve, melyre vonatkozóan visszaviteli kötelezettség - mint a védetté nyilvánítást kizáró ok - nem áll fenn.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Hangsúlyozta, az eljárás során a felperes a visszaviteli kötelezettségre irányadó, értékelhető tartalmú iratot nem csatolt, a letéti szerződések ezt igazoló adatot nem tartalmaznak; Pákh Imre tulajdonjogának korlátozása a közérdek védelméhez képest nem aránytalan.

A felperes felülvizsgálati kérelmére a Kúria végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította.

A Kúria indoklása szerint a Golgota az elsőfokú ítéletben írtakkal szemben nem állt általános védelem alatt. Az egyedi védetté nyilvánításnak akadálya a visszaviteli kötelezettség fennállása, mely fogalmat az irányadó jogszabály nem definiálja.

A Kúria álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból.

A jogviszony elbírálására a kulturális örökségvédelmi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. A letéti szerződéshez kapcsolódóan a Ptk.-ban meghatározott visszaadási kötelezettség nem azonos a visszaviteli kötelezettséggel, a két jogintézmény teljesen eltérő alapokon áll - szögezi le a Kúria határozata.

Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban, hogy a visszaviteli kötelezettség tekintetében melyik időpontban hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alkalmazandók. A Kúria szerint azonban ebben a körben elsődlegesen a festmény Magyarországra hozatalának időpontjában hatályos jogszabályokat kell vizsgálni.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében nem döntött a keresetben megjelölt több jogszabálysértésről, így a keresetet nem merítette ki. Az új eljárásra ezért a felülvizsgálati bíróság előírta, hogy egyrészt az elsőfokú bíróság köteles a keresetet teljes körűen kimeríteni. Másfelől a visszaviteli kötelezettség fennállása tekintetében a bíróság elsődlegesen köteles az 1991 novemberében hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján állást foglalni a visszaviteli kötelezettségnek a kép behozatalakori időpontjában való meglétéről.

Amennyiben ekkor a visszaviteli kötelezettség fennállt, úgy szükségtelen a későbbi időpontokra vonatkozó vizsgálat. Ellenkező esetben a Golgota felperes általi megszerzésekor, valamint szükség esetén a hatósági eljárás időpontjában hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok értékelését is el kell végeznie a bíróságnak - áll a Kúria határozatában.