Vizuál

"Mindig az igazságtalanság ellen lázadnak"

2014.10.23. 06:59
Ajánlom
Társadalom, politika és művészet összefüggéseit vizsgálja a Ludwig Múzeum október 17-én nyílt kiállítása, amely kortárs alkotásokat mutat be a '70-es évektől napjainkig tartó időszakból. Az Anarchia. Utópia. Forradalom. című tárlat kurátorával, Fabényi Júlia múzeumigazgatóval beszélgettünk. INTERJÚ

- A kiállítás címe meglehetősen sokrétű. Mi alapján alkották meg a koncepciót?

- Idén az első világháború kitörésének és a vasfüggöny leomlásának az évfordulóját is ünnepeljük, ezek a történelmi események pedig automatikusan visszatekintésre és önreflexióra késztetnek. A kiállító művészekben közös, hogy magát a művészetet forradalmasítják és teszik társadalmi érdekeltségűvé. A változtatás a céljuk, legyen szó akár egy új dizájnról, egy új tipográfiáról vagy egy új színelméletről.

- Sok, különböző országból származó alkotó munkáit gyűjtötték össze. Kiket emelne ki közülük?

- Régóta foglalkoztatott három nagy, nyugati féltekén alkotó művész, ők Magyarországon még nem szerepeltek. Martin Kippenberger a kispolgáriságot kritizálta, Jörg Schlick az osztrák akcionizmus szellemiségéből merített, a fiatalabb Jonathan Meese a művészet forradalmát tűzte zászlajára, és azt mondta: le a giccsel, az agyoncizellált szobrokkal; csak a spontán lehet őszinte és csinálhat forradalmat. Egy másik blokk a délszláv régiót képviseli, amire régóta oda kellett volna figyelnünk, mert míg mi élveztük a rendszerváltás adta lehetőségeket, 1995-ig ott megrendítő dolgok történtek. Ezeknek a lenyomatai a kiállítás filmes szekciójában lesznek láthatók.

- Magyar vonatkozásban milyen társadalmi-politikai kontextusok elevenednek meg?

- Hat-nyolc művet a múzeum saját gyűjteményéből emeltünk be, például a Hordozható utcakőt Gulyás Gyulától, ahol a proletariátus fegyvere azáltal, hogy hordozható, kifordul a maga heroikus-patetikus mivoltából. Frey Krisztián a '68-as prágai eseményekre reagál egy anarchikus kompozícióval. Az Oltárnak, a Hejettes Szomlyazók nyugat-berlini installációjának óriási rekonstrukcióját is kiállítottuk, a bemutatója után két héttel omlott le a berlini fal. Szombathy Bálint 70-es évekbeli művei a kommunizmust illetik kritikával, Baksa-Soós Jánostól zászlókat hoztunk, amelyhez tartozik egy hatalmas naplófolyam az elvágyódásról. Kevés mai magyar alkotónk van, és ők is főleg az utópia felé hajlanak: El-Hassan Róza ökodizájn elképzelése roma kosárfonók és vályogvetők kézműves ismeretanyagát emeli be az építészetbe, Baska Barbara pedig a MAL Zrt.-nek forgatott még 2008-ban egy ismeretterjesztő filmet a cég munkájáról, és már akkor beletett egy mozzanatot, amivel a saját kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy alkotó vagy romboló folyamat-e, ami ott zajlik. Az utolsó snittben az iszaptározó rettenetes anyagán időzik a kamera. Ez a vészjósló elem a 2010-es katasztrófa fényében egészen más értelmet nyer.

- Nyilván más a tétje a lázadásnak nyugaton és keleten. Van-e közös vonás az attitűdökben?

- A művészek mindig az igazságtalanság ellen lázadnak, csak az a kérdés, hogyan. Meese például minden eszközt bevet, akciózik, festékkel dobálózik. A szlovén Marko Brecelj és a Puha Terroristák minden politikai hatalmat megkérdőjeleznek és kifiguráznak, de a szlovén politika ezt direkt kéri, hogy legyen kritikus tükrük. De a kiállító művészek nemcsak a társadalommal, hanem a művészeti sznobériával is szembeszállnak, ez nagyon lényeges.

- A magyar aktuálpolitika felmerült-e mint téma? 

- Nem törekedtem rá, hogy aktuálpolitikai szál legyen, ez egy illusztratívabb szint, ahol más erők működnek, és ahol nehéz a kortárs képzőművészetnek érvényeset felmutatni. Engem az a művészeti tendencia érdekelt, ahol a művészetet és a témát is forradalmasítják. Nem láttam olyan művet, ami kifejezte volna a változtatás szándékát; attól még persze jók, csak nem ebben a kiállításban van a helyük.

- Látunk-e olyan művet, ami jelen idejű történésre reagál?

- Egy szír alkotó szíriai iskolákban és óvodákban kért meg gyerekeket, hogy rajzoljanak arról, mi történt velük mostanában. Ezeken a rajzokon mindenütt van egy bunker, egy tank, egy puska, kilőtt ház, félkarú, rokkant szülők.  Nem létezik számukra más, csak a háború. Ez a művész anonim szerepel nálunk, mert csak annak fejében térhetett haza, hogy megszüntette a korábban a Facebookon zajló közösségi művészetét, amit a saját neve alatt folytatott. Ez elég sok mindenre reflektál a jelenből...

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.
Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.