Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

2022.11.28. 12:30
Ajánlom
Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása, a Megérkeztünk, az elmúlt másfél évszázad alatt eddig többnyire raktárban megbúvó, frissen restaurált tárgyaiból tár elénk mintegy százat. A tárlókban a magyar kultúrkincsek mellett egyaránt helyet kapott az Amazonas mellől származó tollkorona, halbőr-ruha az Amur-vidékről, japán szamurájkard és elefántcsontból készült, afrikai tárgyak. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig mások mellett Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.

Újabb színfolt a színészeten kívüli kalandozásaiban a Néprajzi Múzeum Megérkeztünk című kiállításának az audio guide-ja. Korábban is volt hasonló kirándulása múzeumi területre?

Nem, ilyen feladatom még nem volt. De az elmúlt években már kaptam felkérést szubjektív tárlatvezetésre. Egy alkalommal a Magyar Zsidó Múzeum egyik időszaki képzőművészeti kiállításán beszélhettem a remekművek és zseniális alkotóik rám gyakorolt hatásáról, illetve Pécsett, a Zsolnay Múzeumban, a magyar iparművészet európai hírű műhelyének korszakokon átívelő történetéről, diadalútjáról mesélhettem, rácsodálkozva a kerámiaművészet egy-egy különleges alkotására.

Miért fontosak az ilyen típusú társművészeti együttműködések?

Inspirál minden ilyen feladat. Egyrészt sokat tanulok belőle, és mindig megbizonyosodom Ady egyik verssorának igazságáról, miszerint: „Egymás mindene minden-minden.”

Bármelyik műfajban kalandozom, folyton szembejön az egyszerű igazság, hogy mindig rólunk van szó, az időben küzdő, kutató, szépre vágyó elődeinkről, kortársainkról.

CLIGETBUDAPEST_PalkoGyorgy_0522_136_print-114821.jpg

A Megérkeztünk című kiállítás részlete a Néprajzi Múzeumban (Fotó/Forrás: Palkó György / Néprajzi Múzeum)

Az átjárások sorában a különböző művészeti ágak között milyen szerepe van a pályáján az etnokultúrának, a népművészetnek?

Az én nemzedékem a modern, ipari kor szülötte. De a főiskolán nagy szerencsém volt, hogy találkozhattam Nádasdy Kálmánnal, a Nyugat harmadik nemzedékének nagy színházi alakjával, aki Bartók és Kodály operaszínpadi ősbemutatóinak rendezője volt, s a zeneszerzők tanítványa, alkotótársa lehetett. A kurzusain a magyar zene és irodalom kapcsolatáról hallgathattam nagy tudású előadásait. Mély benyomást tett rám, amikor Ady Fölszállott a páva című versét összekapcsolta az eredeti népdallal és Kodály Páva-variációk című kompozíciójával, vagy József Attila nagyvárosi költészetének jeles darabjai után meghallgathattuk Bartók Csodálatos mandarinját. Akkor értettem meg, hogy egymást feltételezve, egymásra hatva, a népköltészet és népzene hagyományaiból táplálkozva, a maguk sajátos nyelvén és jelen idejében, de lényegében ugyanarról beszéltek a különböző műfajok nagy alkotói. Így voltunk-vagyunk mi is a saját pályánkon. Nekem például ilyen nyilvánvaló volt a színészi munkám során a Kőműves Kelemen című rock-ballada, amikor egy népballada ihlette, 20. századi színházi produkció címszereplője lehettem. Abban az előadásban a népzene keveredett a modern könnyűzenével, a néptánc bizonyos motívumai új mozgásszínházi nyelvvé formálódtak, és fontos, a mi korunkat faggató, egzisztenciális kérdések fogalmazódtak meg.

Hogyan inspirálódott a Néprajzi Múzeum különleges kiállításnak az anyagából, amelyik a sámándobtól a hímzett cifraszűrig éppúgy bemutatja egzotikus kultúrákat, mint a magyar paraszti kultúra emblematikus tárgyait?

Ami vonzó a kiállítás anyagában, hogy a néprajzi tematikák egyetemes szinten demonstrálódnak.

Ahol a kreatív, praktikus ember a tárgyi világát is szépnek, szerethetőnek akarja látni, és azzá is teszi, mert e tárgyakat használva mintegy meghosszabbodik a személyisége, ezek az eszközök is ő maga.

Ráadásul a kiállítás civilizációs szinten értelmezi a néprajzi kultúrát, s itt a humanitás létformáinak ezerszínű gazdagságával találkozhatunk, benne a mi, Kárpát-medencei hagyományainkkal is.

CLIGETBUDAPEST_PalkoGyorgy_0522_139_print-112251.jpg

A Megérkeztünk című kiállítás részlete a Néprajzi Múzeumban (Fotó/Forrás: Palkó György / Néprajzi Múzeum)

Vidéki, szabolcsi gyökerei révén a néprajzi tárgyak hogyan vannak, voltak jelen az életében? Van-e hozzájuk személyes kötődése?

Az archaikus világban egy gazdaságot működtető embernek ezermesternek kellett lennie. Különben legyőzték a körülmények. A természet, a földek, erdők, vizek, állatok világa mellett minden szakmához kellett értenie: fához, fémhez, építkezéshez. Ilyen volt anyai, s atyai nagyapám is. Gyerekként ott csetlettem-botlottam körülöttük, inaskodtam nekik, ha kellett. Egyiktől is, másiktól is őrzök egy-egy saját kezük által készített tárgyat. Egy tengeri morzsolót, erős „farkasfogakkal”, és egy szép, hosszú szárú, öblös, faragott pipát.

 

Megérkeztünk

A Néprajzi Múzeum időszaki kiállítása

2022. május 23. – folyamatosan

A tárlat az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, egyszerre mutatva be a legelső, 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. Az itt látható több mint száz tárgy jelentős része ritkán vagy sohasem került ki a raktárból, most azonban a gyűjtemény legnépszerűbb darabjaival közösen tárják fel a Néprajzi Múzeum múltját és jelenét. A tárlat anyagából 12 kiemelt tárgy izgalmas történetét hallgathatjuk meg a Néprajzi Múzeum elnevezésű androidra és IOS-re letölthető alkalmazásban, 4 színművész tolmácsolásában. A guide december 1-jétől érhető el az alkalmazás letöltésével vagy frissítésével. A Néprajzi Múzeum appjában térkép, jegyvásárlás, kiállításismertető, katalógus funkciók érhetők majd el.

További információ ide kattintva!

Fejléckép: Hegedűs D. Géza (forrás: Vígszínház)

Támogatott tartalom.

A szibériai sámándob esete a biciklivel – Az új Néprajzi Múzeumban jártunk

Kapcsolódó

A szibériai sámándob esete a biciklivel – Az új Néprajzi Múzeumban jártunk

Futurisztikus hatást kelt a Liget-projekt részeként megvalósult, nemrég átadott új Néprajzi Múzeum épülete a Városligetben. A díjnyertes létesítmény a kiállítások mellett irodáknak, könyvtárnak, több kávézónak és egy étteremnek is helyt ad, nem beszélve az egyedi design termékeket kínáló Etnoshopról, könyvesboltról vagy közösségi irodáról.

150 kalandos év – A Néprajzi Múzeum története

150 kalandos év – A Néprajzi Múzeum története

A Néprajzi Múzeum a 150. születésnapjára egy új épületet kapott, most pedig ők viszonozzák ezt a közönségnek a „150 éves a Néprajzi” programsorozattal. Dr. Granasztói Péter főigazgató helyettest kérdeztük arról, miként lakja be az intézmény az új otthonát, és milyen út vezetett idáig.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csák János: Demeter Szilárd hat intézményt összefogó közgyűjteményi központot vezet majd

Az M5 közszolgálati csatornának adott interjúban a kulturális és innovációs miniszter részletesebben is megindokolta, miért Demeter Szilárdot választotta a Magyar Nemzeti Múzeum élére, illetve bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét.
Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.
Jazz/World

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Legyetek jók, ha tudtok!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy megrázó élményéről számol be, amit húszéves korában, egy javítóintézeti fotózáson élt át.
Vizuál ajánló

Zac Efron pankrátorként tér vissza a mozikba

Márciustól látható a mozikban a Vaskarom című életrajzi dráma, amely az amerikai pankráció leghíresebb családjának történetét mutatja be. Az A24 égisze alatt készült alkotás operatőre Erdély Mátyás volt.
Vizuál kritika

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál hír

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.