Vizuál

Mit keres a képregény a múzeum falán?

2020.09.17. 09:10
Ajánlom
A legtöbb mű olyan, mint egy rejtvény, amelyet ha megfejtünk, még komplexebb művészeti élményt kapunk. A Ludwig Múzeum gyűjteményében számos rejtélyes alkotás található, amelyek közül most több mint száz művet láthatunk az Időgép című új állandó kiállításon. Vizsgáljuk meg Roy Lichtenstein Vicki című képét kicsit közelebbről!

Lichtenstein a pop art egyik legjelentősebb művésze volt, aki képregénykockák felnagyított ábrázolásával vált híressé. Vicki című műve karrierjének csúcsán, 1964-ben született, a Girls című festménysorozat részeként. Az eredeti képregényt Jim Pike (eredeti nevén Jay Scott Pike) rajzolta.

Felmerülhet a kérdés,

hogyha ezek a festmények már létező rajzok másolatai, akkor mi ebben a művészet?

Lichtensteint ezzel sokszor megvádolták a hatvanas években. A Life magazin 1964-es róla szóló cikke nem finomkodott, ezzel a címmel jelent meg: „Ez a legrosszabb művészet Amerikában?” Vajon mi a válasz erre a kérdésre?

Vicki_1-144926.jpg

Az eredeti Jim Pike-féle képregénykocka és Lichtenstein műve (Fotó/Forrás: A kép a Deconstructing Lichtenstein oldalról, David Barsalou gyűjtéséből származik | Forrás: www.flickr.com/photos/deconstructing-roy-lichtenstein/ / Ludwig Múzeum)

Lichtenstien személyes érdeklődéséről egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy az érzelmek,

a szerelem személyes, mégis tárgyilagos ábrázolása fogta meg igazán a képregényekben.

A motiváció azonban nem elég a magyarázathoz. Ahhoz, hogy megértsük, mi lapul a háttérben, érdemes megvizsgálni milyen időszakban születtek ezek a művek és mire reflektáltak.

A pop art berobbanása előtt, az ötvenes évek Amerikájában az absztrakt expresszionizmus volt a vezető művészeti irányzat, amelyet az alkotók tudatalattijának elvont világát ábrázoló kompozíciók jellemezték. Eközben Amerikában egyre erőteljesebben kezdett teret hódítani az ipari tömegtermelés, a fogyasztói társadalom rövid idő alatt átalakította a mindennapokat. Árucikkek milliói árasztották el a boltokat, és ahhoz, hogy ezeket meg is vegyék az emberek,

szükség volt a reklámiparra, amely addig soha nem látott mértékben virágzott, a vizuális kultúra részévé válva.

A pop art alkotói ezt a világot emelték bele művészetükbe. Az absztrakt expresszionizmus elvont, nehezen értelmezhető formavilágával szemben a mindenki által könnyedén felismerhető holmik, a mindennapi élet tárgyai és a reklámok képi világa lett a pop art fő témája.

Lichtenstein-145021.jpg

Roy Lichtenstein a műtermében, 36 West 26th Street, New York, 1964. (Fotó/Forrás: Ken Heyman/ A Roy Lichtenstein Foundation Archives jóvoltából | Forrás: lichtensteinfoundation.org / Ludwig Múzeum)

Lichtenstein is ezzel a jelenséggel játszott, amikor

a tömegével nyomtatott, bárki számára olcsón beszerezhető népszerű képregényeket nagyította fel, felemelve egy hétköznapi tárgyat a magasművészet dimenziójába.

A nyomtatott képkockákon látható apró raszterpöttyöket is lemásolta és felnagyította, ebből ered a képek pöttyözöttsége. Anyaghasználata is a tömegtermelés folyamatára utal, mivel ipari zománcfestékkel fest fémlemezre.

Vicki_21-150157.jpg

Roy Licgtenstein: Vicki – I Thought I Heard Your Voice (Tanulmány), 1964 (Fotó/Forrás: www.mutualart.com / Ludwig Múzeum)

Egyetlen képkockát látunk a teljes történetből kiemelve, így rejtély marad számunkra, hogy milyen történetnek vagyunk a szemtanúi. Mi történt előtte és mi lesz a történet folytatása? Először a női arcot látjuk, utána vesszük észre a kép szélén egy férfi arcának élét, aki éppen kinyitja az ajtót, és azt mondja „Vicki, azt hittem hallottam a hangod.”

A nő arckifejezése is megfoghatatlan.

Csodálkozik, csábító, rémült vagy boldog? Milyen viszonyban van a két szereplő? És vajon szükséges ezekre a kérdésekre választ találni?

Lichtenstein művészetének lényege ebben a kérdésben keresendő, hiszen egy egész történet esszenciáját, emberi viszonyok, érzelmek, kétségek, örömök és csalódások szövevényes hálózatát ragadja meg egyetlen összesűrített pillanatban. Vicki című művének esetében ez különösen igaz, mivel az eredeti Jim Pike-féle képregény két képkockáját egyesítve alkotta meg a festményt.

Vicki_0-144932.jpg

Roy Lichtenstein: Vicki, 1964 (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

A nagyítás gesztusával kettős jelentést is adott a festménynek.

Egyrészt kifejezte rajongását a képregények világa iránt, másrészt erőteljes képi világával, illetve a szereplők viszonyának ábrázolásával a fogyasztói társadalmat kritizálva tükröt is tart elénk.

A reklámipar a pop art időszakában már javában használta a női arcot és testet az eladások növelése érdekében. A festményen látható szőke hajú nő tipikus szereplője volt a hatvanas évek hirdetéseinek. A szereplők a nézők tekintetének foglyai. Lichtenstein képén is a férfi tekintet tartja fogva a női szereplőt, ahogy tesszük mi is, miközben a műalkotást szemléljük, vagyis fogyasztjuk, mint egy egyszerű árucikket.

Támogatott tartalom.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Könyv

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Nyolc filmet nézhetünk meg premier előtt a X. Mozinet Filmnapokon

Október 22. és 25. között rendezik meg a X. Mozinet Filmnapokat a budapesti Puskin moziban és 14 további magyar városban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fotó

KÉP-regény: „Sajnos zárva vagyunk”

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt idézi fel, milyen volt, amikor még lehetett koncertre járni meghitt klubokba és jazzkocsmákba.
Vizuál ajánló

Műterembejárások, tárlatvezetések, városi séták – Jön az 5. Budapest Art Week

Hetvennél is több helyszínen rendezik meg idén október 16. és 25. között a Budapest Art Week képzőművészeti eseménysorozatot.
Vizuál ajánló

Ezen a hétvégén elmerülhetünk a Zsolnayak világában

Rendhagyó idegenvezetés keretében engednek bepillantást a Zsolnay család titkaiba szeptember 19-én és 20-án Pécsett, a kulturális örökség napjai programsorozaton.
Vizuál ajánló

Ma kezdődik a Műtárgyak éjszakája

Mintegy ötven helyszínen több mint száz programmal rendezik meg csütörtöktől szombatig a 4. Műtárgyak éjszakáját Budapesten.
Vizuál magazin

Mit keres a képregény a múzeum falán?

A legtöbb mű olyan, mint egy rejtvény, amelyet ha megfejtünk, még komplexebb művészeti élményt kapunk. A Ludwig Múzeum gyűjteményében számos rejtélyes alkotás található, amelyek közül most több mint száz művet láthatunk az Időgép című új állandó kiállításon. Vizsgáljuk meg Roy Lichtenstein Vicki című képét kicsit közelebbről!