Vizuál

Mit keres a képregény a múzeum falán?

2020.09.17. 09:10
Ajánlom
A legtöbb mű olyan, mint egy rejtvény, amelyet ha megfejtünk, még komplexebb művészeti élményt kapunk. A Ludwig Múzeum gyűjteményében számos rejtélyes alkotás található, amelyek közül most több mint száz művet láthatunk az Időgép című új állandó kiállításon. Vizsgáljuk meg Roy Lichtenstein Vicki című képét kicsit közelebbről!

Lichtenstein a pop art egyik legjelentősebb művésze volt, aki képregénykockák felnagyított ábrázolásával vált híressé. Vicki című műve karrierjének csúcsán, 1964-ben született, a Girls című festménysorozat részeként. Az eredeti képregényt Jim Pike (eredeti nevén Jay Scott Pike) rajzolta.

Felmerülhet a kérdés,

hogyha ezek a festmények már létező rajzok másolatai, akkor mi ebben a művészet?

Lichtensteint ezzel sokszor megvádolták a hatvanas években. A Life magazin 1964-es róla szóló cikke nem finomkodott, ezzel a címmel jelent meg: „Ez a legrosszabb művészet Amerikában?” Vajon mi a válasz erre a kérdésre?

Vicki_1-144926.jpg

Az eredeti Jim Pike-féle képregénykocka és Lichtenstein műve (Fotó/Forrás: A kép a Deconstructing Lichtenstein oldalról, David Barsalou gyűjtéséből származik | Forrás: www.flickr.com/photos/deconstructing-roy-lichtenstein/ / Ludwig Múzeum)

Lichtenstien személyes érdeklődéséről egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy az érzelmek,

a szerelem személyes, mégis tárgyilagos ábrázolása fogta meg igazán a képregényekben.

A motiváció azonban nem elég a magyarázathoz. Ahhoz, hogy megértsük, mi lapul a háttérben, érdemes megvizsgálni milyen időszakban születtek ezek a művek és mire reflektáltak.

A pop art berobbanása előtt, az ötvenes évek Amerikájában az absztrakt expresszionizmus volt a vezető művészeti irányzat, amelyet az alkotók tudatalattijának elvont világát ábrázoló kompozíciók jellemezték. Eközben Amerikában egyre erőteljesebben kezdett teret hódítani az ipari tömegtermelés, a fogyasztói társadalom rövid idő alatt átalakította a mindennapokat. Árucikkek milliói árasztották el a boltokat, és ahhoz, hogy ezeket meg is vegyék az emberek,

szükség volt a reklámiparra, amely addig soha nem látott mértékben virágzott, a vizuális kultúra részévé válva.

A pop art alkotói ezt a világot emelték bele művészetükbe. Az absztrakt expresszionizmus elvont, nehezen értelmezhető formavilágával szemben a mindenki által könnyedén felismerhető holmik, a mindennapi élet tárgyai és a reklámok képi világa lett a pop art fő témája.

Lichtenstein-145021.jpg

Roy Lichtenstein a műtermében, 36 West 26th Street, New York, 1964. (Fotó/Forrás: Ken Heyman/ A Roy Lichtenstein Foundation Archives jóvoltából | Forrás: lichtensteinfoundation.org / Ludwig Múzeum)

Lichtenstein is ezzel a jelenséggel játszott, amikor

a tömegével nyomtatott, bárki számára olcsón beszerezhető népszerű képregényeket nagyította fel, felemelve egy hétköznapi tárgyat a magasművészet dimenziójába.

A nyomtatott képkockákon látható apró raszterpöttyöket is lemásolta és felnagyította, ebből ered a képek pöttyözöttsége. Anyaghasználata is a tömegtermelés folyamatára utal, mivel ipari zománcfestékkel fest fémlemezre.

Vicki_21-150157.jpg

Roy Licgtenstein: Vicki – I Thought I Heard Your Voice (Tanulmány), 1964 (Fotó/Forrás: www.mutualart.com / Ludwig Múzeum)

Egyetlen képkockát látunk a teljes történetből kiemelve, így rejtély marad számunkra, hogy milyen történetnek vagyunk a szemtanúi. Mi történt előtte és mi lesz a történet folytatása? Először a női arcot látjuk, utána vesszük észre a kép szélén egy férfi arcának élét, aki éppen kinyitja az ajtót, és azt mondja „Vicki, azt hittem hallottam a hangod.”

A nő arckifejezése is megfoghatatlan.

Csodálkozik, csábító, rémült vagy boldog? Milyen viszonyban van a két szereplő? És vajon szükséges ezekre a kérdésekre választ találni?

Lichtenstein művészetének lényege ebben a kérdésben keresendő, hiszen egy egész történet esszenciáját, emberi viszonyok, érzelmek, kétségek, örömök és csalódások szövevényes hálózatát ragadja meg egyetlen összesűrített pillanatban. Vicki című művének esetében ez különösen igaz, mivel az eredeti Jim Pike-féle képregény két képkockáját egyesítve alkotta meg a festményt.

Vicki_0-144932.jpg

Roy Lichtenstein: Vicki, 1964 (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

A nagyítás gesztusával kettős jelentést is adott a festménynek.

Egyrészt kifejezte rajongását a képregények világa iránt, másrészt erőteljes képi világával, illetve a szereplők viszonyának ábrázolásával a fogyasztói társadalmat kritizálva tükröt is tart elénk.

A reklámipar a pop art időszakában már javában használta a női arcot és testet az eladások növelése érdekében. A festményen látható szőke hajú nő tipikus szereplője volt a hatvanas évek hirdetéseinek. A szereplők a nézők tekintetének foglyai. Lichtenstein képén is a férfi tekintet tartja fogva a női szereplőt, ahogy tesszük mi is, miközben a műalkotást szemléljük, vagyis fogyasztjuk, mint egy egyszerű árucikket.

Támogatott tartalom.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.
Klasszikus

Fiatal és tehetséges zenészek, akikre kíváncsiak vagyunk

A Rising Stars sorozat Európa legígéretesebb fiatal zenészei közül válogat, akikkel a magyar közönség évről évre a Müpa színpadán is találkozhat. Január 26-ától hat estén át a komolyzene hat feltörekvő csillaga mutatkozik be a a hamburgi Elbphilharmonie színpadán, a hazai közönség a Müpa jóvoltából követheti a koncerteket.
Klasszikus

Kutatók szerint Beethoven nem jól használta a metronómját

Újabb világrengető felfedezés, s ráadásul nem a brit tudósok az elkövetők. Spanyol kutatók állítják, hogy megfejtették Ludwig van Beethoven szimfóniáinak gyors tempómegjelöléseinek titkát. Egy új vizsgálat szerint a zeneszerző rosszul olvashatta le a metronómot. A fene gondolta volna!
Jazz/World

Beethoven Holdfény-szonátája, de flamenco zenészek játsszák

Egészen friss felvétel a frissen alakult Los Azulejos zenekartól: Beethoven klasszikusának, a Holdfény-szonáta harmadik tételét adják elő. De nem a szokásos felrakásban, hanem gitárral, basszussal és cajonnal.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Koltai Lajos is tanítani fog az SZFE-n

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező a szeptemberben induló mozgóképes osztályok munkáját segíti majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Vizuál videoklip

Különös hangulatú klip készült Szabó T. Anna verséhez

Az író-költő 2017-ben írt, cím nélküli verséhez hipnotikus hangulatú film született,
Vizuál hír

Jane Fonda kapja az életműdíjat az idei Golden Globe-on

A február 28-án megrendezésre kerülő 78. Golden Globe jelöltjeinek névsorát egy hét múlva hozzák nyilvánossága, de a Cecil B. DeMille-életműdíj várományosát, Jane Fondát már most bejelentették.
Vizuál hír

A Saul fia nyomdokain jár Horvát Lili filmje

Újabb rangos fesztiválra kapott meghívást Horvát Lili filmje, a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre. A „független Oscar-díjnak” is nevezett Spirit Awards díjátadóját hagyományosan az Oscar-gála előtt három nappal tartják, és a legígéretesebb független filmeseket díjazzák.
Vizuál hír

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.