Vizuál

Mit keres a képregény a múzeum falán?

2020.09.17. 09:10
Ajánlom
A legtöbb mű olyan, mint egy rejtvény, amelyet ha megfejtünk, még komplexebb művészeti élményt kapunk. A Ludwig Múzeum gyűjteményében számos rejtélyes alkotás található, amelyek közül most több mint száz művet láthatunk az Időgép című új állandó kiállításon. Vizsgáljuk meg Roy Lichtenstein Vicki című képét kicsit közelebbről!

Lichtenstein a pop art egyik legjelentősebb művésze volt, aki képregénykockák felnagyított ábrázolásával vált híressé. Vicki című műve karrierjének csúcsán, 1964-ben született, a Girls című festménysorozat részeként. Az eredeti képregényt Jim Pike (eredeti nevén Jay Scott Pike) rajzolta.

Felmerülhet a kérdés,

hogyha ezek a festmények már létező rajzok másolatai, akkor mi ebben a művészet?

Lichtensteint ezzel sokszor megvádolták a hatvanas években. A Life magazin 1964-es róla szóló cikke nem finomkodott, ezzel a címmel jelent meg: „Ez a legrosszabb művészet Amerikában?” Vajon mi a válasz erre a kérdésre?

Vicki_1-144926.jpg

Az eredeti Jim Pike-féle képregénykocka és Lichtenstein műve (Fotó/Forrás: A kép a Deconstructing Lichtenstein oldalról, David Barsalou gyűjtéséből származik | Forrás: www.flickr.com/photos/deconstructing-roy-lichtenstein/ / Ludwig Múzeum)

Lichtenstien személyes érdeklődéséről egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy az érzelmek,

a szerelem személyes, mégis tárgyilagos ábrázolása fogta meg igazán a képregényekben.

A motiváció azonban nem elég a magyarázathoz. Ahhoz, hogy megértsük, mi lapul a háttérben, érdemes megvizsgálni milyen időszakban születtek ezek a művek és mire reflektáltak.

A pop art berobbanása előtt, az ötvenes évek Amerikájában az absztrakt expresszionizmus volt a vezető művészeti irányzat, amelyet az alkotók tudatalattijának elvont világát ábrázoló kompozíciók jellemezték. Eközben Amerikában egyre erőteljesebben kezdett teret hódítani az ipari tömegtermelés, a fogyasztói társadalom rövid idő alatt átalakította a mindennapokat. Árucikkek milliói árasztották el a boltokat, és ahhoz, hogy ezeket meg is vegyék az emberek,

szükség volt a reklámiparra, amely addig soha nem látott mértékben virágzott, a vizuális kultúra részévé válva.

A pop art alkotói ezt a világot emelték bele művészetükbe. Az absztrakt expresszionizmus elvont, nehezen értelmezhető formavilágával szemben a mindenki által könnyedén felismerhető holmik, a mindennapi élet tárgyai és a reklámok képi világa lett a pop art fő témája.

Lichtenstein-145021.jpg

Roy Lichtenstein a műtermében, 36 West 26th Street, New York, 1964. (Fotó/Forrás: Ken Heyman/ A Roy Lichtenstein Foundation Archives jóvoltából | Forrás: lichtensteinfoundation.org / Ludwig Múzeum)

Lichtenstein is ezzel a jelenséggel játszott, amikor

a tömegével nyomtatott, bárki számára olcsón beszerezhető népszerű képregényeket nagyította fel, felemelve egy hétköznapi tárgyat a magasművészet dimenziójába.

A nyomtatott képkockákon látható apró raszterpöttyöket is lemásolta és felnagyította, ebből ered a képek pöttyözöttsége. Anyaghasználata is a tömegtermelés folyamatára utal, mivel ipari zománcfestékkel fest fémlemezre.

Vicki_21-150157.jpg

Roy Licgtenstein: Vicki – I Thought I Heard Your Voice (Tanulmány), 1964 (Fotó/Forrás: www.mutualart.com / Ludwig Múzeum)

Egyetlen képkockát látunk a teljes történetből kiemelve, így rejtély marad számunkra, hogy milyen történetnek vagyunk a szemtanúi. Mi történt előtte és mi lesz a történet folytatása? Először a női arcot látjuk, utána vesszük észre a kép szélén egy férfi arcának élét, aki éppen kinyitja az ajtót, és azt mondja „Vicki, azt hittem hallottam a hangod.”

A nő arckifejezése is megfoghatatlan.

Csodálkozik, csábító, rémült vagy boldog? Milyen viszonyban van a két szereplő? És vajon szükséges ezekre a kérdésekre választ találni?

Lichtenstein művészetének lényege ebben a kérdésben keresendő, hiszen egy egész történet esszenciáját, emberi viszonyok, érzelmek, kétségek, örömök és csalódások szövevényes hálózatát ragadja meg egyetlen összesűrített pillanatban. Vicki című művének esetében ez különösen igaz, mivel az eredeti Jim Pike-féle képregény két képkockáját egyesítve alkotta meg a festményt.

Vicki_0-144932.jpg

Roy Lichtenstein: Vicki, 1964 (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

A nagyítás gesztusával kettős jelentést is adott a festménynek.

Egyrészt kifejezte rajongását a képregények világa iránt, másrészt erőteljes képi világával, illetve a szereplők viszonyának ábrázolásával a fogyasztói társadalmat kritizálva tükröt is tart elénk.

A reklámipar a pop art időszakában már javában használta a női arcot és testet az eladások növelése érdekében. A festményen látható szőke hajú nő tipikus szereplője volt a hatvanas évek hirdetéseinek. A szereplők a nézők tekintetének foglyai. Lichtenstein képén is a férfi tekintet tartja fogva a női szereplőt, ahogy tesszük mi is, miközben a műalkotást szemléljük, vagyis fogyasztjuk, mint egy egyszerű árucikket.

Támogatott tartalom.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Vizuál

„Járt-e Cecile a Török utcában?” - film készült a Kék rókából 

A megújuló Duna televízióban látható először Herczeg Ferenc legnépszerűbb művéből, a Kék rókából készült egészestés romantikus játékfilm. Pacskovszky József filmes adaptációja a '30-as évek Budapestjén játszódó izgalmas szerelmi történet közepébe, egy „modern házassági sokszögbe" repít vissza.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Vizuál interjú

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Vizuál hír

Így gondolkodnak a fiatal animációsok – Jön a 7. Animascope

Két év kihagyás után újra itt az Animascope, melyen a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakos hallgatóinak legfrissebb munkáit láthatja nagyvásznon a közönség.
Vizuál gyász

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál interjú

„A legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb”

A szilágysomlyói születésű Jovián György huszonöt alkotása tölti meg realista jellegű kifejezőerővel a Pesti Vigadó hatodik emeletét a 2021. december 10-től 2022. január 30-ig terjedő időszakban. A kiállított alkotások kapcsán Zuh Deodáth-tal, a tárlat kurátorával beszélgettünk.