Új időszaki kiállítással indította az évet az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával létrejött művészeti központ, a Hungarian Art & Business (HAB). A tárlat modern és kortárs művészeten, magyar és nemzetközi művészek alkotásain keresztül keres válaszokat olyan társadalmilag is sürgető kérdésekre, mint hogy miképp tudunk új utakra lépni és valóban új lesz-e az új év.
Az Új Kezdet. Remekművek huszonöt újat kezdő képzőművésztől című időszakos kiállítás az Antal–Lusztig-gyűjtemény, az egyik legnagyobb magyarországi képzőművészeti magángyűjtemény darabjaiból épül fel Gulyás Gábor kurátor válogatása nyomán. Antal Péter Debrecenben élő műgyűjtő kollekciójának alapját nagyapja, Lusztig Sámuel hozta létre, majd Antal Péter vitte tovább, és mozdította el egy progresszívebb, 20-21. századi irányba. A gyűjtemény jelenleg több ezer műtárgyat számlál, és több külföldi kiállításon mutatkozott már be – hangsúlyozta Vékony Délia, a HAB művészeti vezetője a kiállítás sajtóbejárásán.
Az Új Kezdet című kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Art HAB)
„A nagy tehetségű művészek úgy alkotnak újat, és mutatnak korábban nem látott megoldásokat, hogy közben a befogadóban katartikus hatást keltve esztétikai élményt nyújtanak. Az Antal–Lusztig-gyűjteményben pedig számos olyan mű található, amelyek alkotói elérték ezt a szintet” – emelte ki Vékony Délia a tárlat anyaga kapcsán.
A művészeti vezető kiemelte: a tárlaton az absztrakt művészet megújítójától, Hantaï Simontól látható a 60-as években készült Pilage című, nagy méretű festmény. Hantaï a vásznat hajtogatta, csomózta, gyűrte és csavarta, majd újra szétszedte, és ezeket az óriási méretű vásznait maga darabolta fel. Reigl Judit egyik leghíresebb sorozatából látható a Tömbírás című, 1964-es mű, Damien Hirst brit alkotótól Helter Skelter című, 2002-es festménye, amely a forgó Földet és a csillagok mozgását idézi meg, az élet és a halál örökös körforgására utalva.
Hermann Nitsch Vér vékony szöveten című vászonképe marhavérrel készült – derült ki a bejáráson.
Az osztrák művész által alapított performatív társulat tagjai akcióikban lemészárolt és kibelezett állatok vérével festettek, kompozícióikban vérrel lelocsolt meztelen emberek szerepeltek.
Vékony Délia, a HAB művészeti igazgatója (Fotó/Forrás: Hegedüs Róbert / MTI)
Gerhard Richter világhírű kortárs német képzőművésztől és Serge Poliakoff kirgiz származású festőművésztől egy-egy monokróm kép, Moholy-Nagy Lászlótól két figurális kép szerepel a kiállításban, míg Maurer Dórától a Paprika című, nagyméretű geometrikus absztrakt festmény látható, Keserü Ilonától pedig a Jel, amelyen a vászon térbeli kiterjedése kapott hangsúlyt.
Az Antal-Lusztig-gyűjtemény hat Csontváry-művet tartalmaz,
ezek közül a kiállításban a Délutáni vihar Trauban című festmény látható, amely kis mérete ellenére a festő egyik legfontosabb művének számít. A színösszeállítást és kidolgozottságot tekintve ez egy nagyon átgondolt festmény, a kék szín rengeteg árnyalata megjelenik rajta – hívta fel a figyelmet Vékony Délia.
Érdeklődő az Új Kezdet című kiállításban (Fotó/Forrás: Art HAB)
Gulácsy Lajostól nyolcvan művet őriz az Antal-Lusztig-kollekció, a kiállításon az 1914-es Vízió című festmény jelenik meg. A futurista szobrászat klasszikusától, Csáky Lászlótól a Kubista fej című szobrot láthatják az érdeklődők, Ámos Imrétől a Csodavárók című korai festményt, amelyen megjelenik a művész bekötött szemmel, de látható a képen felsége, Anna Margit és Rudnay Gyula, Ámos főiskolai mestere is.
Szerepel még a kiállításon Vajda Lajos korai önarcképe, valamint Piros Krisztus és Plasztikus fej című festménye. A második világháború utáni ötven év magyar újítói közül Korniss Dezső és Kondor Béla egy-egy festménye, valamint Schaár Erzsébet Nő című gipszszobra is látható, míg Lovas Ilona Stáció című sorozatából a No. 16 szerepel a kiállításon.
Érdeklődő nézi Moholy-Nagy László Női portré című művét az Új Kezdet című kiállításon (Fotó/Forrás: Hegedüs Róbert / MTI)
Vékony Délia hozzátette: a kortárs alkotók közül Lakner László Száj című olajképe és Bukta Imre Egy darab ősz című munkája mellett bemutatják Kicsiny Balázs Ivócsarnok című, nagy hatású installációját, amelyben a térdeplő mélytengeri búvárok erős vizuális metaforát adnak a kiszolgáltatottságról, a tehetetlenségről.
Az installáció 2005-ben szerepelt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.
A Kis Varsó csoport (Havas Bálint, Gálik András) Tulajdonság című munkája tizenkét serdülő fiút jelenít meg, amint tornasorban állnak egymás mellett. A gyerekek frizurája és öltözéke a nyolcvanas évek világát idézi meg, a szemük be van hunyva, de arcuk és testtartásuk mindegyiknek más – magyarázta a HAB művészeti vezetője.
A Kis Varsó csoport Tulajdonság című művének részlete az Új Kezdet című kiállításon (Fotó/Forrás: Hegedüs Róbert / MTI)
A tárlat időszaka alatt, annak témájához illeszkedve a HAB több kiegészítő programmal is készül: az érdeklődők szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket hallgathatnak meg, illetve kurátori vagy meghívott művészek általi tárlatvezetéseken vehetnek részt – az első ilyen alkalommal Antal Péter, a gyűjtemény tulajdonosa és Vékony Délia művészeti igazgató vezetik körbe a látogatókat.
Fejléckép: Kicsiny Balázs 2005-ös, Ivócsarnok című alkotása az Art HAB kiállításán (forrás: Art HAB)
hírlevél
