Vizuál

Mit tud Vermeerről?

2012.11.03. 13:32
Ajánlom
A holland festő 380 éve, 1632. október 31-én született. Johannes Vermeer van Delft a 17. századi németalföldi festészet Rembrandt melletti legnagyobb alakja, többek között a híres Leány gyöngy fülbevalóval című kép festője.

Vermeer életéről tulajdonképpen nem sokat tudunk. Delftben született egy műkereskedő fiaként, 1653-ban nősült meg és ebben az évben fogadta tagjai közé a delfti Szent Lukács céh festőmesterként, 1662-ben a céh vezetőségi tagjai közé választották. Tizenöt gyereke született, akik közül tizenegy érte csak meg a felnőttkort. Utolsó éveiben anyagi helyzete megrendült, 1675. december 15-én bekövetkezett halála után özvegyére lényegében csak adósságokat hagyott. Vermeernek csak kevés munkája - alig negyven darab - dokumentált, művészi fejlődésének időrendisége is bizonytalan.

Vélhetőleg a fiatalon elhunyt Carel Fabritius tanítványa lehetett, első munkái még a caravaggiói hagyományokat követve historikus-biblikus témájúak, barokkosan mozgalmasak. Vermeer gyorsan túllépett ezeken a hatásokon, az 1650-es évek végén két remekművet festett: ezek az Utca Delftben és a Delft látképe (utóbbi egyik fő műve). Egyes kutatók szerint egy gazdag delfti polgár, az 1674-ben elhunyt Pieter Claes van Rujiven lett a festő mecénása, az ő feltűnése után fordult Vermeer váratlanul a kristálytiszta zsáner felé.

Legszebb képeit az 1660-1670 közötti években festette, a korra jellemző egyszerű motívumokat, zenélő csoportokat, enteriőrökben, hangulatos szobában foglalatoskodó asszonyokat, portrékat alkotott. Legtöbbre kisméretű, gondosan komponált enteriőrjeit értékelik, amelyek megvilágítását az ablakon beáramló napfény adja. Az Olvasó nő, A gyöngymérő nő, a Nő ablaknál vizeskancsóval és a Tejet öntő asszony című képei ennek a korszaknak a kiemelkedő darabjai. Egyik leghíresebb képét, a derűsen munkájába merülő Csipkeverő nőt a párizsi Louvre-ben lehet látni.

Vermeer kompozícióin a hétköznapi témák átszellemülnek, csöndes elmélyült figurái sajátos álomvilágot, hangulati élményeket fejeznek ki. Művei a tónusok tisztaságával, a fény és a tér bámulatos érzékeltetésével igazolják a festő mesteri tudását. A zsánerszerű kompozíciókon kívül elragadó portrék sorát festette meg, mint például a Turbános fej, a Lány piros kalappal, a Lány flótával és a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható Női arckép című képet. A Leány gyöngy fülbevalóval című képe, amelyet az utóbbi években különösen sokan ismertek meg Tracy Chevalier regényéből, majd annak nyomán a Scarlett Johansson és Colin Firth főszereplésével készült nagysikerű filmből, Vermeer életének egy epizódját rajzolta meg.

A festő utolsó korszakában régi motívumait ismételte érettebb megfogalmazásban, mint A szerelmes levél című képén. Műveinek szintézise A festészet allegóriája című, a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzött kép, Vermeer költői világának egyik legtisztább megnyilvánulása, a színek és fény varázsához menekülő művész utolsó nagy ajándéka az európai és holland festészet számára. A képet egyébként korábbi tulajdonosa, Jaromir Czernin 1940-ben eladta Adolf Hitlernek, aki a tervezett linzi birodalmi múzeumban akarta kiállítani a műalkotást.

A második világháború után, a Hitler ellen halála után meghozott népbírósági ítélet alapján az osztrák államé lett a kép, a diktátor egyetlen ausztriai vagyontárgya. Czernin örökösei vissza akarták kapni az államtól a képet, azzal érvelve, hogy a náci rezsim kényszerrel és ráadásul áron alul jutott hozzá. A kérelmet vizsgáló bizottság azonban 2011-ben hozott döntése szerint nem találta megalapozottnak ezt az érvet, s így a kép továbbra is a bécsi múzeum éke maradhatott. Vermeer életében nem ért el nagyobb sikereket, képeinek döntő többsége magánkézben volt, kortársai alig tettek említést róla. A 18. század első felében megjelent Nagy Holland Festő enciklopédia minden külön utalás nélkül már csak a nevét említette, külföldi vásárlói egykori kortársainak tulajdonították műveit.

Festészetét csak a 19. században fedezték fel újra, nem kis részben azért, mert I. Vilmos holland királynak annyira megtetszett a Delftről készült városkép, hogy 1842-ben előkelő helyre rakatta gyűjteményében. Az impresszionisták már csodálták, a modern festészet egyik forrásaként méltatták. Az első önálló Vermeer-kiállítás 1935-ben nyílt meg, 1995 telén pedig több mint háromszázezer ember állt sorban Washingtonban a Nemzeti Galéria előtt, hogy megnézhessen huszonkettőt a Vermeer festette pillanatok közül. További százezrek tekinthették meg a kiállítást 1996 elején a hollandiai Hágában - a kiállításra pontosan három évszázaddal azután került sor, hogy 1696-ban egy amszterdami aukción Vermeer képeit utoljára együtt láthatta a közönség.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

SZFE: Gothár Péter ügyét ürügyként használják fel az egyetem lejáratására

Közleményben tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai az egyetem lejáratása, ellehetetlenítése, a színházvezetői kinevezések befolyásolása és a független színházi szféra sarokba szorítása ellen.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Varga Imre szobrászművész

A neves művész életének 97. évében, hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában - tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kedden.
Vizuál Film

Tíz új európai filmet kínál az ArteKino Filmfesztivál az interneten

December 31-ig tart az ArteKino Filmfesztivál, amely tíz új európai filmhez biztosít ingyenes, online hozzáférést. A filmbarátok kényeztetésére minden filmet magyar felirattal láttak el, sőt rendezői nyilatkozatot, szinopszist és filmajánlót is mellékeltek hozzájuk. 
Vizuál magazin

Keleti Éva: Csak én vagyok, meg a fényképezőgépem

Meg több teremnyi legendás magyar művész és egy csokornyi feltörekvő tehetség. És ami összeköti őket: Keleti Éva kamerája. A fotóművész retrospektív kiállításának december 10-i megnyitója előtt exkluzív tárlatvezetést tartott a Fideliónak.
Vizuál berlin

Az elegancia és az abszurd humor jegyében adták át az Európai Filmdíjakat

Az európai film legnagyobb ünnepéről számol be helyszíni tudósítónk Berlinből, ahol szombat este, a 32. Európai Filmdíj átadóján összegyűlt az európai filmes szcéna színe-java. A helyszín, mint mindig, az ezer nézőt befogadó Nyugat-Berlini színházépület, a Haus der Berliner Festspiele volt.
Vizuál hír

Megették a 120 ezer dollárt érő kiállítási tárgyat – egy banánt

Megette egy látogató Maurizio Cattelan alkotását, egy ragasztószalaggal falra erősített banánt egy Miamiban rendezett kiállításon, ahol előzőleg egy francia műgyűjtő 120 ezer dollárért megvásárolta az olasz képzőművész Comedian (Komédiás) című művét.