Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

2019.04.18. 08:50
Ajánlom
Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 

Úgy tudom, véletlenül találtál rá Marisra és történetére, amikor Eta azzal dicsekedett, hogy szolgálót tart.

A filmművészetire akartam csinálni egy kisfilmet, és semmit nem tudtam a hátterükről, csak annyit, hogy Maris Etáéknál szolgál, alá-fölé rendeltségi viszonyban állnak, de azt nem tudtam, hogy nem kap fizetést.

Naivan érkeztem oda azzal a kéréssel, hogy hadd forgassak pár napot Marisról úgy, hogy csak az ő arcát látjuk.

Elmondtam, hogy ez egy felvételi a suliba. Gyanútlan voltam, és ők is azok voltak, mivel nem tudtam semmit.

Nehéz volt őket rábeszélni, hogy forgathass?

Viszonylag könnyen megengedték, mert semmi rosszat nem akartam. Megmondtam Etának, hogy soha nem akarok más arcot mutatni, csak Marisét. Figyelem, ahogy mosogat, dolgozik. Pár napra odamehettem.

Ezalatt árulta el nekem Maris, hogy nem kap fizetést, és közben elküldik még dolgozni is egy gyárba, a pénzt pedig le kell adnia.

Ez volt az első olyan jel, ami gyanússá vált, és emiatt kértem még több forgatási napot.

Én sem ismertem fel rögtön, csak hosszú idő után, hogy ez a helyzet súlyos. Az elején nem osztotta meg velem, hogy elnyomják. Emlegette, hogy van egy munkásszálló, és majd elmegy oda, de ez csak ábránd volt. Kiderült, hogy ez nem ilyen egyszerű. Az elején nem mondta, hogy őt majd keresik, és el kell bújni. Szégyellte, félt, hogy őt okolják, ezért nem szólt senkinek. Elég magas az áldozathibáztatás.

Még mindig megkérdezik a film után is, hogy miért nem ment el. Van, hogy erre azt mondom, azért, mert elvették a személyi igazolványát. Ez egy kézzelfogható dolog.

Akkor megértik. Nehéz empatikusnak lenni egy olyan helyzetben, amiben még nem voltunk.

Etáék nem gördítettek akadályt a további forgatás elé?

Nem érezték azt, hogy ez probléma lenne. Egy idő után pénzt is kértek tőlem, hogy forgathassak. Soha nem akartam az arcukat felvenni vagy erre rábeszélni őket. Ilyen szempontból nem volt köztünk konfliktus. Végig, amíg forgattam, egyedül voltam. Etának nem adtam ki soha azokat a titkokat, amiket Maris nekem elmondott. Ezek mind hozzásegítettek ahhoz, hogy ennyi ideig ott tudtam forgatni.

TuzaRitterBernadett-140601.jpg

Tuza Ritter Bernadett (Fotó/Forrás: ELF Pictures)

Hogy nőtt a vizsgafilm egész estésre?

Közben bennem megfogalmazódott egy lehetséges forgatókönyv, egy lehetséges történet, de hogy Maris ezt meglépi, vagy sem, azt nem tudtam előre.

Lelkileg nagyon hasonlóan van behuzalozva a szituáció, mint amikor valakit a párja, családtagja bánt.

Pontosan. Abból is nagyon nehéz kilépni, nemhogy egy ilyen szituációból.

A vetítések kapcsán is sokan megkérdezték, hogy Maris miért nem ment el, nyitva volt az ajtó. De ez nem ezen múlik. Az alatt a pár év alatt teljesen tönkretesznek testileg-lelkileg.

Azt gondolod, hogy ha nem tudsz valakibe belekapaszkodni, akkor ebből az életben nem állsz föl. Ahhoz, hogy a komplett életét megváltoztassa, erő kellett, és az, hogy ne érezze egyedül magát. Ugyanúgy sokáig dilemmázik az ember egy kapcsolat esetén, hiába rossz neki. Akár egy munkahelyváltásnál is nehezen hozzuk meg a döntést, pedig minket senki nem kényszerít arra, hogy maradjunk.

Magadnak hol húztad meg a határt?

Egy alapvető dolog meghatározta, hogy mit teszek, és mit nem:

nem akartam megmondani neki, mit csináljon. Azt szerettem volna, hogy szabadon dönthessen.

Ki vagyok én, hogy azt mondjam, márpedig most elmegyünk? Ez iszonyatos felelősség. Nem akartam bajba sodorni sem. Nem dönthetett szabadon évek óta, és olyan fontos lenne, hogy saját maga hozza meg ezt a döntést. Már csak azért is, mert nagyon nagy a visszaesési ráta. Hiába válnak szabaddá, nem erősödnek meg annyira, hogy szabadok is maradjanak. Azt akartam, hogy ő ebben megerősödjön. Emiatt úgy döntöttem, csak abban támogatom, hogy elkezdjen hinni magában. Hogy szeretetre méltó ember, hogy szabadnak született, hogy jó életre méltó. Az elején leszögeztem, ha azt akarja, hogy ne forgassak, azonnal lerakom a kamerát. Azt akartam, hogy ő irányítsa a saját életét.

Próbáltak utánanyúlni?

A szökés után, úgy tudom, hogy két hónapig keresték.

Mondtam, hogy nem tudom, hol van. Most már a film annyira bekerült a köztudatba, hogy a nyilvánosság védi őt.

Egy_no_fogsagban3-140502.png

Egy nő fogságban (Fotó/Forrás: ELF Pictures)

Mi az, amit mi tehetünk? Lehet-e bármit segíteni, ha nem is Marisnak, de a hasonló helyzetben lévő embereknek?

A filmbemutató kapcsán indítunk egy információs kampányt is. A honlapunkon olvashatóak információk arról, hogyan lehet felismerni az áldozatot, ki válhat azzá, ki az elkövető. Másrészt hogy hova lehet fordulni. A kríziskezelő központban hangsúlyozták, hogy az áldozatok, ha telefonálnak, kellő információt kell hogy adjanak. Mondják el pontosan, hogy milyen helyzetben vannak. Ez sokat segítene ugyanis a felismerésben, hogy milyen típusú segítségre szorulnak.

Létrehoztunk egy Szabad élet nevű Facebook-oldalt, ahol privát üzenetben közvetlenül be lehet jelenteni ilyen eseteket. Az oldal mögött szakemberek állnak, akik az emberkereskedelem áldozataival, illetve az ő elhelyezésükkel foglalkoznak.

Létrehoztunk egy adományszámot is egy alapítvánnyal. A cél az, hogy minél több áldozatot tudjunk tájékoztatni arról, hogy van segítség, és pontosan hol. Erre szeretnénk információs füzeteket készíteni és szétszórni az országban, illetve létrehozni egy online bejelentési lehetőséget. Ezekhez adomány szükséges. Attól függ, mennyi pénz gyűlik össze, hogy létre lehet-e hozni egy védett házat.

A hatóságok sincsenek felkészülve. A meglévő kategóriák közé esik ez a téma…

Az a „gond”, hogy nincs fizikailag bezárva. Innentől a saját vallomásán múlik, hogy ő azt mondja, meg volt félemlítve, és bántalmazva volt.

De ha a rendőrség odamegy, akkor nem fog tudni mit csinálni. Az áldozat soha nem fogja a fogvatartói előtt azt mondani, hogy „Igen, engem itt bántanak”, mert tudják azt, hogy a rendőrség elsétál, és őt itt agyonverik. Ezért fontos, hogy az áldozat merjen segítséget kérni. Ne kelljen elmenni orvosi látleletért, mert erre nincs lehetősége. Van egy útvonala, azon közlekedhet, és nem késhet. Ha az áldozat ráébredne, hogy ő áldozat, van segítség, van hova menni – Maris attól félt, hogy hajléktalan lesz, és az utcán megtalálják –, ha minderről lehetne őket tájékoztatni, akkor talán nagyobb arányban mernének egy ilyen helyzetből kilépni.

Egy nő fogságban
Bemutató dátuma: 2019. április 18.
magyar dokumentumfilm, 89 perc, 2017
(Forgalmazó: ELF Pictures)

FELHIVAS-140501.jpg

Felhívás (Fotó/Forrás: ELF Pictures)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A művészet ajándék! – karácsonyi kortárs műtárgyvásár az ÚjMűhely Galériában

Különleges karácsonyi vásárral várjuk látogatóinkat november 20-tól december 18-ig az ÚjMűhely Galériában.
Vizuál ajánló

A somlói vár és egy film is építészeti díjat kapott

Kihirdették a DECODE pályázat eredményét a Faur Zsófi Galériában, ahol a pályaművekből rendezett kiállítás is megtekinthető november 20-ig.
Vizuál Film

Ceauşescu önéletrajz, Chuck Norris és a román új hullám remekei a Román Filmhéten

A rendszerváltás 30. évfordulóján a visszatekintésé, az emlékezésé a főszerep a 14. Román Filmhéten. A filmhetet A hegyek szigete nyitja, Corneliu Porumboiu Cannes-i versenyfilmjét premier előtt vetíti az Uránia kedd este.
Vizuál díj

Izraeli ügyvédnőről szóló film nyerte a Verziót 

Átadták a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál díjait szombat este Budapesten, amelyen Rachel Leah Jones és Philippe Bellaiche munkája, Az ügyvéd kapta a legjobb emberi jogi film díját.
Vizuál videó

Megmentők vagy újraalkotók? – Polgárdi Ákos és Seres András a Kult50-ben

Mi időtálló és mi nem? Megvárjuk, hogy ez kiderüljön valamiről, vagy még idő előtt lecseréljük? Látszódnia kell valamin, hogy az kortárs? És hogyan maradhat háttérben egy restaurátor munkája az eredeti műhöz képest? Ezeket a témákat is érintettük Polgárdi Ákos grafikussal és Seres András restaurátorral.