Vizuál

Mondik Noémi: "A boldogságon nincs mit lerajzolni"

Paintben rajzolt képein a budapesti panelvalóságot ötvözi némi mágikus realizmussal a fiatal képzőművész, akivel a csirkemellekről, az önsajnálatról és a spontán négerről beszélgettünk. INTERJÚ

- Hogyan kezdtél el Painttel rajzolni?

- Egy panellakásban nőttem fel, elég szörnyű volt. Két-három óránál többet sosem aludtam, mert a szomszédok hajnalig nézték a tévét. Valahogy muszáj volt szórakoztatnom magamat, úgyhogy egész éjszakákat átpasziánszoztam. Először kitaláltam, hogy csinálok egy Facebook-profilt, ahova kizárólag a pasziánsz-meccsek végeredményeiről készült sceenshotokat fogok feltölteni. A pasziánsz mellett szép lassan végigpróbáltam az összes primitív alapprogramot a gépen. Ételre sem volt nagyon pénzem, úgyhogy unalmamban lerajzoltam, mit ettem január elsején. Aztán egy éjjel megint nem tudtam aludni, mert a fölöttünk lakó férfi üvöltözött a barátnőjével, és egymást fojtogatták. Akkor egy lakótelepi betonpadot rajzoltam Paintben. Valahogy így indult a dolog.

- A lecsúszott alkoholisták, hajléktalanok, metrón csókolózó szerelmespárok képei kapcsán gyakran hallani a társadalomkritika kifejezést.

- Kevés dolog áll tőlem távolabb, mint a társadalomkritika. Ezeket a képeket magamnak csináltam, semmilyen tudatos mondanivalójuk nincsen. Egyszerűen csak nagyon szenvedtem és unatkoztam, és valamivel el kellett foglalnom magamat.

- Mi a helyzet azokkal, akiket lerajzolsz? Sajnálod őket? Azonosulsz velük? Esetleg megveted őket?

- Ezzel a környezettel egyáltalán nem tudok azonosulni. Sőt, el akarok menekülni belőle. De én csak azt ábrázolom, amit látok. Nem mondok véleményt a szerelmespárról, akik a metrón "A mennyország létezik" felirat alatt csókolóznak. Néha azért szégyellem magam, amikor ülök valakivel szemben a buszon, és gyorsan leskiccelem a határidőnaplómba, nyíllal jelölve, hogy az ott egy barna műbőr csík a kabátján. Ez neki nem jelent semmit, nekem viszont rengeteg mindent elmond róla.

- Mégis, néha azért érezni némi empátiát a képekből. Például abból a gifből, amelyen egy hajléktalan látható egy autó ablakából, amint kezében egy Fedél Nélküllel közelít a néző felé. Aztán felhúzódik az elektromos ablak.

- Minden képnek megvan a maga története. Van egy egészségmániás ismerősöm, aki napi tizenkét kilométert fut, és betegesen sovány. Ha lát egy kövér embert, lefotózza, a képet pedig feltölti a blogjára, hozzáfűzve, hogy milyen undorítóak az elhízott emberek. Az ismerősöm elég jómódú, a többi képén azok a kaják vannak, amiket ő eszik, és szerinte egészségesek. Ezek nagyjából öt-hatezer forintba kerülnek. Fogalma sincs arról, hogy az emberek nem azért nem eszik azt, amit ő, mert igénytelenek, hanem azért, mert nincs rá pénzük. Ő rakott ki egy cikket a Facebookra, aminek az volt a címe, hogy "Hogyan lehet megenni annyi csirkemellet?". Eszembe jutott, hogy én hányszor álltam a Tescóban, miközben vágyakozva bámultam a mirelit csirkemelleket, amiket nem tudtam megvenni. Ezért került ez a mondat a Fedél Nélkül címlapjára. Egyébként pedig mindig felhúzom az ablakot, mert félek a hajléktanoktól.

- Van egyáltalán olyan képed, ami azt ábrázolja, amit szeretsz, és nem azt, ami zavar a világban?

- Persze. Például amikor egy cilinderes axolotl piknikezik egy pápaszemes kutyával. De számomra képeket csinálni olyan, mintha egy terápiára járnék. Mint a pasziánszozás. Lerajzolom a hajléktalant, aki betör az én kis kényelmes életembe azzal az agresszív tettel, hogy elkezd üríteni a villamosmegállóban. Azért rajzolok annyi hirdetést is, mert a reklámok is éppen ilyen agresszívan másznak bele a világomba. Nem értem, hogy miért kell állandóan ezeket látnom, akkor is, ha nem akarom. Ez az egész tulajdonképpen egy hatalmas önsajnáltatás. Sajnálom magam, hogy panellakásban kell élnem, hogy a fél életemet a metrón töltöm, hogy soha nincs pénzem kajára, és hogy a szomszéd egész nap Majka-számokat ordíttat. Talán ezt sajnálom a leginkább.

- És mi lesz, ha boldog leszel és kiegyensúlyozott?

- A boldogságon nincs mit lerajzolni.

- A realista képeid mellett nem áll távol tőled a szürrealizmus sem, lásd cilinderes axolotlok, vagy penelházak között lebegő földönkívüli űrhajók. A Kuplungban nyílt Designer Dinosaurs-kiállításon dinoszauruszokat látunk aluljárókban, fürdőruha-hirdetéseken és az Örs vezér téren.

- Moroncsik Ádámmal együtt öt-öt képet állítunk ki. A dinoszauruszok és az ufók is régóta érdekelnek. Az ufókról például remek történeteket lehet olvasni a gyakorikerdesek.hu-n, ahol mindenki megosztja a saját űrlényekkel kapcsolatos élményeit. Gyerekkoromban rengeteg ufós könyvvel rémisztgettem magam, a dinoszaurusz-korszakom kicsit később kezdődött. Nagyon szeretek állatokat elképzelni furcsa helyzetekben. Például amikor egy orosz városban néhány ló elszabadult, és a járdán sétálgattak. Vagy amikor Zalaegerszegen megszökött a cirkuszi elefánt, és a főutcán grasszált. Én nem lepődnék meg semmi ilyesmin.

- Az internet korában már nehéz is bármin meglepődni.

- Szellemi fejlődésem szerves része volt, amikor tizennégy évesen kettesben maradtam az internettel. Az egyik első videó, amit láttam, egy transzvesztita férfiról szólt, aki esküvői ruhában, világoskék parókával a fején egy levágott tehénfejjel közösült. Az interneten töltöm a fél életemet, de ez nem baj, hanem tény.

- Elmosódtak a határok a normális és a szürreális között.

- A szürrealitás nagyon izgalmas, és nem feltétlenül harsány. Egy barátommal találtuk ki a spontán négert. A spontán néger egy kigyúrt, meztelen férfi, aki bárhol, bármikor megjelenhet, és általában tejet iszik. Képzeld el, hogy ülsz a konyhában, amikor egyszer csak belép egy néger férfi. Semmit nem csinál, csak megiszik egy dobozos tejet, aztán kimegy az ajtón. Fantasztikus lenne, ha ez megtörténne. Szeretek arra gondolni, hogy bármi megtörténhet. Sokkal jobb úgy élni, hogy az ember számít a spontán négerre. Nem igaz?


Az alábbi képekre kattintva Mondik Noémi alkotásaiból tekinthet meg válogatást:

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Ez a tíz kötet versenyez a 2026-os Margó-díjért

Október 15-én az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a legjobb első prózakötet szerzőjének járó elismerést. A szűkített listára került művekről szakmai zsűri dönt. 
Vizuál

Rejtett zugok, elzárt helyek, megőrizni való szépségek – szeptemberben jönnek a Kulturális Örökség Napjai

Idén szeptember 19-én és 20-án kerül sor a rendezvényre, amely során közel ötszáz különleges program és épületbejárás várja az érdeklődőket. Olyan helyek is megnyílnak, amelyek máskülönben nem vagy csak ritkán látogathatók.
Klasszikus

A harangok csodája – Fazekas Gergely zenetörténész koncertajánlója

Rahmanyinov Harangok című kantátáját szólaltatják meg szeptember 30-án a Magyar Rádió Művészeti Együttesei a Müpában. A koncert kapcsán Fazekas Gergely zenetörténész, az MRME művészeti vezetője írt ismertetőt.
Klasszikus

Klukon Edit és Ránki Dezső is a negyvenéves Liszt Múzeumot ünnepli

Ingyenes minikoncertekkel, rendhagyó tárlatvezetésekkel, gyermekfoglalkozással, valamint filmvetítéssel és pódiumbeszélgetésekkel is várja az intézmény az érdeklődőket szeptember 17. és 19. között.
Klasszikus

Elmaradt találkozások jegyében – Kolonits Klára áriaestje az Eiffel Műhelyházban

Verdi és Donizetti hősnői, valamint Erkel Bánk bánjának Melindája idézik fel Kolonits Klára pályájának meghatározó állomásait 2026. szeptember 20-i áriaestjén az Eiffel Műhelyházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Balatonátkúszás 2. rész – Gyerekseregszemle

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, hogyan sikerült a Balatont az alacsony vízállás ellenére is megtölteni élettel. 
Vizuál ajánló

Nemes Jeles László és Horvát Lili filmje is bekerült a III. BIFF programjába – íme az első címek

Az idei év nemzetközi fesztiválsikereivel tér vissza a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál október végén: itt vannak az első bejelentett címek a szemle kibővített programjából.
Vizuál ajánló

Rejtett zugok, elzárt helyek, megőrizni való szépségek – szeptemberben jönnek a Kulturális Örökség Napjai

Idén szeptember 19-én és 20-án kerül sor a rendezvényre, amely során közel ötszáz különleges program és épületbejárás várja az érdeklődőket. Olyan helyek is megnyílnak, amelyek máskülönben nem vagy csak ritkán látogathatók.
Vizuál ajánló

Három történet Szlovéniából, amit érdemes lesz megnézni a Toldiban

Október 8. és 10. között rendezik meg a 10. Szlovén Filmnapokat a budapesti Toldi moziban. A Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetsége közös rendezvényének programjában díjnyertes alkotásokat láthat a közönség. 
Vizuál ajánló

Valódi események, hiteles történetek – szeptember végén indul a Múzeumok Őszi Fesztiválja

A mesterséges intelligencia térnyerésének korában hogyan maradhatnak relevánsak a múzeumok, és miként segíthetik az eligazodást? Ezzel a központi témafelvetéssel indul a szeptember 28. és november 15. között zajló 21. Múzeumok Őszi Fesztiválja.