Vizuál

Mondik Noémi: "A boldogságon nincs mit lerajzolni"

2013.05.09. 06:58
Ajánlom
Paintben rajzolt képein a budapesti panelvalóságot ötvözi némi mágikus realizmussal a fiatal képzőművész, akivel a csirkemellekről, az önsajnálatról és a spontán négerről beszélgettünk. INTERJÚ

- Hogyan kezdtél el Painttel rajzolni?

- Egy panellakásban nőttem fel, elég szörnyű volt. Két-három óránál többet sosem aludtam, mert a szomszédok hajnalig nézték a tévét. Valahogy muszáj volt szórakoztatnom magamat, úgyhogy egész éjszakákat átpasziánszoztam. Először kitaláltam, hogy csinálok egy Facebook-profilt, ahova kizárólag a pasziánsz-meccsek végeredményeiről készült sceenshotokat fogok feltölteni. A pasziánsz mellett szép lassan végigpróbáltam az összes primitív alapprogramot a gépen. Ételre sem volt nagyon pénzem, úgyhogy unalmamban lerajzoltam, mit ettem január elsején. Aztán egy éjjel megint nem tudtam aludni, mert a fölöttünk lakó férfi üvöltözött a barátnőjével, és egymást fojtogatták. Akkor egy lakótelepi betonpadot rajzoltam Paintben. Valahogy így indult a dolog.

- A lecsúszott alkoholisták, hajléktalanok, metrón csókolózó szerelmespárok képei kapcsán gyakran hallani a társadalomkritika kifejezést.

- Kevés dolog áll tőlem távolabb, mint a társadalomkritika. Ezeket a képeket magamnak csináltam, semmilyen tudatos mondanivalójuk nincsen. Egyszerűen csak nagyon szenvedtem és unatkoztam, és valamivel el kellett foglalnom magamat.

- Mi a helyzet azokkal, akiket lerajzolsz? Sajnálod őket? Azonosulsz velük? Esetleg megveted őket?

- Ezzel a környezettel egyáltalán nem tudok azonosulni. Sőt, el akarok menekülni belőle. De én csak azt ábrázolom, amit látok. Nem mondok véleményt a szerelmespárról, akik a metrón "A mennyország létezik" felirat alatt csókolóznak. Néha azért szégyellem magam, amikor ülök valakivel szemben a buszon, és gyorsan leskiccelem a határidőnaplómba, nyíllal jelölve, hogy az ott egy barna műbőr csík a kabátján. Ez neki nem jelent semmit, nekem viszont rengeteg mindent elmond róla.

- Mégis, néha azért érezni némi empátiát a képekből. Például abból a gifből, amelyen egy hajléktalan látható egy autó ablakából, amint kezében egy Fedél Nélküllel közelít a néző felé. Aztán felhúzódik az elektromos ablak.

- Minden képnek megvan a maga története. Van egy egészségmániás ismerősöm, aki napi tizenkét kilométert fut, és betegesen sovány. Ha lát egy kövér embert, lefotózza, a képet pedig feltölti a blogjára, hozzáfűzve, hogy milyen undorítóak az elhízott emberek. Az ismerősöm elég jómódú, a többi képén azok a kaják vannak, amiket ő eszik, és szerinte egészségesek. Ezek nagyjából öt-hatezer forintba kerülnek. Fogalma sincs arról, hogy az emberek nem azért nem eszik azt, amit ő, mert igénytelenek, hanem azért, mert nincs rá pénzük. Ő rakott ki egy cikket a Facebookra, aminek az volt a címe, hogy "Hogyan lehet megenni annyi csirkemellet?". Eszembe jutott, hogy én hányszor álltam a Tescóban, miközben vágyakozva bámultam a mirelit csirkemelleket, amiket nem tudtam megvenni. Ezért került ez a mondat a Fedél Nélkül címlapjára. Egyébként pedig mindig felhúzom az ablakot, mert félek a hajléktanoktól.

- Van egyáltalán olyan képed, ami azt ábrázolja, amit szeretsz, és nem azt, ami zavar a világban?

- Persze. Például amikor egy cilinderes axolotl piknikezik egy pápaszemes kutyával. De számomra képeket csinálni olyan, mintha egy terápiára járnék. Mint a pasziánszozás. Lerajzolom a hajléktalant, aki betör az én kis kényelmes életembe azzal az agresszív tettel, hogy elkezd üríteni a villamosmegállóban. Azért rajzolok annyi hirdetést is, mert a reklámok is éppen ilyen agresszívan másznak bele a világomba. Nem értem, hogy miért kell állandóan ezeket látnom, akkor is, ha nem akarom. Ez az egész tulajdonképpen egy hatalmas önsajnáltatás. Sajnálom magam, hogy panellakásban kell élnem, hogy a fél életemet a metrón töltöm, hogy soha nincs pénzem kajára, és hogy a szomszéd egész nap Majka-számokat ordíttat. Talán ezt sajnálom a leginkább.

- És mi lesz, ha boldog leszel és kiegyensúlyozott?

- A boldogságon nincs mit lerajzolni.

- A realista képeid mellett nem áll távol tőled a szürrealizmus sem, lásd cilinderes axolotlok, vagy penelházak között lebegő földönkívüli űrhajók. A Kuplungban nyílt Designer Dinosaurs-kiállításon dinoszauruszokat látunk aluljárókban, fürdőruha-hirdetéseken és az Örs vezér téren.

- Moroncsik Ádámmal együtt öt-öt képet állítunk ki. A dinoszauruszok és az ufók is régóta érdekelnek. Az ufókról például remek történeteket lehet olvasni a gyakorikerdesek.hu-n, ahol mindenki megosztja a saját űrlényekkel kapcsolatos élményeit. Gyerekkoromban rengeteg ufós könyvvel rémisztgettem magam, a dinoszaurusz-korszakom kicsit később kezdődött. Nagyon szeretek állatokat elképzelni furcsa helyzetekben. Például amikor egy orosz városban néhány ló elszabadult, és a járdán sétálgattak. Vagy amikor Zalaegerszegen megszökött a cirkuszi elefánt, és a főutcán grasszált. Én nem lepődnék meg semmi ilyesmin.

- Az internet korában már nehéz is bármin meglepődni.

- Szellemi fejlődésem szerves része volt, amikor tizennégy évesen kettesben maradtam az internettel. Az egyik első videó, amit láttam, egy transzvesztita férfiról szólt, aki esküvői ruhában, világoskék parókával a fején egy levágott tehénfejjel közösült. Az interneten töltöm a fél életemet, de ez nem baj, hanem tény.

- Elmosódtak a határok a normális és a szürreális között.

- A szürrealitás nagyon izgalmas, és nem feltétlenül harsány. Egy barátommal találtuk ki a spontán négert. A spontán néger egy kigyúrt, meztelen férfi, aki bárhol, bármikor megjelenhet, és általában tejet iszik. Képzeld el, hogy ülsz a konyhában, amikor egyszer csak belép egy néger férfi. Semmit nem csinál, csak megiszik egy dobozos tejet, aztán kimegy az ajtón. Fantasztikus lenne, ha ez megtörténne. Szeretek arra gondolni, hogy bármi megtörténhet. Sokkal jobb úgy élni, hogy az ember számít a spontán négerre. Nem igaz?


Az alábbi képekre kattintva Mondik Noémi alkotásaiból tekinthet meg válogatást:

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét.