Vizuál

Monet és a Lélek Kertje

2022.07.28. 09:15
Ajánlom
„A kertem a legszebb műalkotásom” – mondta Claude Monet, az impresszionizmus egyik legismertebb alakja. A paradicsomi állapotokat idéző, általa csak a Lélek Kertje néven emlegetett hatalmas giverny-i lugas még ma is évente ötszázezer látogatót vonz.

Az Exhibition: A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig című angol dokumentumfilm neve  ellenére inkább Monet-ra és azon belül is a Giverny-ben kialakított kertjére fókuszál, noha érintőlegesen említést tesz más festőkről is, úgy, mint Matisse, Pissarro, Liebermann, Bonnard, Sorolla, Nolde és Kandinszkij.  A film fókuszában a kert mint a modern festészet fontos témája és ihlető forrása áll. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy százhúsz remekművön keresztül mutatta be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-astól az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén amellett, hogy jó néhány alkotást is láthatunk, megismerkedhetünk Monet giverny-i kertjének történetével és az ott alkotott festményeinek keletkezési körülményeivel. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet Monet 1915-től 1926-ig, haláláig festette. A mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített festményegyüttest a londoni tárlaton újraegyesítették. Ma a párizsi Tuilleriák kertjében álló Orangerie-ben látható.

A szenvedélyes kertész

Mielőtt Monet 1883-ban a Szajna-parti Giverny településre költözött volna népes családjával, albérletekben élt. Egész életében szenvedélyesen kertészkedett, így akárhová is költözött, mindig létrehozott egy kertet. A művész számára a virágok olyanok voltak, akár a palettán a festék: nemcsak színük, hanem nagyságuk szerint is gondosan elrendezte a növényeket, mintha csak szobrászkodna.

Ha Monet felkelt, és a fények „nem voltak jók”,

depresszióba esett, őrjöngött és egész nap nem evett

– hangzik el a filmben. Ilyenkor csak az ágyában feküdt, mozdulatlanul, annyira imádta a kertjét festeni, ami harminc éven át szolgált témául művészetének. Hatalmas házában rendszeresen vendégül látott más festőket, köztük Bonnard-t, Renoirt és Matisse-t. A tárlaton az a mű is szerepelt, amelyet Renoir készített Monet-ról miközben kertjét festi (Monet kertje Argenteuil-ben, 1873.).

Claude Monet tíz évvel később, 1893-ban vásárolta meg a birtokához vezető út másik oldalán fekvő területet, ahol kialakított egy tavat is. Hosszas procedúra előzte meg azonban a tó létrehozását, amely aztán leghíresebb festményein is megjelenik a rajta ringatózó vízililiomokkal. A szükséges építési engedélyt nem kapta meg egykönnyen, ugyanis a környék lakói azzal vádolták,

meg akarja őket mérgezni a vízililiomokkal.

Szerencsére azonban végül megszerezte az engedélyeket, ezzel megteremtve egy olyan lélegzetelállító vízikertet, amelynek megfestésével aztán örökre beírta magát a művészettörténetbe.

Waterlillies_by_Claude_Monet_c_1914_-_Portland_Art_Museum_ok-140840.jpg

Claude Monet: Tavirózsák, 160,6 x 180,6 cm, olaj, vászon, 1914. (Fotó/Forrás: Portland Art Museum/Wikipedia)

A Tavirózsák (vagy Vízililiomok) sorozata kétszázötven vászonra alkotott festményből áll. Ezek nagy részét, amelyek legismertebb képei közé tartoznak, úgy festette meg, hogy már szürkehályogban szenvedett. A Tavirózsákat az első világháború kitörésekor is töretlenül festette tovább, annak ellenére, hogy

tőle alig ötven kilométerre puskák ropogtak.

Késői művei közül egyébként keveset fejezett csak be, egy levél tanulsága szerint nem is volt elégedett az akkor készült munkákkal, ám a téma kidolgozását megszállottan folytatta tovább. A Tavirózsák tizenkét pannóját 1926-ban fejezte be, és rögtön a francia államnak ajándékozta. A műveket először 1927-ben, a Musée de l’Orangerie galériában állították ki, ám ezt a festő már nem élhette meg.

A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig, angol dokumentumfilm, 93 perc

Bemutató: július 28.

Forgalmazza a Pannonia Entertainment.

Fejléckép: Monet híres kertje Giverny-ben. (Fotó/Forrás: David Bickerstaff)

A csúnyaság felvállalása – A Matisse-életmű kiállításon jártunk

Kapcsolódó

A csúnyaság felvállalása – A Matisse-életmű kiállításon jártunk

Henri Matisse a kolorizmus egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek munkássága számos művészt inspirált, köztük a magyar Vadakat is. A Szépművészeti Múzeumban nemrég nyílt kiállítás hiánypótló, eddig ugyanis a francia festő életművét bemutató átfogó tárlatot soha nem láthatott itthon a magyar közönség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Ismerje meg az épületet, ahol Kossuth Lajos elmondta híres beszédét!

Március 16-án Forradalmi események a „Tündérpalotában” címmel ünnepi épülettörténeti sétán vehetünk részt Dr. Csorba László történész vezetésével, amely során megismerhetjük Pesti Vigadó és az 1848/49-es forradalom közös történetét.
Vizuál vadász györgy

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Vizuál gyász

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Vizuál hír

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Legyetek jók, ha tudtok!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy megrázó élményéről számol be, amit húszéves korában, egy javítóintézeti fotózáson élt át.