A járványhelyzet miatt csonka tavalyi évben is csaknem 46 ezer látogatót fogadott a Ludwig Múzeum, amely 2021-ben nyolc időszaki tárlattal jelentkezett, míg külföldön hat kiállítással volt jelen – idézte fel az intézmény keddi budapesti sajtótájékoztatóján Fabényi Julia igazgató. Mint mondta, a Covid járvány következtében „a kortárs művészeti szcéna kivonult a realitás teréből", és a számottevő online jelenlét ellenére, a múzeum feladata most a visszatérés.
Vissza kell szereznünk a művészet tényleges, agitatív szerepét, ahol mozogni, hatni tudunk”
– mondta, és a májusban nyíló Előhívás című tárlatukra utalva hangsúlyozta, hogy a pandémia okozta traumák feldolgozási lehetősége éppen a művészet lehet, ehhez pedig a múzeum az egyik legjobb biztosíték.
Készman József, a kiállítási és gyűjteményi főosztály vezetője hozzátette: a 2021-es év kiállításait a fenntarthatóság hívószava mentén rendezték meg, idén pedig átfogó szemléleti keretként a reziliencia (rugalmas alkalmazkodás a környezeti feltételekhez) fogalmát és gyakorlatát állítják a középpontba. A 2022-es kiállítások így olyan altémákat jelenítenek meg, amelyek a kortárs életvilágot kiterjesztett jelenként értelmezik – közölte.
Február 26-ig még látható a hatvanas évek magyar neoavantgárd képzőművészetének egyik kiemelkedő képviselője, Frey Krisztián életművét feldolgozó, (script:abstract) – Frey úr ír című tárlat, majd márciustól a Ludwig Múzeum új szerzeményeiből nyílik kiállítás Helyiérték címmel.
Frey Krisztián: 26 04 72. (Fotó/Forrás: Hajdu András / Ludwig Múzeum)
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében rendezik meg áprilistól a Kiterjesztett jelen című kiállítást, amely
a mára mind globális, mind személyes szinten megtapasztalható, állandósult átmenetiség kérdését járja körül.
A kiállított művek a jelen pillanatának megragadásával és totálissá tételével mutatnak fel lehetséges alternatívákat a folyton újraíródó mindennapok tükrében – mondta el Készman József.
Mint hozzáfűzte, a május közepén nyíló, Előhívás című csoportos nemzetközi kiállítás gondolati fókuszában a traumák vizuális bemutatásának és feldolgozásának kérdése áll.
A kiállítás azt vizsgálja, hogy az utóbbi két évtizedben hogyan változott meg a művész szerepe, milyen új megközelítési módok és szempontok merültek fel a traumafeldolgozás területén.
A technológiai fejlődés mindennapi életre gyakorolt hatásait kutatja ősszel a „Nem vagyok robot” – A szingularitás határain című tárlat. Vajon mikor következik be a technológiai szingularitás eljövetele? Egyáltalán észreveszi-e majd az emberiség, ha a technológiai és társadalmi változások kontrollja már kicsúszott a kezéből? – teszi fel a kérdést a kiállítás.
Szingularitás (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
Kisebb világok címmel egy sajátos műfaj, a dioráma kortárs képzőművészetben elfoglalt helyét járja körül a Ludwig Múzeum október közepén nyíló tárlata, majd decemberben Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című kiállítása nyílik meg.
Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője hozzátette: Keresztes Zsófia projektje az április végén kezdődő 59. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása lesz, amelyet a biennále zárása után mutatnak be - a hagyományoknak megfelelve – Budapesten is.
Keresztes Zsófia-Zsikla Mónika: Az álmok után: merek dacolni a károkkal (Velencei Biennálé) (Fotó/Forrás: Bíró Dávid / Ludwig Múzeum)
Fabényi Julia elmondása szerint 2021-ben 41 műtárgy került a gyűjteménybe (ezek közül 32 ajándékként), mások mellett Tót Endre, Hencze Tamás, Puklus Péter, Csernik Attila és Petra Maitz munkái.
Rövidesen megnyílik a múzeumban a Metropolitan Egyetemmel együttműködésben kialakított családi közösségi tér, és tovább haladnak a Smart Múzeum koncepciója felé, így számos digitális fejlesztéssel készülnek: többek között mobiltelefonról is elérhető szolgáltatásokkal, virtuális tárlatvezetésekkel, audioguide-okkal.
Vigyázat, művészet! címmel szabadegyetem, Itt és most címmel pedig webinar indul, folytatódik a Ludwig Lounge, a múzeum honlapján pedig számos egyéb offline és online programra is jelentkezhetnek a látogatók - mondta el Fabényi Julia.
A Ludwig Múzeum 2022-es programterve
{SCRIPT:ABSTRACT} – FREY ÚR ÍR
2022. január 21. – 2022. március 20.
Frey Krisztián (1929–1997) a hatvanas évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője és a nemzetközi computer art korai svájci úttörője. Nagyszabású életmű-kiállításával régi adósságát törleszti a múzeum. Frey az Iparterv-nemzedék tagjaként saját maga által kifejlesztett absztrakt expresszionista formanyelvvel lépett a progresszív művészet színpadára az 1960-as évek elején. „Változó tempójú gesztusfestészetnek” nevezett jellegzetes, kézírásos jegyekkel tűzdelt expresszív absztrakciója széles esztétikai horizontot járt be, érintve a fehérré kiégett monokróm képeket, a kényszeres folyóírás naplószerű kalligráfiáit, valamint a pecsétek, falfirkák és digitális vektorok világát. A rangos múzeumok anyagából, valamint magyar és nemzetközi magángyűjtők alkotásaiból válogatott életmű-kiállításon eddig sosem látott teljességében bontakozik ki Frey életműve, a szakma előtt is ismeretlen korai munkáktól az itthon és Svájcban készült főműveken át az úttörő computer art-kísérletekig.
HELYIÉRTÉK – VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM ÚJ SZERZEMÉNYEIBŐL
2022. március 3. – április 24.
A tárlaton szerepelnek a neoavantgárd progresszív művészei, továbbá a hetvenes évek konceptuális tendenciái eddig még nem bemutatott munkákkal, illetve a vajdasági BOSCH & BOSCH csoport alkotói, párhuzamba állítva a Pécsi Műhely tevékenységével.
Külön teremben láthatóak a 2010-es évek végén egyre markánsabbá váló festészeti fordulat fiatal alkotóinak munkái, és tematikus blokkokban kapnak helyet a szlovák, ukrán, észt, lengyel, orosz és albán művek, összevetve a hasonló magyar törekvésekkel.
Önálló tematikaként jelennek meg a női szerepmodelleket vizsgáló munkák, az egyéni és kollektív történelmi emlékezetet/traumákat érintő, elsősorban fotóalapú művek magyar, szlovák, román és orosz alkotók műveivel.
Különálló egységet alkot az (ön)arckép és annak hiánya, a „képtelenség” avagy képi identifikáció nehézsége és elvesztése. A művész és a művészet társadalomban betöltött pozíciója vagy a táj- és életkép tradícióinak felülírása, a három dimenzió és a sík viszonya.
KITERJESZTETT JELEN
2022. április 8. – 2022. szeptember 4.
A kiállítás a napjainkra mind globális, mind személyes szinten megtapasztalható állandósult átmenetiség kérdését járja körül. Részben a technológiai fejlődésnek köszönhetően, részben a társadalmi, illetve biológiai rendszerek evolúciójából fakadóan nemcsak a jelen vált kiszámíthatatlanná és bizonytalanná, de a jövő apokaliptikus végjátékként felsejlő képe sem nyújt számunkra biztos fogódzót. Az átmenetiség azonban magában hordozza a választás és a változás lehetőségét is, amely épp a folyamatos ideiglenességből képes erőt meríteni és ezt az erőt kreatívan mozgósítani. A kiállított művek a jelen pillanatának megragadásával és totálissá tételével mutatnak fel lehetséges alternatívákat a folytonos jelleggel újraíródó mindennapjaink tükrében.
A csoportos nemzetközi kiállítás változatos technikákat és médiumokat (installáció, multimédia eszközök) vonultat fel az átmenetiség állapotainak érzékeltetésére, közvetítésére.
ELŐHÍVÁS
2022. május 13. – augusztus 28.
A csoportos nemzetközi kiállítás fókuszát a traumaforrások vizuális művészeti eszközrendszerekkel történő átdolgozása, performatív megjelenítése adja. A kiállítás azt vizsgálja, hogy az utóbbi két évtizedben hogyan változott meg a művész szerepe, milyen új megközelítési módok és szempontok merültek fel a traumafeldolgozás területén. Bár a művészet és a trauma összefüggéseinek elemzése jelentős múltra tekint vissza, a hangsúly a kiállításon az ábrázolás és ábrázolhatóság kérdésein túlmenően a relációs aspektusra kerül.
„NEM VAGYOK ROBOT.” A SZINGULARITÁS HATÁRAIN
2022. szeptember 15. – november 27.
A kiállítás a szingularitás (feltételezett) közeli eljövetelének előhírnökeként a technológiai fejlődés mindennapi életünkre gyakorolt erőteljes hatásáról szól. Napjaink egyik meghatározó globális jelensége a digitalizáció, amely a közelmúlt évtizedei során evolúciós ugrásként alakította át az emberiség életét, évszázadok alatt rögzült szokásokat, formákat és viselkedési mintázatokat írva át. A digitális fordulat jelenleg is zajló folyamat, életünk offline módból megállíthatatlanul tér át az online térbe. A digitális technológia mai állapotában olyan új normativitás, amely a munka és az élet része: nem ellenség, nem barát, hanem az élet természetes velejárója…
KISEBB VILÁGOK. DIORÁMA A KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETBEN
2022. október 13. – 2023. január 15.
A dioráma és mediális rokona, a kukucskáló doboz változatos formákban jelentkeznek, mind a művészetben, mind annak határterületein: tudományos vagy társadalmi mondanivalók közvetítésétől egészen a pop artig, a groteszkig terjed a skála. A különböző diorámák közös vonása egy másik dimenzióba való átlépés. Hasonlóan a gyerekek babaházaihoz, a dioráma a kibogozhatatlan külvilág kezelhető méretűvé kicsinyített, ártalmatlanított, lehatárolt és mindezek által emberi kontroll alá vont értelmezési kísérlete.
KERESZTES ZSÓFIA: AZ ÁLMOK UTÁN: MEREK DACOLNI A KÁROKKAL
Az 59. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kiállítása
2022. december 15. – 2023. február 26.
Az idei kiállítás Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című kiállításának tematikája talán soha nem lehetne aktuálisabb, mint a pandémia krízisidőszakát követően. A kiállítás négy nagyobb egységben igyekszik körüljárni múlt és jelen jövőhöz való ambivalens viszonyát és az identitás megtalálásának stációit. Velencét követően hagyományosan Budapesten is bemutatjuk a biennále magyar kiállítását.
IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL
2023. január 8-ig
Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A kiállítás azonban nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.
A kiállítás a világjárvány rövid szünetében, rendkívüli körülmények között jött létre, így nem hagyhatta figyelmen kívül az elmúlt időszak tanulságait sem. A múzeum mintegy 800 darabot számláló gyűjteményéből olyan művek láthatóak, amelyek a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait tárják a néző elé, a kurátor személyes nézőpontjából.
Fejléckép: Lost Year (forrás: Ludwig Múzeum)
hírlevél
