Vizuál

Műalkotás a digitális nyilvánosság korában

2020.06.22. 10:05
Ajánlom
A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük a csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. A záró epizódban Készman József válaszolt kérdéseinkre.

Mi a tétje/van-e tétje a jelenlegi helyzetben a kiállításnak? Egyáltalán, fogunk-e még a jövőben kiállításokban gondolkodni?

Az biztos, hogy teljesen megváltozott minden. Ezzel együtt azért az szimbolikus jelentőségű, hogy ez a nemzetközi válogatás kollektív munka eredménye, amit a múzeum kurátorai közösen jegyeznek. Nem szeretném azt sugallni, hogy láttunk volna bármit is bekövetkezni, vagy a gondolkodás dinamikájánál fogva mintegy behívtuk ezt a kataklizmát, amit most érzünk, az talán a lelkiismeretfurdalás, hogy nem figyeltünk oda eléggé a dolgokra, egymásra.

8dced606d6dd2924005edc9caabba541-101750.jpg

Környezet és slow design (Fotó/Forrás: celialin149.wordpress.com)

Az egyetlen, amin elgondolkodhatunk, az nem a funkció, hanem a forma, hogy a művészet most képes lehet ellépni attól a hübrisztől és elitizmustól, ami körülveszi.

Sokan sok helyen megírták, hogy az életünk már nem lesz ugyanolyan a járvány lecsengése után sem. Mi várható a kortárs művészetben egy Covid19 utáni korban?

Egyelőre nem tudok olyan alkotóról, aki a járványdémon hatására letette volna a lantját. Inkább az lehet intő, hogy

egy pillanat alatt, váratlanul, mintegy a semmiből lecsaphat ránk egy kis világvége.

Nagyon sok képzőművészben ez korábban is megfogalmazódott, sőt, komplett stratégiákkal, javaslatokkal, személyes példákkal készültek is az apokalipszis utáni időkre. Igazából nem a végítélet csapott le ránk, hanem az utolsó előtti pillanat merevedett ki. Nem tud kiteljesedni, ahogy nem tud elmúlni se többé, mindig itt marad velünk.

Egyszerre bizonytalan és felkavaróan izgalmas a jelenlegi helyzet. Akár két teljesen ellentétes forgatókönyv is elképzelhető: az első szcenárió szerint végre mindenki megkönnyebbül, amint felszabadul a pandémia rémuralma alól, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Minden ugyanúgy megy tovább, sőt még „úgyabban”, mint a középkorban, amikor egy-egy nagy halálos járványt népünnepélyek, nyilvános orgiák követtek. Semmit sem tanulunk, és mindent elfelejtünk, miközben bízunk a tudomány megváltó erejében: az egyes embernek semmit sem kell tennie, majd az okos tudósok és remek politikusaink mindent megoldanak. A másik véglet szerint hirtelen mindenki a világ és a természet iránt felelősséget érezve ledobja berögzült szokásait és régi gyakorlatait, és ökotudatos filantrópként él majd tovább. Vagy talán egyszerre is tud érvényesülni mindkét szemlélet.

IMG_1759-102134.jpg

Kilátás a múzeum második emeleti kiállítóterének ablakából. Jelenleg üres a kiállítótér, ahol a tárlat helyet kapott volna (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

A múzeumok világszerte viszonylag rövid idő alatt átálltak a virtuális tárlatvezetésekre, online kiállításokra. Milyen tapasztalatokat szereztetek az eltelt hónapokban? Milyen visszajelzéseket kaptatok a microsite-tal, az élő programokkal kapcsolatban?

Igazából a kéznél levő eszközökhöz és médiumokhoz nyúltak a múzeumok: virtuális túrák, bemutatók eddig is léteztek, és a digitális jelenlét, a gépek és médiumok használata magától értetődő mindennapi gyakorlat volt, mondhatni munkamódszer. Mindannyian számítógépeken dolgozunk, teljesen elektronikus a kommunikáció is. Szóval nincs benne sok újdonság, viszont az volt nehéz, hogy az újabb tartalmakat rapid gyorsasággal kellett legyártani, amihez külön infrastruktúra és emberi erőforrás kellett. Talán inkább a technológia volt a gyenge pont: szaggat a net, bénázik a skype, gyenge a wifi a hirtelen megnövekedett kapacitásigények közepette.

Egyértelműen pozitívak a visszajelzések, mind szakmai, mind laikus oldalról. Nem nagyon volt más választása az érdeklődőknek, mint hogy rátapadtak a netre, és onnan bizony annyira sok és sokféle információt kaphattak, hogy inkább a strukturálás és a szelektálás jelenthetett nehézséget. Tehát

a jelentős háttérzajban nehezebb lehet kibogozni a számunkra fontos információkat.

Igyekeztünk videókkal, beszámolókkal-bejelentkezésekkel és élő műsorokkal színesíteni a kulturális kínálatot. Hogyan lehet elevenné tenni az amúgy holt teret? A kiállítás microsite-ja egy külön kategória. Azt tapasztaltuk, hogy noha rengeteg szöveges és képi infót pakoltunk fel rá, videókkal kiegészítve, valójában mint egy kiállítást ismertető kizárólagos csatorna valószínűleg kevés. Kevés, mert alaphelyzetben pont a kiállítás egyik lényegét, a térben történő megjelenítés, a rendezés sajátosságait nem tudja megmutatni.

ways_of_making_04_o-102000.jpg

A slow design története – infografika (Fotó/Forrás: pinterest.com)

Hogyan értelmezte/szituálja (esetleg annulálja) a különleges helyzet a kiállításba beválogatott egyes munkákat?

Semmi nem lehet ugyanaz, mint előtte. Önmagában egy slow-tematikájú kiállítás sem azonos azzal, amit korábban jelentett vagy képviselt.

Az időzítésnek szintén nagy jelentősége lehet, több szempontból is. Számos mű banálissá válhat egyszerűen amiatt, hogy az előtt szituációjából az után-ban találja magát. A karanténválságot átélve gyenge utánlövésnek tűnhetnek amúgy nagyon is kurrens munkák, gondolatok. A megváltozott helyzet s benne a megváltozott világ joggal vetheti fel a kiállítás integritásának kérdését. Senkit sem fog érdekelni a kiállítás dokumentumértéke vagy aurája, kizárólag a művészeti állítások érvényessége számít. Mégis, úgy érzem, vagy pontosabban fogalmazva attól tartok, sok művész munkája eztán is aktuális lesz, merthogy természetesen a bennük tematizált problémák nem oldódtak meg maguktól. A vírusmizéria talán esélyt jelenthet arra, hogy jobban figyeljünk ezekre a globális gondokra, mint a felelőtlen túlfogyasztás, az ember és a természeti erőforrások kizsákmányolása vagy a mesterségesen kialakított és fenntartott vágyak és normák kontrollja – minthogy most saját bőrünkön éreztük meg, hogy ezeket nem lehet elbagatellizálni.

A kiállítás kurátori csapatának tagjai: Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória, Üveges Krisztina

A Ludwig Múzeum Slow Life kiállításáról itt tudhat meg többet>>>

Fejléckép: Készman József, a Ludwig Múzeum kurátora (forrás: Ludwig Múzeum)

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Vizuál

11+1 filmzene, amit hallanod kell Ennio Morriconétól

91 évesen elhunyt Ennio Morricone, aki nélkül nem lenne hős Clint Eastwood, nem lenne mit játszania az óceánjáró zongoristának és nem lenne mennyei a mozi sem. Összeszedtük a legjobb filmzenéit.
Jazz/World

Meghalt Ennio Morricone olasz zeneszerző

Hétfőn, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone olasz zeneszerző - közölte családja az ANSA hírügynökséggel.
Vizuál

Hét film premier előtt a Cirko Film országos fesztiválján

A Vissza a moziba! című, július 17. és 19. között rendezett fesztivállal arra emlékeztetnek, hogy filmet nagy vásznon, közösségi élményként érdemes nézni. A programhoz a főváros hat mozija mellett 16 vidéki város filmszínháza csatlakozik.
Zenés színház

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Klasszikus

Arany Vonót kapott Roby Lakatos

A hegedűművész a Meiringeni Zenei Fesztivál nyitókoncertjén vehette át a Der Goldene Bogen (Arany Vonó) elnevezésű elismerést.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.
Vizuál hír

Vastag porréteg alól bukkant elő az értékes Rubens-festmény

A flamand mester maga készítette azt az alkotást, amely július végén kerül kalapács alá Londonban.
Vizuál magazin

11+1 filmzene, amit hallanod kell Ennio Morriconétól

91 évesen elhunyt Ennio Morricone, aki nélkül nem lenne hős Clint Eastwood, nem lenne mit játszania az óceánjáró zongoristának és nem lenne mennyei a mozi sem. Összeszedtük a legjobb filmzenéit.
Vizuál hír

Hova tovább? – Várják az idei ARC plakátkiállítás pályaműveit

Ökológiai összeomlás, világjárványok, társadalmi egyenlőtlenségek. De mi a kiút, és hogyan tovább? Ha van egy jó ötleted, mondd el vizuálisan! A pályázatokat július 31-ig várják.
Vizuál hír

Hétfőn nyit újra a Louvre

A párizsi múzeum március közepén zárt be a koronavírus-járvány miatt. A világ leglátogatottabb múzeuma szigorú egészségügyi előírások mellett a tárlatok mintegy hetven százalékán fogad ismét látogatókat, de ismét lehet majd szelfizni a Mona Lisával.