Vizuál

Műalkotás a digitális nyilvánosság korában

2020.06.22. 10:05
Ajánlom
A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük a csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. A záró epizódban Készman József válaszolt kérdéseinkre.

Mi a tétje/van-e tétje a jelenlegi helyzetben a kiállításnak? Egyáltalán, fogunk-e még a jövőben kiállításokban gondolkodni?

Az biztos, hogy teljesen megváltozott minden. Ezzel együtt azért az szimbolikus jelentőségű, hogy ez a nemzetközi válogatás kollektív munka eredménye, amit a múzeum kurátorai közösen jegyeznek. Nem szeretném azt sugallni, hogy láttunk volna bármit is bekövetkezni, vagy a gondolkodás dinamikájánál fogva mintegy behívtuk ezt a kataklizmát, amit most érzünk, az talán a lelkiismeretfurdalás, hogy nem figyeltünk oda eléggé a dolgokra, egymásra.

8dced606d6dd2924005edc9caabba541-101750.jpg

Környezet és slow design (Fotó/Forrás: celialin149.wordpress.com)

Az egyetlen, amin elgondolkodhatunk, az nem a funkció, hanem a forma, hogy a művészet most képes lehet ellépni attól a hübrisztől és elitizmustól, ami körülveszi.

Sokan sok helyen megírták, hogy az életünk már nem lesz ugyanolyan a járvány lecsengése után sem. Mi várható a kortárs művészetben egy Covid19 utáni korban?

Egyelőre nem tudok olyan alkotóról, aki a járványdémon hatására letette volna a lantját. Inkább az lehet intő, hogy

egy pillanat alatt, váratlanul, mintegy a semmiből lecsaphat ránk egy kis világvége.

Nagyon sok képzőművészben ez korábban is megfogalmazódott, sőt, komplett stratégiákkal, javaslatokkal, személyes példákkal készültek is az apokalipszis utáni időkre. Igazából nem a végítélet csapott le ránk, hanem az utolsó előtti pillanat merevedett ki. Nem tud kiteljesedni, ahogy nem tud elmúlni se többé, mindig itt marad velünk.

Egyszerre bizonytalan és felkavaróan izgalmas a jelenlegi helyzet. Akár két teljesen ellentétes forgatókönyv is elképzelhető: az első szcenárió szerint végre mindenki megkönnyebbül, amint felszabadul a pandémia rémuralma alól, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Minden ugyanúgy megy tovább, sőt még „úgyabban”, mint a középkorban, amikor egy-egy nagy halálos járványt népünnepélyek, nyilvános orgiák követtek. Semmit sem tanulunk, és mindent elfelejtünk, miközben bízunk a tudomány megváltó erejében: az egyes embernek semmit sem kell tennie, majd az okos tudósok és remek politikusaink mindent megoldanak. A másik véglet szerint hirtelen mindenki a világ és a természet iránt felelősséget érezve ledobja berögzült szokásait és régi gyakorlatait, és ökotudatos filantrópként él majd tovább. Vagy talán egyszerre is tud érvényesülni mindkét szemlélet.

IMG_1759-102134.jpg

Kilátás a múzeum második emeleti kiállítóterének ablakából. Jelenleg üres a kiállítótér, ahol a tárlat helyet kapott volna (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

A múzeumok világszerte viszonylag rövid idő alatt átálltak a virtuális tárlatvezetésekre, online kiállításokra. Milyen tapasztalatokat szereztetek az eltelt hónapokban? Milyen visszajelzéseket kaptatok a microsite-tal, az élő programokkal kapcsolatban?

Igazából a kéznél levő eszközökhöz és médiumokhoz nyúltak a múzeumok: virtuális túrák, bemutatók eddig is léteztek, és a digitális jelenlét, a gépek és médiumok használata magától értetődő mindennapi gyakorlat volt, mondhatni munkamódszer. Mindannyian számítógépeken dolgozunk, teljesen elektronikus a kommunikáció is. Szóval nincs benne sok újdonság, viszont az volt nehéz, hogy az újabb tartalmakat rapid gyorsasággal kellett legyártani, amihez külön infrastruktúra és emberi erőforrás kellett. Talán inkább a technológia volt a gyenge pont: szaggat a net, bénázik a skype, gyenge a wifi a hirtelen megnövekedett kapacitásigények közepette.

Egyértelműen pozitívak a visszajelzések, mind szakmai, mind laikus oldalról. Nem nagyon volt más választása az érdeklődőknek, mint hogy rátapadtak a netre, és onnan bizony annyira sok és sokféle információt kaphattak, hogy inkább a strukturálás és a szelektálás jelenthetett nehézséget. Tehát

a jelentős háttérzajban nehezebb lehet kibogozni a számunkra fontos információkat.

Igyekeztünk videókkal, beszámolókkal-bejelentkezésekkel és élő műsorokkal színesíteni a kulturális kínálatot. Hogyan lehet elevenné tenni az amúgy holt teret? A kiállítás microsite-ja egy külön kategória. Azt tapasztaltuk, hogy noha rengeteg szöveges és képi infót pakoltunk fel rá, videókkal kiegészítve, valójában mint egy kiállítást ismertető kizárólagos csatorna valószínűleg kevés. Kevés, mert alaphelyzetben pont a kiállítás egyik lényegét, a térben történő megjelenítés, a rendezés sajátosságait nem tudja megmutatni.

ways_of_making_04_o-102000.jpg

A slow design története – infografika (Fotó/Forrás: pinterest.com)

Hogyan értelmezte/szituálja (esetleg annulálja) a különleges helyzet a kiállításba beválogatott egyes munkákat?

Semmi nem lehet ugyanaz, mint előtte. Önmagában egy slow-tematikájú kiállítás sem azonos azzal, amit korábban jelentett vagy képviselt.

Az időzítésnek szintén nagy jelentősége lehet, több szempontból is. Számos mű banálissá válhat egyszerűen amiatt, hogy az előtt szituációjából az után-ban találja magát. A karanténválságot átélve gyenge utánlövésnek tűnhetnek amúgy nagyon is kurrens munkák, gondolatok. A megváltozott helyzet s benne a megváltozott világ joggal vetheti fel a kiállítás integritásának kérdését. Senkit sem fog érdekelni a kiállítás dokumentumértéke vagy aurája, kizárólag a művészeti állítások érvényessége számít. Mégis, úgy érzem, vagy pontosabban fogalmazva attól tartok, sok művész munkája eztán is aktuális lesz, merthogy természetesen a bennük tematizált problémák nem oldódtak meg maguktól. A vírusmizéria talán esélyt jelenthet arra, hogy jobban figyeljünk ezekre a globális gondokra, mint a felelőtlen túlfogyasztás, az ember és a természeti erőforrások kizsákmányolása vagy a mesterségesen kialakított és fenntartott vágyak és normák kontrollja – minthogy most saját bőrünkön éreztük meg, hogy ezeket nem lehet elbagatellizálni.

A kiállítás kurátori csapatának tagjai: Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória, Üveges Krisztina

A Ludwig Múzeum Slow Life kiállításáról itt tudhat meg többet>>>

Fejléckép: Készman József, a Ludwig Múzeum kurátora (forrás: Ludwig Múzeum)

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Színház

Téli rege – Online színházi közvetítés Kenneth Branagh és Judi Dench főszereplésével

Január 29-30-án otthonról nézhető színházi közvetítésben látható a kitűnő Shakespeare-interpretációi kapcsán világszerte elismert Kenneth Branagh színész-rendező önálló társulatának Téli rege produkciója.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Jane Fonda kapja az életműdíjat az idei Golden Globe-on

A február 28-án megrendezésre kerülő 78. Golden Globe jelöltjeinek névsorát egy hét múlva hozzák nyilvánossága, de a Cecil B. DeMille-életműdíj várományosát, Jane Fondát már most bejelentették.
Vizuál hír

A Saul fia nyomdokain jár Horvát Lili filmje

Újabb rangos fesztiválra kapott meghívást Horvát Lili filmje, a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre. A „független Oscar-díjnak” is nevezett Spirit Awards díjátadóját hagyományosan az Oscar-gála előtt három nappal tartják, és a legígéretesebb független filmeseket díjazzák.
Vizuál hír

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Vizuál ajánló

Művészlét kurzus, avagy hogyan kezdjünk neki képzőművészeti karrierünk építésének?

Ma már (vagy talán mindig is így volt) kevés pusztán a tehetség, ha a művész nem tesz valamit az ismertség eléréséért akkor kevés az esélye, hogy „befusson”. Kérdés, hogy hogyan tudná ezt megmutatni, eljuttatni a közönséghez, vásárlókhoz, gyűjtőkhöz?
Vizuál gyász

Elhunyt Walter Bernstein, A hét mesterlövész forgatókönyvírója

101 éves korában meghalt Walter Bernstein amerikai forgatókönyvíró, aki olyan filmeken dolgozott, mint a Viszontlátásra a pokolban vagy A hét mesterlövész – közölte Twitteren Howard Rodman, az amerikai forgatókönyvírók céhének (WGA) egykori elnöke.