Többek között Kisspál Szabolcs, Nemes Csaba, Lakner Antal, Pacsika Rudolf képzőművészek és művészeti egyetemisták petíciójukban követelik "az MMA kultúrára gyakorolt kizárólagos befolyásának azonnali beszüntetését" és azt, hogy "írjanak ki demokratikus, nyílt pályázatot a főigazgatói pozíció betöltésére". Vigyázat, Kultúrpuccs! feliratú molinó mögött a tiltakozók azt skandálták, "a művészet szabad, a Műcsarnok nem!".
A Magyar Művészeti Akadémia egy eddig ki nem hirdetett novemberi kormányhatározat értelmében januártól megkapja a Műcsarnok tulajdonjogát, egyetértési jogot biztosítva az MMA elnöke - jelenleg Fekete György - számára. A hírre reagálva Gulyás Gábor igazgató lemondott, az átadás-átvétel azonban még nem kezdődött el. A Műcsarnok 2013-as programját a leköszönő igazgató csapata összeállította, szerződéseket viszont csak akkor köthetnek, ha a terveket elfogadja a kulturális tárca és a fenntartó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is. Gulyás szerint a kormányhatározat alapján egy részleteiben nem túlságosan kidolgozott működési modell jön létre, amely egyedülálló lesz a nyugati világban. Hozzátette: ezt a helyzetet nem tartja vállalhatónak, és ilyen körülmények között nem lát esélyt programja megvalósítására sem.
A Műcsarnok emellett Gulyás szerint 2012-ben kiemelkedően sikeres évet zárt: tavaly 48 ezren, idén körülbelül hetvenezren vettek jegyet a kiállításokra. A tervezett programot egy kivétellel megvalósították: az Ernst Múzeum jubileumi kiállítása 2013. január 24-én nyílik. A tárlat megvalósulásában a leköszönő igazgató kurátorként vesz részt. Gulyás Gábor többek között megemlítette, hogy a kiállítások mellett a Műcsarnok kiemelkedően sok, majdnem négyszáz társművészeti programnak adott otthont, a finanszírozási nehézségek ellenére pedig az épületben fejlesztések is zajlottak.
A konferencián (az összes előadás elérhető itt) Rockenbauer Zoltán művészettörténész, az első Orbán-kormányt kulturális minisztere szólalt fel először Gulyás Gábor bevezetője után. Rockenbauer szerint a probléma elsősorban az MMA köztestületté válásának módjában rejlik: a jelenlegi helyzetet húszéves "kultúrharc" előzte meg, az MMA 2011-es köztestületté nyilvánítása azonban nem e folyamat megnyugtató lezárása, hanem vélhetően a küzdelem egy állomása lett csak. A Fekete György által vázolt "koncepció lehetne éppenséggel az MMA-nak mint magántestületnek a programja, de semmiképpen nem lehet egy nemzeti intézmény programja. Amennyiben mégis azzá teszik, a Műcsarnokot többet nem sok joggal nevezhetnénk nemzetinek".
Bozóki András politológus, aki 2005-2006-ban volt kulturális miniszter, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kultúrpolitikáját bírálta. Szerinte annak lényege a centrális erőtér, amelyet az etnikai alapon definiált nemzeti közösség politikailag homogenizált kultúrája tölt ki. Jellemző rá az önkormányzatiság korlátozása, miközben a pénzt nem hozó feladatok kiszervezése zajlik a "politikai klientúrához", azaz az MMA-hoz - fűzte hozzá. Úgy vélekedett, hogy a Műcsarnok történetének legjelentősebb korszaka az elmúlt 28 év volt, noha ez a periódus sem volt mindig mentes a politikai beavatkozásoktól. "A mai magyar kultúrairányítás problémái messze túlmutatnak a Műcsarnok problémáján, az csak csepp a tengerben" - értékelte a jelenlegi helyzetet Bozóki András.
Gulyás Gábor arról beszélt, hogy minden ideológiai elvárásrendszer korlátozza a művészet szabadságát, ez azonban nem járhat tartós sikerrel még diktatúrák esetében sem. Mint azonban hozzátette: az sem szerencsés, ha a kultúrpolitikának nincs semmilyen koncepciója a nemzeti kulturális intézmények szerepéről, ahogy az sem, ha a kulturális életben nem zajlik valódi diskurzus, nincs valódi műkritika.
Keserü Katalin, a Műcsarnok volt főigazgatója az intézmény történetének utóbbi évtizedeire kitekintést adva elismerően szólt Gulyás Gábor igazgatói működéséről. Kérdésre válaszolva az MMA-tagjai közé tartozó művészettörténész úgy vélte, a kortárs kiállítóhely átadása még nem "lezárt ügy", és a tulajdonosváltás várhatóan nem is fog megtörténni. "Magam is amellett érveltem, hogy a Műcsarnok jelen státuszában, működési rendjében tudja betölteni hivatását" - jegyezte meg, hozzátéve: az sem lenne logikus, ha csak az épület kerülne a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába. A konferencia délutáni szekciójában Sturcz János művészettörténész, György Péter esztéta, Babarczy Eszter eszmetörténész, Tölg-Molnár Zoltán képzőművész, Szombathy Bálint multimédia-művész és drMáriás képzőművész, zenész, író is előadást tartott.
December 15-én az MMA budapesti közgyűlésén is volt már tiltakozó akció. Fekete György beszéde alatt a NeMMA csoport tagjai, művészek és művészeti diákok rohantak be egy transzparenssel, melyen az állt, hogy az MMA kirekesztő, a művészet szabad. A tiltakozókat biztonsági őrök fogták le és vezették ki. Fekete az eseményekre reagálva azt mondta, "aljas politika van" a megmozdulás mögött. A csoport tagjai kivezetésük után a közgyűlésnek otthont adó Vörösmarty téri irodaház előtt tüntettek.
Az MMA tagjai között is vita bontakozott ki több kérdésben. Ekler Dezső építész levélben jelentette be kilépését, melyben többek között sérelmezi Fekete kirekesztő megnyilatkozásait és kérte írásának felolvasását, ez viszont nem történt meg. Az MMA-ból kilépett Fehér László, Nagy József, Bukta Imre, Novák Ferenc, Tompa Gábor, Korniss Péter és Cserhalmi György. A 43 új rendes tag között van például Kósa Ferenc, Turi Attila, Tornai József, Kovács Péter, Sebestyén Márta, Berecz András, Kubik Anna, Blaskó Péter, Haumann Péter, Huszti Péter, Bereményi Géza, Marton Éva, Tokody Ilona, Sapszon Ferenc, Záborszky Kálmán és Medveczky Ádám.
hírlevél
