Vizuál

Mulandó művészet – A Burning Mantől a buddhizmusig

2016.04.29. 08:06
Ajánlom
Örökérvényűt alkotni nemcsak maradandó, galériákban és múzeumokban kiállítható műtárgyakkal lehet. Olyan mulandó művészeti alkotásokat mutatunk be, amelyeket olykor egy nemes cél érdekében, vagy vallási okokból semmisítenek meg alkotóik, máskor az életet meghatározó körforgás részeként a természet ereje tünteti el őket – de ettől még maradandó alkotásként tekintünk rájuk.

Megsemmisítő hullámok

Az ember alkotásaihoz kezdetektől a természetben fellelhető anyagokat használta fel, ezért egyértelmű, kézenfekvő választásnak tűnik a természetet magát festővászonként kezelni. A tengerpart homokja például tökéletes felület Andres Amador számára, művei elkészítéséhez csupán egy gereblyére van szüksége. Mindig az adott partszakaszhoz illő homokképeket, legtöbbször organikus, geometrikus formákat készít. Amador egyike azoknak, akik magukat természet-művésznek tartják, akik számára nem a végeredmény, hanem az alkotás folyamata fontos. Amador képei elkészítésekor azok részeként létezik, egész testével mozog és alkot. Az egyszerű eszközzel alkotott zseniális képek csupán pár órát léteznek, amíg a tenger hullámai el nem mossák őket.

Olvadó képek

Simon Beck tájművészként a hó fedte tájat részesíti előnyben alkotásai elkészítésénél. Mindent előre megtervez: a kialakítandó formákat, az időpontot, a helyszínt, ahol aztán mérőszalaggal és hótaposójával áll neki az alkotásnak.

A brit művész Európa csúcsait járja, hogy elkészítse összetett szerkezetű terveit. Alkotásai 1, vagy akár 4 hektárosak is lehetnek, melyek elkészítéséhez esetenként 12 óra is szükséges. Ekkora területen, ennyi idő alatt 20-30 kilométert is legyalogol a hóművész egy kép tökéletesítéséig, így az alkotás igazi edzés is a középkorú férfi számára.

Szertartásos rombolás

A homokmandalák készítése az alkotást megelőző szertartásokkal kezdődik, és a mandalák szertartásos megsemmisítéséig tart. A mandalák a buddhizmus szimbólumai, ami szerint a materiális dolgok átmenetiek, minden kézzel fogható dolog mulandó. Az alkotás elején a szerzetesek felszentelik a helyszínt, a mandala így szent területté válik, amit védőkörök óvnak. Készítés közben a szerzetesek mantrákat mormolnak, ami része a szertartásnak. A mintákat az elnevezéssel ellentétben nem színezett homokból készítik: kezdetben szétzúzott kövekből, ma már festékkel beszínezett kőőrleményekből állnak össze a motívumok. Egy-egy kép elkészítése hetekig is eltarthat, ennyi időt vesz igénybe ugyanis az apró részletek kidolgozása; itt mindennek külön jelentése van, a színeknek, a formáknak, a mantráknak. A homokmandala szertartásának része annak megsemmisítése is, mely során minden mozzanat ugyanúgy meghatározott, mint az előkészület és a képkészítés során. A szertartásosan lerombolt mandalát összesöprik és egy edénybe gyűjtik, ezt pedig egy folyóba öntik, hogy a felhasznált anyag újra eggyé váljon a természettel.

Mandala

Mandala (Fotó/Forrás: http://www.okhumanities.org/)

A pusztító tűz

1996 óta az amerikai Black Rock sivatag a Burning Man fesztivál idejére megtelik furcsa fazonokkal és a valóságtól teljesen elrugaszkodott alkotásokkal. A cél nem a féktelen buli, hanem a civilizációtól való elvonulás, az új keretek közötti együttélés, a szabályok és pénz nélküli világban egy új rend felállítása, az alkotási folyamat zavartalan átélése. Egy ilyen helyen nincs jelentősége a maradandó műveknek, nincsenek múzeumok, galériák, szoborparkok, nincs szükség a tárgyakra. Az egyhetes rendezvényen minden évben más tematika mentén készítik el a különböző alkotásokat, legyen az szobor, extravagáns sivatagjáró járgány, installáció vagy épp élő performansz. A fenntarthatóságra nagy figyelmet fordító Burning Man fesztiválon több mint egy évtizeden át minden alkotást porig égettek.

Egy ideje azonban az alkotásokat nagy részét az óriási tüzeknél felhasznált éghető anyagok miatt, környezetvédelmi okokból már nem gyújtják fel, hanem a helyszínhez közeli kisvárosban állítják ki őket. A fesztivál zárásaként már csak a Burning Man védjegyéül szolgáló, több tízméteres emberalakot lobbantják lángra minden évben.

A növények ereje

Dénes Ágnes a környezet-, avagy természetművészet egyik úttörője. Az irányzat az ember és a természet kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását mutatja be úgy, hogy magán a természeten hajt végre ártalmatlan beavatkozást, mulandó emberi alkotást.

A művek olykor egészen provokatív projektek részei. Dénes Ágnes nevéhez fűződik a Wheatfield – A Confrontation elnevezésű, 1982-es manhattani búzamező megalkotása. A projekt során a Manhattanben található két hektáros szemétlerakót alakította át termő búzamezővé. A megtermelt búzát learatták, és egy éhínségellenes művészeti kampány keretében a világ különböző pontjain elvetették a magokat, így a pusztító gazdaság és éhínség kontrasztos ellentétére rávilágító projekt híre bejárta a világsajtót.

Ágnes másik jelentős alkotása a Treemountain. A Finnországban található, kúp alakú hegyet 11000 fával ültette be a természetművész. Az alkotásnak köszönhetően a terület több évszázadra biztonságba került az emberi pusztítástól, ugyanis a hegyet 400 évre hivatalosan is védetté nyilvánították.

agnes denes 2

agnes denes 2 (Fotó/Forrás: www.agnesdenesstudio.com)

Fával a szegényekért

Pozsár Péter indította el a magyar építészhallgatóknak szóló, fainstallációkat készítő tábort, a Hello Woodot. A csapat és a projekt is jócskán bővült az évek során: a táborból először művészeti és zenei fesztiválokon való látványos alkotások lettek, mára pedig európai fővárosokban megjelenő nagyszabású projektté nőtte ki magát a Hello Wood.

Az installációk készítésekor a társadalmi szerepvállalás, a kreativitás, a művészi érték egyaránt fontos. A világsajtóban is sokszor említett karácsonyfa-installációk is jótékony célt szolgáltak. Pár évvel ezelőtt a MÜPA előtt felállított karácsonyfát szánkókból készítették el, és a faszobor alkotórészeit, a 365 szánkót az installáció lebontása után az SOS Gyermekfalvak részére adományozták. Második alkalommal egyszerű tűzifából készítették el az Erzsébet téren felállított karácsonyfát, az elbontás után a szobrot alkotó 40 tonna faanyagot rászoruló családok között osztották szét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Könyv

Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására

Az író közösségi finanszírozásból javasolja a díj felélesztését, reagálva a nemzeti ünnepen kiosztott állami kitüntetések körüli visszásságokra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál pályázat

Gyermekkori (rém)álmok – fotó- és filmpályázat Lynch után szabadon

David Lynch inspirálta filmeket, illetve gyerekkori rémálmokat feltáró fotókat várnak a filmes kiállításához kapcsolódó
Vizuál műtárgy

Ők a legdrágább magyar művészek

Az elmúlt 11 év árverései alapján ezek az alkotók érik el a legmagasabb árat az aukciókon itthon és külföldön.
Vizuál galéria

Gazdag kínálattal jön az Antik and Art Budapest – Galéria!

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői képviseltetik magukat a tíz év kihagyás után újjáéledő, vásárral egybekötött kiállításon március 21-24. között, a Millenárison.
Vizuál interjú

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Vizuál fényképTár

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.