Vizuál

Mulandó művészet – A Burning Mantől a buddhizmusig

2016.04.29. 08:06
Ajánlom
Örökérvényűt alkotni nemcsak maradandó, galériákban és múzeumokban kiállítható műtárgyakkal lehet. Olyan mulandó művészeti alkotásokat mutatunk be, amelyeket olykor egy nemes cél érdekében, vagy vallási okokból semmisítenek meg alkotóik, máskor az életet meghatározó körforgás részeként a természet ereje tünteti el őket – de ettől még maradandó alkotásként tekintünk rájuk.

Megsemmisítő hullámok

Az ember alkotásaihoz kezdetektől a természetben fellelhető anyagokat használta fel, ezért egyértelmű, kézenfekvő választásnak tűnik a természetet magát festővászonként kezelni. A tengerpart homokja például tökéletes felület Andres Amador számára, művei elkészítéséhez csupán egy gereblyére van szüksége. Mindig az adott partszakaszhoz illő homokképeket, legtöbbször organikus, geometrikus formákat készít. Amador egyike azoknak, akik magukat természet-művésznek tartják, akik számára nem a végeredmény, hanem az alkotás folyamata fontos. Amador képei elkészítésekor azok részeként létezik, egész testével mozog és alkot. Az egyszerű eszközzel alkotott zseniális képek csupán pár órát léteznek, amíg a tenger hullámai el nem mossák őket.

Olvadó képek

Simon Beck tájművészként a hó fedte tájat részesíti előnyben alkotásai elkészítésénél. Mindent előre megtervez: a kialakítandó formákat, az időpontot, a helyszínt, ahol aztán mérőszalaggal és hótaposójával áll neki az alkotásnak.

A brit művész Európa csúcsait járja, hogy elkészítse összetett szerkezetű terveit. Alkotásai 1, vagy akár 4 hektárosak is lehetnek, melyek elkészítéséhez esetenként 12 óra is szükséges. Ekkora területen, ennyi idő alatt 20-30 kilométert is legyalogol a hóművész egy kép tökéletesítéséig, így az alkotás igazi edzés is a középkorú férfi számára.

Szertartásos rombolás

A homokmandalák készítése az alkotást megelőző szertartásokkal kezdődik, és a mandalák szertartásos megsemmisítéséig tart. A mandalák a buddhizmus szimbólumai, ami szerint a materiális dolgok átmenetiek, minden kézzel fogható dolog mulandó. Az alkotás elején a szerzetesek felszentelik a helyszínt, a mandala így szent területté válik, amit védőkörök óvnak. Készítés közben a szerzetesek mantrákat mormolnak, ami része a szertartásnak. A mintákat az elnevezéssel ellentétben nem színezett homokból készítik: kezdetben szétzúzott kövekből, ma már festékkel beszínezett kőőrleményekből állnak össze a motívumok. Egy-egy kép elkészítése hetekig is eltarthat, ennyi időt vesz igénybe ugyanis az apró részletek kidolgozása; itt mindennek külön jelentése van, a színeknek, a formáknak, a mantráknak. A homokmandala szertartásának része annak megsemmisítése is, mely során minden mozzanat ugyanúgy meghatározott, mint az előkészület és a képkészítés során. A szertartásosan lerombolt mandalát összesöprik és egy edénybe gyűjtik, ezt pedig egy folyóba öntik, hogy a felhasznált anyag újra eggyé váljon a természettel.

Mandala

Mandala (Fotó/Forrás: http://www.okhumanities.org/)

A pusztító tűz

1996 óta az amerikai Black Rock sivatag a Burning Man fesztivál idejére megtelik furcsa fazonokkal és a valóságtól teljesen elrugaszkodott alkotásokkal. A cél nem a féktelen buli, hanem a civilizációtól való elvonulás, az új keretek közötti együttélés, a szabályok és pénz nélküli világban egy új rend felállítása, az alkotási folyamat zavartalan átélése. Egy ilyen helyen nincs jelentősége a maradandó műveknek, nincsenek múzeumok, galériák, szoborparkok, nincs szükség a tárgyakra. Az egyhetes rendezvényen minden évben más tematika mentén készítik el a különböző alkotásokat, legyen az szobor, extravagáns sivatagjáró járgány, installáció vagy épp élő performansz. A fenntarthatóságra nagy figyelmet fordító Burning Man fesztiválon több mint egy évtizeden át minden alkotást porig égettek.

Egy ideje azonban az alkotásokat nagy részét az óriási tüzeknél felhasznált éghető anyagok miatt, környezetvédelmi okokból már nem gyújtják fel, hanem a helyszínhez közeli kisvárosban állítják ki őket. A fesztivál zárásaként már csak a Burning Man védjegyéül szolgáló, több tízméteres emberalakot lobbantják lángra minden évben.

A növények ereje

Dénes Ágnes a környezet-, avagy természetművészet egyik úttörője. Az irányzat az ember és a természet kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását mutatja be úgy, hogy magán a természeten hajt végre ártalmatlan beavatkozást, mulandó emberi alkotást.

A művek olykor egészen provokatív projektek részei. Dénes Ágnes nevéhez fűződik a Wheatfield – A Confrontation elnevezésű, 1982-es manhattani búzamező megalkotása. A projekt során a Manhattanben található két hektáros szemétlerakót alakította át termő búzamezővé. A megtermelt búzát learatták, és egy éhínségellenes művészeti kampány keretében a világ különböző pontjain elvetették a magokat, így a pusztító gazdaság és éhínség kontrasztos ellentétére rávilágító projekt híre bejárta a világsajtót.

Ágnes másik jelentős alkotása a Treemountain. A Finnországban található, kúp alakú hegyet 11000 fával ültette be a természetművész. Az alkotásnak köszönhetően a terület több évszázadra biztonságba került az emberi pusztítástól, ugyanis a hegyet 400 évre hivatalosan is védetté nyilvánították.

agnes denes 2

agnes denes 2 (Fotó/Forrás: www.agnesdenesstudio.com)

Fával a szegényekért

Pozsár Péter indította el a magyar építészhallgatóknak szóló, fainstallációkat készítő tábort, a Hello Woodot. A csapat és a projekt is jócskán bővült az évek során: a táborból először művészeti és zenei fesztiválokon való látványos alkotások lettek, mára pedig európai fővárosokban megjelenő nagyszabású projektté nőtte ki magát a Hello Wood.

Az installációk készítésekor a társadalmi szerepvállalás, a kreativitás, a művészi érték egyaránt fontos. A világsajtóban is sokszor említett karácsonyfa-installációk is jótékony célt szolgáltak. Pár évvel ezelőtt a MÜPA előtt felállított karácsonyfát szánkókból készítették el, és a faszobor alkotórészeit, a 365 szánkót az installáció lebontása után az SOS Gyermekfalvak részére adományozták. Második alkalommal egyszerű tűzifából készítették el az Erzsébet téren felállított karácsonyfát, az elbontás után a szobrot alkotó 40 tonna faanyagot rászoruló családok között osztották szét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

Stork Natasa: „Eddig három olyan nemzetközi díjat kaptam, amit postán küldtek el”

Szerdán kezdetét vette a 71. Berlinale a European Shooting Stars 2021 Kick Off rendezvénnyel, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa az adott év legtehetségesebb fiatal színészeit és színésznőit a filmvilág nagyjainak. Köztük van Stork Natasa is, aki budapesti otthonában ülve fogadja három napot át a világsajtót és a legnevesebb casting ügynökségeket.
Vizuál galéria

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Vizuál magazin

KÉP-regény: Pokoljárás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a fia gimnáziumi intőjéről és Dante 27 bűnéről mesél.
Vizuál előzetes

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.
Vizuál gyász

Elhunyt Arturo Di Modica, a Wall Street bikájának szobrásza

A Wall Street ikonikussá vált Támadó bikájának alkotója 80 éves volt. Évek óta rákbetegséggel küzdött, szicíliai otthonában hunyt el.