Vizuál

Mulandó művészet – A Burning Mantől a buddhizmusig

2016.04.29. 08:06
Ajánlom
Örökérvényűt alkotni nemcsak maradandó, galériákban és múzeumokban kiállítható műtárgyakkal lehet. Olyan mulandó művészeti alkotásokat mutatunk be, amelyeket olykor egy nemes cél érdekében, vagy vallási okokból semmisítenek meg alkotóik, máskor az életet meghatározó körforgás részeként a természet ereje tünteti el őket – de ettől még maradandó alkotásként tekintünk rájuk.

Megsemmisítő hullámok

Az ember alkotásaihoz kezdetektől a természetben fellelhető anyagokat használta fel, ezért egyértelmű, kézenfekvő választásnak tűnik a természetet magát festővászonként kezelni. A tengerpart homokja például tökéletes felület Andres Amador számára, művei elkészítéséhez csupán egy gereblyére van szüksége. Mindig az adott partszakaszhoz illő homokképeket, legtöbbször organikus, geometrikus formákat készít. Amador egyike azoknak, akik magukat természet-művésznek tartják, akik számára nem a végeredmény, hanem az alkotás folyamata fontos. Amador képei elkészítésekor azok részeként létezik, egész testével mozog és alkot. Az egyszerű eszközzel alkotott zseniális képek csupán pár órát léteznek, amíg a tenger hullámai el nem mossák őket.

Olvadó képek

Simon Beck tájművészként a hó fedte tájat részesíti előnyben alkotásai elkészítésénél. Mindent előre megtervez: a kialakítandó formákat, az időpontot, a helyszínt, ahol aztán mérőszalaggal és hótaposójával áll neki az alkotásnak.

A brit művész Európa csúcsait járja, hogy elkészítse összetett szerkezetű terveit. Alkotásai 1, vagy akár 4 hektárosak is lehetnek, melyek elkészítéséhez esetenként 12 óra is szükséges. Ekkora területen, ennyi idő alatt 20-30 kilométert is legyalogol a hóművész egy kép tökéletesítéséig, így az alkotás igazi edzés is a középkorú férfi számára.

Szertartásos rombolás

A homokmandalák készítése az alkotást megelőző szertartásokkal kezdődik, és a mandalák szertartásos megsemmisítéséig tart. A mandalák a buddhizmus szimbólumai, ami szerint a materiális dolgok átmenetiek, minden kézzel fogható dolog mulandó. Az alkotás elején a szerzetesek felszentelik a helyszínt, a mandala így szent területté válik, amit védőkörök óvnak. Készítés közben a szerzetesek mantrákat mormolnak, ami része a szertartásnak. A mintákat az elnevezéssel ellentétben nem színezett homokból készítik: kezdetben szétzúzott kövekből, ma már festékkel beszínezett kőőrleményekből állnak össze a motívumok. Egy-egy kép elkészítése hetekig is eltarthat, ennyi időt vesz igénybe ugyanis az apró részletek kidolgozása; itt mindennek külön jelentése van, a színeknek, a formáknak, a mantráknak. A homokmandala szertartásának része annak megsemmisítése is, mely során minden mozzanat ugyanúgy meghatározott, mint az előkészület és a képkészítés során. A szertartásosan lerombolt mandalát összesöprik és egy edénybe gyűjtik, ezt pedig egy folyóba öntik, hogy a felhasznált anyag újra eggyé váljon a természettel.

Mandala

Mandala (Fotó/Forrás: http://www.okhumanities.org/)

A pusztító tűz

1996 óta az amerikai Black Rock sivatag a Burning Man fesztivál idejére megtelik furcsa fazonokkal és a valóságtól teljesen elrugaszkodott alkotásokkal. A cél nem a féktelen buli, hanem a civilizációtól való elvonulás, az új keretek közötti együttélés, a szabályok és pénz nélküli világban egy új rend felállítása, az alkotási folyamat zavartalan átélése. Egy ilyen helyen nincs jelentősége a maradandó műveknek, nincsenek múzeumok, galériák, szoborparkok, nincs szükség a tárgyakra. Az egyhetes rendezvényen minden évben más tematika mentén készítik el a különböző alkotásokat, legyen az szobor, extravagáns sivatagjáró járgány, installáció vagy épp élő performansz. A fenntarthatóságra nagy figyelmet fordító Burning Man fesztiválon több mint egy évtizeden át minden alkotást porig égettek.

Egy ideje azonban az alkotásokat nagy részét az óriási tüzeknél felhasznált éghető anyagok miatt, környezetvédelmi okokból már nem gyújtják fel, hanem a helyszínhez közeli kisvárosban állítják ki őket. A fesztivál zárásaként már csak a Burning Man védjegyéül szolgáló, több tízméteres emberalakot lobbantják lángra minden évben.

A növények ereje

Dénes Ágnes a környezet-, avagy természetművészet egyik úttörője. Az irányzat az ember és a természet kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását mutatja be úgy, hogy magán a természeten hajt végre ártalmatlan beavatkozást, mulandó emberi alkotást.

A művek olykor egészen provokatív projektek részei. Dénes Ágnes nevéhez fűződik a Wheatfield – A Confrontation elnevezésű, 1982-es manhattani búzamező megalkotása. A projekt során a Manhattanben található két hektáros szemétlerakót alakította át termő búzamezővé. A megtermelt búzát learatták, és egy éhínségellenes művészeti kampány keretében a világ különböző pontjain elvetették a magokat, így a pusztító gazdaság és éhínség kontrasztos ellentétére rávilágító projekt híre bejárta a világsajtót.

Ágnes másik jelentős alkotása a Treemountain. A Finnországban található, kúp alakú hegyet 11000 fával ültette be a természetművész. Az alkotásnak köszönhetően a terület több évszázadra biztonságba került az emberi pusztítástól, ugyanis a hegyet 400 évre hivatalosan is védetté nyilvánították.

agnes denes 2

agnes denes 2 (Fotó/Forrás: www.agnesdenesstudio.com)

Fával a szegényekért

Pozsár Péter indította el a magyar építészhallgatóknak szóló, fainstallációkat készítő tábort, a Hello Woodot. A csapat és a projekt is jócskán bővült az évek során: a táborból először művészeti és zenei fesztiválokon való látványos alkotások lettek, mára pedig európai fővárosokban megjelenő nagyszabású projektté nőtte ki magát a Hello Wood.

Az installációk készítésekor a társadalmi szerepvállalás, a kreativitás, a művészi érték egyaránt fontos. A világsajtóban is sokszor említett karácsonyfa-installációk is jótékony célt szolgáltak. Pár évvel ezelőtt a MÜPA előtt felállított karácsonyfát szánkókból készítették el, és a faszobor alkotórészeit, a 365 szánkót az installáció lebontása után az SOS Gyermekfalvak részére adományozták. Második alkalommal egyszerű tűzifából készítették el az Erzsébet téren felállított karácsonyfát, az elbontás után a szobrot alkotó 40 tonna faanyagot rászoruló családok között osztották szét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.