Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

2019.06.14. 15:40
Ajánlom
Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.

A köztérkép.hu oldalán nemcsak az alkotások fotói találhatóak meg, de a térkép segítségével a budapesti vagy a magyar munkák mellett a külföldi művek pontos helyét is megnézhetjük. Így saját magunk tervezhetünk privát Róth Miska-városi sétát és látogathatjuk végig az épületeket. Az adatlapokon pedig az épületek történetét és a fontosabb információkat hozzáolvashatjuk.

Róth Miksa 1865. december 26-án született Pesten. Nagyapja és

apja is üvegesmester volt, utóbbi - Róth Zsigmond - olyan jelentős épületeken dolgozott, mint a Nyugati pályaudvar, a Műcsarnok, a Nemzeti Színház átalakítása vagy az Ybl Miklós által tervezett egykori Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete).

Miksa apja műhelyében tanulta ki az üvegfestészet alapjait, első ablakait alig tizennyolc évesen festette azokba az épületekbe, amelyeket apja üvegezett, az Andrássy úti Bobula-palotába és az Országos Kiállítás Iparcsarnokába (a városligeti épület a második világháborúban elpusztult). Rajzolni a pesti Iparrajziskolában tanult, majd két évig Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Angliában tanulmányozta az üvegfestészetet.

Hazatérve megnyitotta önálló üvegfestészeti műintézetét, ahol kezdetben reneszánsz hatású üvegeket festett. Első jelentős megrendeléseit Steindl Imrének köszönhette, aki tanárként is segítette. Steindl a Vas vármegyei Máriafalva (ma Mariasdorf, Burgenland) késő gótikus templomának restaurálásához rendelt tőle szenteket és apostolokat ábrázoló üvegfestményeket, ami életre szóló hatást gyakorolt Róth művészetére, ettől kezdve a kora középkor üvegfestményeit tartotta a legtöbbre.

Historizáló műveit egyre inkább elismerték, igazi sikert az 1896. évi Ezredévi Országos Kiállítás hozott számára,

több kiállítási csarnok mellett a Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben kezdte meg az épülő Országház üvegfestményeinek tervezését és kivitelezését, s így országos hírnévre tett szert.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként ismerte fel a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és 1897-től szecessziós stílusú üvegfestményeket készített az opálüvegből. Még ugyanebben az évben Velencében kitanulta, hazatérve meghonosította az üvegmozaik-készítést.

Sikeresen kísérletezett a mozaikkészítés technikájának megújításával is, különleges vakolatalapot szabadalmaztatott,

kísérletezett a Zsolnay-féle eozinmázas elemek és a Tiffany-féle áttetsző üveg mozaikként való felhasználásával, és kidolgozta a fénytelenített üvegmozaik készítésének módszerét.

Számos hazai és nemzetközi elismerést szerzett, elsőként neki ítélték oda az 1897-ben alapított Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900. évi párizsi világkiállításon ezüstéremmel, az 1902. évi torinói és az 1904. évi St. Louis-i világkiállításon pedig arannyal díjazták szecessziós alkotásait. A mozaikkészítés megújításáért elnyerte a Ferenc József-rendet és az Olasz Királyi Koronarendet, 1901-ben a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács tagjai közé választotta.

Már életében ismert és elismert művész volt. Számos gazdasági és közigazgatási épület, templomok, zsinagógák, kiállítási termek, fürdők, kávéházak, valamint magánházak és bérpaloták díszítésére kapott megbízást.

Munkái ékesítik a királyi palota Szent Jobb-kápolnáját, a Zeneakadémiát, a Gresham-palotát, a Szent István-bazilikát, a Magyar Nemzeti Bank épületét. Mozaikjai a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és a Kozma utcai temető számos sírboltját, mauzóleumát és a Széchenyi fürdő kupoláját díszítik.

Körösfői Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral együttműködve készítette a Lipótmezei elmegyógyintézet kápolnájának hat hatalmas méretű szecessziós üvegablakát.

Külföldön is több alkotása látható: a hágai holland királyi palotában, Oslo legnagyobb templomában és a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Műhelyében készült a mexikói Nemzeti Színház Maróti Géza tervezte üvegmennyezete, és ő tervezte a színpadot a nézőtértől elválasztó kristályfüggönyt, amelyet a Tiffany cég készített el.

A kor szinte összes jelentős építészével dolgozott együtt, köztük Steindl Imrével, Lechner Ödönnel, Horti Pállal, továbbá az üvegablakokat tervező festőkkel, Székely Bertalannal, Vajda Zsigmonddal és a gödöllői művésztelep vezetőivel.

Az első világháborút követően részben gazdasági okokból, részben a szecesszió divatjának elmúlta miatt más művészeti területeken alkotott:

többek között a budai Várban felépített Levéltár épületének díszítőfestése, bútorainak tervezése fűződik nevéhez. Egy terrazzo-gyáros (különleges burkolóanyag) lányát vette és, három gyermekük született.

Róth Miksa 1944. június 14-én halt meg Budapesten. Nyugvóhelye a törökbálinti kegyeleti parkban lévő Walla-mauzóleum. Emlékiratai Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről és Egy üvegfestőművész emlékei címmel láttak napvilágot. A főváros VII. kerületében található Nefelejcs utcai lakóháza múzeumként működik, az Emlékház állandó kiállítása keresztmetszetet ad művészetének egyes szakaszaiból, a historizmus, a szecesszió és az art deco korszakából.

Ablaktól az ékszerekig - Louis Comfort Tiffany mesés üvegei

Kapcsolódó

Ablaktól az ékszerekig - Louis Comfort Tiffany mesés üvegei

Százhetven éve született az eredetileg festőnek induló Louis Comfort Tiffany. Az amerikai iparművész, aki kihozta a templomokból az üvegművészetet, kísérletezett apróbb használati tárgyakkal, üvegablakokkal, de apja után az ékszerészetbe is belekóstolt. Nézze meg, hogy varázsolta még saját otthonát is műalkotássá!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Jazz/World

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Vizuál

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál ajánló

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.