Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

2019.06.14. 15:40
Ajánlom
Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.

A köztérkép.hu oldalán nemcsak az alkotások fotói találhatóak meg, de a térkép segítségével a budapesti vagy a magyar munkák mellett a külföldi művek pontos helyét is megnézhetjük. Így saját magunk tervezhetünk privát Róth Miska-városi sétát és látogathatjuk végig az épületeket. Az adatlapokon pedig az épületek történetét és a fontosabb információkat hozzáolvashatjuk.

Róth Miksa 1865. december 26-án született Pesten. Nagyapja és

apja is üvegesmester volt, utóbbi - Róth Zsigmond - olyan jelentős épületeken dolgozott, mint a Nyugati pályaudvar, a Műcsarnok, a Nemzeti Színház átalakítása vagy az Ybl Miklós által tervezett egykori Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete).

Miksa apja műhelyében tanulta ki az üvegfestészet alapjait, első ablakait alig tizennyolc évesen festette azokba az épületekbe, amelyeket apja üvegezett, az Andrássy úti Bobula-palotába és az Országos Kiállítás Iparcsarnokába (a városligeti épület a második világháborúban elpusztult). Rajzolni a pesti Iparrajziskolában tanult, majd két évig Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Angliában tanulmányozta az üvegfestészetet.

Hazatérve megnyitotta önálló üvegfestészeti műintézetét, ahol kezdetben reneszánsz hatású üvegeket festett. Első jelentős megrendeléseit Steindl Imrének köszönhette, aki tanárként is segítette. Steindl a Vas vármegyei Máriafalva (ma Mariasdorf, Burgenland) késő gótikus templomának restaurálásához rendelt tőle szenteket és apostolokat ábrázoló üvegfestményeket, ami életre szóló hatást gyakorolt Róth művészetére, ettől kezdve a kora középkor üvegfestményeit tartotta a legtöbbre.

Historizáló műveit egyre inkább elismerték, igazi sikert az 1896. évi Ezredévi Országos Kiállítás hozott számára,

több kiállítási csarnok mellett a Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben kezdte meg az épülő Országház üvegfestményeinek tervezését és kivitelezését, s így országos hírnévre tett szert.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként ismerte fel a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és 1897-től szecessziós stílusú üvegfestményeket készített az opálüvegből. Még ugyanebben az évben Velencében kitanulta, hazatérve meghonosította az üvegmozaik-készítést.

Sikeresen kísérletezett a mozaikkészítés technikájának megújításával is, különleges vakolatalapot szabadalmaztatott,

kísérletezett a Zsolnay-féle eozinmázas elemek és a Tiffany-féle áttetsző üveg mozaikként való felhasználásával, és kidolgozta a fénytelenített üvegmozaik készítésének módszerét.

Számos hazai és nemzetközi elismerést szerzett, elsőként neki ítélték oda az 1897-ben alapított Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900. évi párizsi világkiállításon ezüstéremmel, az 1902. évi torinói és az 1904. évi St. Louis-i világkiállításon pedig arannyal díjazták szecessziós alkotásait. A mozaikkészítés megújításáért elnyerte a Ferenc József-rendet és az Olasz Királyi Koronarendet, 1901-ben a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács tagjai közé választotta.

Már életében ismert és elismert művész volt. Számos gazdasági és közigazgatási épület, templomok, zsinagógák, kiállítási termek, fürdők, kávéházak, valamint magánházak és bérpaloták díszítésére kapott megbízást.

Munkái ékesítik a királyi palota Szent Jobb-kápolnáját, a Zeneakadémiát, a Gresham-palotát, a Szent István-bazilikát, a Magyar Nemzeti Bank épületét. Mozaikjai a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és a Kozma utcai temető számos sírboltját, mauzóleumát és a Széchenyi fürdő kupoláját díszítik.

Körösfői Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral együttműködve készítette a Lipótmezei elmegyógyintézet kápolnájának hat hatalmas méretű szecessziós üvegablakát.

Külföldön is több alkotása látható: a hágai holland királyi palotában, Oslo legnagyobb templomában és a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Műhelyében készült a mexikói Nemzeti Színház Maróti Géza tervezte üvegmennyezete, és ő tervezte a színpadot a nézőtértől elválasztó kristályfüggönyt, amelyet a Tiffany cég készített el.

A kor szinte összes jelentős építészével dolgozott együtt, köztük Steindl Imrével, Lechner Ödönnel, Horti Pállal, továbbá az üvegablakokat tervező festőkkel, Székely Bertalannal, Vajda Zsigmonddal és a gödöllői művésztelep vezetőivel.

Az első világháborút követően részben gazdasági okokból, részben a szecesszió divatjának elmúlta miatt más művészeti területeken alkotott:

többek között a budai Várban felépített Levéltár épületének díszítőfestése, bútorainak tervezése fűződik nevéhez. Egy terrazzo-gyáros (különleges burkolóanyag) lányát vette és, három gyermekük született.

Róth Miksa 1944. június 14-én halt meg Budapesten. Nyugvóhelye a törökbálinti kegyeleti parkban lévő Walla-mauzóleum. Emlékiratai Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről és Egy üvegfestőművész emlékei címmel láttak napvilágot. A főváros VII. kerületében található Nefelejcs utcai lakóháza múzeumként működik, az Emlékház állandó kiállítása keresztmetszetet ad művészetének egyes szakaszaiból, a historizmus, a szecesszió és az art deco korszakából.

Ablaktól az ékszerekig - Louis Comfort Tiffany mesés üvegei

Kapcsolódó

Ablaktól az ékszerekig - Louis Comfort Tiffany mesés üvegei

Százhetven éve született az eredetileg festőnek induló Louis Comfort Tiffany. Az amerikai iparművész, aki kihozta a templomokból az üvegművészetet, kísérletezett apróbb használati tárgyakkal, üvegablakokkal, de apja után az ékszerészetbe is belekóstolt. Nézze meg, hogy varázsolta még saját otthonát is műalkotássá!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Vizuál kritika

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.