Vizuál

Művészet, mindenáron

Kritika a Mű szerző nélkül című filmről
2019.10.24. 09:40
Ajánlom
Újra Németországban rendezett filmet A mások élete rendezője, Florian Henckel von Donnersmack. A Mű szerző nélkül egyszerre rokona és ellentéte az Oscar-díjas mozinak. Művészet és történelem harcáról rég született ennél szebb történet. Kritika.

Ne nézz el! Soha ne nézz el!

– tanácsolják a még kicsi Kurt Barnertnek, és a film angol címe is ez: Never Look Away. „Minden, ami igazi, rejt valami szépséget magában” – teszi hozzá, és ez igaz nagynénjére is, aki ha kedve tartja, meztelenül zongorázik, vagy épp tülkölő buszok kakofóniájában éli ki szépérzékét. 1937-ben járunk a náci Németországban – sem a hely, sem az idő nem alkalmas arra, hogy az efféle különcök az átlagtól eltérő gondolataikat nyugodtan megéljék. Kurt anyját skizofréniával dugják pszichiátriára, majd a zsidókhoz, a melegekhez és a cigányokhoz – tehát a náci ideológia szerinti másokhoz – hasonlóan elgázosítják. Kurt azonban soha nem felejti el anyja tanácsát. Festő lesz, így keresi az őt körülvevő világban az igazit, a valódit – azt, ami mellett soha nem szabad elnézni. A háború után viszont a valóságot egyetlen szűrőn át szabad nézni Kelet-Németországban: ez a szűrő a szocialista realizmus.

A Mű szerző nélkül azt mutatja be, hogyan érvényesül a művészet a különböző ideológiák mellett – és ebben a néha testvéri szövetségként, néha kegyetlen harcként működő játékban hol a helye magának a művésznek.

mu_B1-081034.jpg

A film magyar plakátja (Fotó/Forrás: Cirko Film )

És ki is tudna többet a rendszerek közt vergődő művészről, mint Florian Henckel von Donnersmack? A rendező 2006-os drámájával, a zseniális A mások életével valósággal berobbant a filmvilágba: a kelet-berlini titkosrendőrség egyik megfigyelő tisztjéről szóló mozi gyakorlatilag mindent megnyert, amit lehetett. Mégis, Donnersmack esete eklatáns példája annak, amikor egy Oscar nem beindít, hanem kerékbe tör egy karriert: a film után a rendező Amerikába ment, ahol hosszú ideig egyáltalán nem jutott  lehetőséghez. 2010-ben az általa rendezett Az utazó (Angelina Jolie-val és Johnny Depp-pel) sok szempontból az év egyik legnagyobb buktája volt, a filmet pedig nyolc év hallgatás követte.

Donnersmack tehát első kézből tapasztalta, milyen, amikor egy művész, akit zseninek kiáltanak ki, egyszerűen képtelen betagozódni a rendszerbe. Az öldöklő hollywoodi versenyben, ahol a sztárok, a producerek és a stúdiók szava is többet ér egy rendezőjénél, egyszerűen nem tudott érvényesülni. Visszatért hát oda, ahonnan elindult, a Mű szerző nélkülben pedig ez a kanosszajárás is benne van. Bár Kurt Barnert figuráját Gerhard Richter ihlette – aki ezen alaposan fel is háborodott –, a karakter hasonló utat jár be a filmen, mint Donnersmack. Kiemelkedő tehetsége révén kora legünnepeltebb művészévé válik, aki még a szocialista realizmuson belül is képes újat, szépet találni. Egy idő után azonban rájön, hogy neki ez nem elég, ráadásul az önkényrendszer elől is menekülne, ezért feleségével még a berlini fal felépítése előtt nyugatra szökik. A szabadság levegője helyett azonban csak a kapitalizmus versengő szellemére talál, amely legalább annyira fojtogató, mint egy elnyomó rendszer.

Kurt tehát élete során három ideológiához is megtanul alkalmazkodni: a nácizmushoz, a szocializmushoz és a kapitalizmushoz.

Donnersmack egy percig sem állítja, hogy a harmadik is olyan gyilkos lenne mint az első kettő, mindössze annyit mond, hogy mindhárom hasonlóan kizsákmányoló rendszer: felemeli azt, ami beleillik az ideológiába, és eltaszítja azt, ami nem. A főhős gyerekkorában, a Degenerált művészet nevű kiállításon találkozik először valódi művészettel; a szocializmus alatt viszont azt verik a fejébe, hogy nincs egyénieskedés, mindenki a kommunizmust építő rendszer egyetlen pici fogaskereke. Ezzel szemben nyugaton a művészeti iskolában a diákok őrülten keresik az egyéniségüket – vagy inkább valamit, ami megkülönbözteti őket a másiktól, valamit, amivel híressé válhatnak és nagyot kaszálhatnak. Végül Kurtnak nemcsak sikerül megtalálni saját hangját és témáit, de ki tud lépni a művészetet kereskedelmi eszköznek tekintő kapitalizmus ördögi köréből is.

812-081418.jpg

Részlet a Mű szerző nélkül című filmből (Fotó/Forrás: port.hu)

Egy több mint három órás film egy német festőről – forgalmazói szempontból nem épp egy álomprojekt, hozzánk talán ezért jut el egy év késéssel annak ellenére, hogy Oscarra jelölték.

Hosszú játékideje dacára a Mű szerző nélkül könnyen fogyasztható, végig élvezetes film. A művészeti párhuzam mellett Donnersmack könnyen érthető, regényes elemekkel mutatja be a nácizmus és a szocializmus pusztítását: családi drámák, derékbe tört karrierek és egy reményt adó szerelem mentén folyik a történet.

Sehol nincs A mások élete lecsupaszított, Fassbindert idéző, tévés látványvilága. A film szép kiállítású és gyönyörű, és nem csak a művészetet tematizáló jeleneteinél: Drezda bombázását talán soha nem láttuk még ilyen festménybe illően.

Persze a mozinak már csak a játékidejéből adódóan is vannak üresjáratai, és a szappanoperai fordulatokból is nyugodtan nyesni lehetett volna – mégis, a művészet és a történelem harcáról régen született ennél szebb történet. 

Mű szerző nélkül
német-olasz történelmi dráma, thriller, 169 perc, 2018, Forgalmazó: Cirko Film

Fejléckép: jelenet a Mű szerző nélkül c. filmből (Fotó: Cirko Film)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Vizuál kritika

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.