Vizuál

Művészgenerációk egymás közt

2018.04.24. 10:40
Ajánlom
Rákossy Anikó festőművész idei, legújabb festményei költöznek be a szentendrei MANK Galériába április 18-tól. Az első kiállítását Párizsban tartó művész a család és az alkotás egyensúlyáról, a szentendrei művészéletről és művészcsaládjuk dinamikájáról mesélt ott, ahol a Mosó Masa Mosodája rajzai is megszülettek.

Tavalyi, a pécsi Zsolnay Negyedben férjével, Farkas Ádám szobrásszal közösen rendezett kiállítás után kapott ismét lendületet a festőművész.  Április közepétől a MANK Galériában láthatóak legfrissebb alkotásai.

A mostani kiállítás képekit nézve a természetet gyanítottam az inspirációforrásaként. 

Valóban tájképek ezek, de inkább belső tájképeknek nevezném őket. Megjelennek bennem ugyanis olyan gondolatok, képek, amelyeket csak a vászonra tudok felvinni. Ez összefügg azzal a kérdéssel, amelyet magamnak is feltettem már többször, mégpedig, hogy miért is lettem én festő. Azért, mert képekben tudom magam kifejezni, ahhoz pedig, hogy a képeknek mélysége is legyen, színekből kell összeállniuk, a színek pedig indukálják a teret és az érzelmeket. De hogy mi is áll a képeken, azt nem is érdemes kimondani. Ezek inkább érzések, amelyek bennem születtek meg.

Hogyan dolgozik?

Először mindig vázlatokon dolgozom, majd ez után fordulok a vászon felé. Ekkor egyszer csak észreveszem, hogy nem én irányítok, hanem a kép diktál. Kialakul köztem és aközött egy háború, egy harc, majd egy párbeszéd. Ennek következtében energia és dinamika szabadul föl, ami jó esetben megjelenik majd a néző előtt is. Ha ez sikerül, győzött a kép. 

Valójában azonban engem a munkafolyamat érdekel a legjobban, és szerencsére a korral ez egyre erősebbé válhat,

fiatal koromban ugyanis a családommal voltam elfoglalva, nem hiába gondolom úgy, hogy az életművemhez ők ugyanúgy hozzá tartoznak, mint a festészet.

Ötven éve él Szentendrén. Mennyit változott ezalatt a helyi művészélet?

Teljesen más, mint 40-50 évvel ezelőtt. Korábban talán jobban összetartottunk, havonta mindig másnál rendeztünk közös vacsorákat, összejöveteleket, vidám hangulatban beszélgethettünk, de ez fokozatosan megszűnt. Már nincs meg az a szoros kapcsolat. Hatalmas kohéziós erőt jelentett például a 2016-ban elhunyt Deim Pál festőművész, aki erős egyéniség, egy biztos pont volt a számunkra.

A Mosó Masa mosodája grafikáinak megszületési helyén beszélgetünk.

Valóban, a férjem édesanyja, Győrffy Anna sok-sok aranyos gyermekkönyvsorozathoz készített illusztrációkat, a Mosó Masa Mosodája mellett például a Pöttyös Pannit. 92 éveskorában hunyt el, és

örököltem is tőle néhány munkát, a Pöttyös Panni-sorozat örökösei jelentkeztek például néhány meg nem jelent kézirattal, így én is rajzoltam néhányat,

de ez elsősorban a kedves, szeretettel teli anyósom munkája volt.

Egy művészkolóniába csöppent bele a házasságával. Nem szül ez konfliktusokat?

Akkor nem, ha mindenkinek megvan a maga mondandója, ráadásul mi gyakran kértünk segítséget egymástól, véleményeztük a másik munkáit. A férjem például sokszor motivál, és parancsol rám, hogy irány a műterem, mert túl sokat foglalkozom a háztartással. A lányaink szintén a művészi pályát választották, Bori textilművész, Zsófia szobrászművész lett (Farkas Bori és Farkas Zsófia – a szerk.). Szerencsére mindketten önálló gondolatokat fogalmaznak meg, szobrász lányunk munkái egészen mások, mint az apjáé. Tavaly a Dunán három hatalmas úszószobra volt látható például a Műegyetem előtt. Pedig aggódtunk a pályaválasztása miatt, a művészpálya egyébként is nehéz, hát még ha valaki ugyanazon a területen próbál érvényesülni, mint az apja, aki történetesen a Képzőművészeti Egyetemrektora volt.

Hatalmas, vízen lebegő kortárs installációval indul a fővárosi nyár

Kapcsolódó

Hatalmas, vízen lebegő kortárs installációval indul a fővárosi nyár

Megszületett a Duna-installáció pályázat nyertes alkotása, Farkas Zsófia „Nagy halak emlékezete” címet viselő szoborkompozíciója, ami a budapestiek és az ide látogatók figyelmét is a folyóra irányítja.

NÉVJEGY

D0A7986 (Copy)

D0A7986 (Copy) (Fotó/Forrás: Csakvari Zsigmond / MANK)

Rákossy Anikót az Iparművészetin is oktató édesapja, Rákossy Zoltán indította el a pályán, tanított meg rajzolni. A Képzőművészeti Egyetemen elsőéves hallgatóként ismerte meg az akkor a negyedéves férjét, Farkas Ádámot. Az egyetemi tanulmányok után megszülettek a gyerekek, ezért aligha tudott volna nagy képekbe belekezdeni, így grafikusként vállalt munkákat, számos diafilmet, tankönyvet, mesekönyvet illusztrált. Az első kiállítását Párizsban rendezte – férje ugyanis egy évig élt Franciaországban. Közösen állítottak ki Dunaszerdahelyen, de önállóan mutathatta be képeit Sárváron, Vácon, Pesten az Ernst Múzeumban, a szentendrei Skanzenben és korábban a MANK Galériában is.

A színek útjai és útvesztői című kiállítás április 18-tól május 18-ig látogatható, a munkákat Szepes Hédi művészettörténész válogatta kurátorként.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.