Vizuál

Múzeum nyílt Alekszandr Szolzsenyicin egykori moszkvai lakásában

2018.12.29. 13:00
Ajánlom
Az orosz Nobel-díjas múzeumát az író születésének 100. évfordulója alkalmából nyitották meg Moszkva belvárosában, a Tverszkaja utcában, ahol a Szovjetunióból való 1974-es száműzetése előtt lakott.

Szolzsenyicinről vannak más múzeumok is, ahol született, tanult, nősült, harcolt. Azonban itt ez a lakás, amely mindenre emlékszik, szorosan fonódik hozzá ... itt sűrűsödik a légkör"

- fogalmazott Natalja Szolzsenyicina, Alekszandr Szolzsenyicin özvegye, aki szintén részt vett a megnyitón. Rajta kívül Natalja Szergunyina moszkvai alpolgármester, Alekszandr Kibovszkij, az orosz főváros kulturális ügyekért felelős hivatalának vezetője is ott volt a múzeumlakás ünnepélyes avatásán.

A kiállítás különböző témakörökre bontva mutatja be a Nobel-díjas szerző életét és munkásságát. A több ezer kiállítási darab között archív fényképek mellett az író novellái, valamint azok a ruhadarabjai és használatai tárgyai is láthatóak, amelyeket fogva tartása idején viselt és tartott magánál. Megtekinthető például Szolzsenyicin zsebnotesze és rózsafüzére is, amelyeket az 1950-es években az ekibasztuzi lágerben használt művei memorizálására. A múzeumlakásban kialakítottak egy kisebb termet 30 látogató számára, ahol Szolzsenyicin életéről készült dokumentumfilmeket vetítenek.

A múzeumot abban a lakásban rendezték be, ahol az 1956-ban rehabilitált írót az 1970-es évek elején ismételten letartóztatták.

Szergunyina a ceremónián kifejezte reményét, hogy a múzeummá alakított lakásnak sok látogatója lesz. "A múzeum teljességgel korhű, s általa kapcsolatba lehet kerülni a nagy emberrel" - mondta az alpolgármester. Hangsúlyozta: a múzeum tisztelgés azon emberek előtt is, akik az írót életútján elkísérték.

GettyImages-941615424-214223.jpg

Natalja Szolzsenyicina , Alekszandr Szolzsenyicin özvegye a párizsi könyvvásáron. (Fotó/Forrás: Eric Fougere/Corbis via Getty Images)

Alekszandr Szolzsenyicin 1918. december 11-én született Kiszlovodszkban. Magányos küzdelmeiből születtek meg prófétai erejű írásai, a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Legismertebb művei, az 1962-ben megjelent Ivan Gyenyiszovics egy napja, amelyben a saját élményei alapján mutatta be a lágerek rabjainak életét, illetve a Rákosztály című kisregénye, amelyben kórházi tapasztalatait írja le. 1973-ban látott napvilágot A Gulag-szigetvilág című nagyszabású regénye, amiért a szerzőt a szovjet vezetés rövid úton megfosztotta állampolgárságától és kiutasította az országból. 

1970-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat, de nem utazott el a díjátadásra attól tartva, hogy nem térhet vissza hazájába.

Az 1980-as évek közepétől, a gorbacsovi glasznosztynak köszönhetően művei ismét megjelenhettek hazájában. 1990-ben visszakapta állampolgárságát, 1994-ben hazatért, az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett. Otthonában halt meg szívelégtelenség következtében 2008. augusztus 3-án.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Szakírói pályázatot hirdet a Capa Központ

40 év alatti szerzők írásait várják a Kép-Élmény című kiállításhoz kapcsolódóan. 
Vizuál Film

Néhány érdekesség az idei Oscar-jelöltekről

Több érdekességet is összegyűjtött az Amerikai Filmakadémia az Oscar-díj kedden nyilvánosságra hozott idei jelöltjeiről. Miben különleges Lady Gaga nominációja?
Vizuál oscar

Nincs magyar Oscar-jelölt, a Ruben Brandt és a Susotázs is lemaradt

Fantasztikus siker kapujában állt a magyar animációs film, de sajnos nem sikerült jelölést szereznie.
Vizuál kiállítás

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Vizuál Film

Heavy metál partival és mozgó szaunával érkeznek a finn filmek

A finn filmes kultúra legjavába nyerhetünk betekintést február 6. és 10. között, a nyolcadik Finn Filmnapokon  Az idén 15 éves magyarországi Finn Intézet (FinnAgora) díjnyertes dokumentumfilmeket, nagyjáték- és rövidfilmeket hoz el a budapesti Toldi moziba.